A szerk.

Orbán ujjlenyomata

A szerk.

Még az elmúlt évek erős mezőnyében is figyelemre méltó a szaúdi szomszéd körüli kormányzati hazudozás intenzitása és kétségbeesettsége. Ez a Pharaon talán nem is azonos önmagával, de ha mégis, akkor nem jelent kockázatot. Ha mégis jelent, akkor letartóztatjuk. Vagyis bocsánat, nem tudjuk letartóztatni, mert nincsen neki ujjlenyomata. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem tudjuk, hány Pharaon van, de az egyik tiszteletre méltó professzor, a másiknak pedig nincs ujjlenyomata. Vagy van. Ez a hivatalos álláspontunk. Legalábbis ma délelőtt.

Mindez azonban csak részlegesen tudja elfedni az újabb és újabb nyomasztó tényeket. Azt korábban is tudtuk, hogy Pharaonék a miniszterelnök vejéhez köthető céggel és a külügy alá tartozó nemzeti kereskedőházakkal üzletelnek, de azóta kiderült az is, hogy a jó szomszéd ennél mélyebben, legalább derékig merült már a NER-ben. Ezért aztán hiába körözik, vízumot is kapott tőlünk. Meg tartózkodási engedélyt, miközben egy rakás hatóság félrenézett. S még a Mol is beszállt egy pakisztáni Pharaon-cégbe. Múlt heti interjúnkban Tarsoly Csaba mesélte el, hogy a külügyminisztérium hozta össze Pharaonnal egy 300 milliárdos projekt ügyében. Amire Szijjártó Péter azt találta mondani, hogy ez csak természetes, ők mindig buzgón segítik a külföldi befektetőket. Nálunk tehát a szokásos ügymenet része az, hogy az Interpol által körözött, terroristák finanszírozásával kapcsolatba hozott szaúdi „üzletember”, a világszerte egymillió kisbefektetőt megkárosító bűnöző bank, a BCCI egyik vezetője próbál segíteni szorult helyzetben lévő nemzeti tycoonok kisebb-nagyobb gondjain.

E randevú mellett a múlt hét másik slágertémája az volt, hogy végül csak igaza lehet Orbán Viktornak, aki a parlamentben azzal takarózott, hogy ez az egész pusztán amerikai kémjátszma. Erről értekezik a kormány propagandakiadványa, a Magyar Idők, még „nemzetbiztonsági forrásoktól” is szerzett információkat valahogy, nagy nehezen. S e források azt buzogják, hogy az imperialisták tehetnek mindenről. Ha más színvonalon és irányultsággal, de ugyanezt feszegeti az atv.hu és a 444 is, az ő cikkeikben arról beszélnek névtelen források, hogy Pharaont akár a CIA is küldhette, hogy később ezzel a kínos kapcsolattal és a jól dokumentált korrupt üzletekkel zsarolni tudja a csapdába gyanútlanul belesétáló Orbánt.

Hát, lehet. Vagy nem lehet. (Más, névvel nyilatkozó szakértők – mint Gulyás József vagy Tarjányi Péter – szerint inkább nem lehet.) A botrányt kirobbantó októberi cikkünkben mi is megírtuk, hogy Pharaon mindig is amolyan szuper­stróman volt, borzongató titkosszolgálati kapcsolatokkal az Egyesült Államokban és az arab világban, aki gátlás nélkül fizetett le politikusokat a glóbusz tetszőleges pontján. De hogy mi van most, arról csak találgatni tudunk – ahogy a névtelen források sem tesznek mást. Mert valójában nem tudjuk, kinek dolgozik Pharaon: az amerikaiaknak? a szaúdiaknak? a jordánoknak? És azok kik? Vagy tényleg csak Orbánéknak és saját magának? Vagy mindenkinek egy kicsit? Magánzó ő vagy provokátor? Vagy a kettő keveréke? Ebben nem lehetünk biztosak.

De abban igen, hogy szépen, lassan egyre többet fogunk megtudni Pharaon és Orbán kapcsolatáról – és ez a legfontosabb. Meg abban is, hogy fájni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.