A szerk.

Orbán ujjlenyomata

A szerk.

Még az elmúlt évek erős mezőnyében is figyelemre méltó a szaúdi szomszéd körüli kormányzati hazudozás intenzitása és kétségbeesettsége. Ez a Pharaon talán nem is azonos önmagával, de ha mégis, akkor nem jelent kockázatot. Ha mégis jelent, akkor letartóztatjuk. Vagyis bocsánat, nem tudjuk letartóztatni, mert nincsen neki ujjlenyomata. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem tudjuk, hány Pharaon van, de az egyik tiszteletre méltó professzor, a másiknak pedig nincs ujjlenyomata. Vagy van. Ez a hivatalos álláspontunk. Legalábbis ma délelőtt.

Mindez azonban csak részlegesen tudja elfedni az újabb és újabb nyomasztó tényeket. Azt korábban is tudtuk, hogy Pharaonék a miniszterelnök vejéhez köthető céggel és a külügy alá tartozó nemzeti kereskedőházakkal üzletelnek, de azóta kiderült az is, hogy a jó szomszéd ennél mélyebben, legalább derékig merült már a NER-ben. Ezért aztán hiába körözik, vízumot is kapott tőlünk. Meg tartózkodási engedélyt, miközben egy rakás hatóság félrenézett. S még a Mol is beszállt egy pakisztáni Pharaon-cégbe. Múlt heti interjúnkban Tarsoly Csaba mesélte el, hogy a külügyminisztérium hozta össze Pharaonnal egy 300 milliárdos projekt ügyében. Amire Szijjártó Péter azt találta mondani, hogy ez csak természetes, ők mindig buzgón segítik a külföldi befektetőket. Nálunk tehát a szokásos ügymenet része az, hogy az Interpol által körözött, terroristák finanszírozásával kapcsolatba hozott szaúdi „üzletember”, a világszerte egymillió kisbefektetőt megkárosító bűnöző bank, a BCCI egyik vezetője próbál segíteni szorult helyzetben lévő nemzeti tycoonok kisebb-nagyobb gondjain.

E randevú mellett a múlt hét másik slágertémája az volt, hogy végül csak igaza lehet Orbán Viktornak, aki a parlamentben azzal takarózott, hogy ez az egész pusztán amerikai kémjátszma. Erről értekezik a kormány propagandakiadványa, a Magyar Idők, még „nemzetbiztonsági forrásoktól” is szerzett információkat valahogy, nagy nehezen. S e források azt buzogják, hogy az imperialisták tehetnek mindenről. Ha más színvonalon és irányultsággal, de ugyanezt feszegeti az atv.hu és a 444 is, az ő cikkeikben arról beszélnek névtelen források, hogy Pharaont akár a CIA is küldhette, hogy később ezzel a kínos kapcsolattal és a jól dokumentált korrupt üzletekkel zsarolni tudja a csapdába gyanútlanul belesétáló Orbánt.

Hát, lehet. Vagy nem lehet. (Más, névvel nyilatkozó szakértők – mint Gulyás József vagy Tarjányi Péter – szerint inkább nem lehet.) A botrányt kirobbantó októberi cikkünkben mi is megírtuk, hogy Pharaon mindig is amolyan szuper­stróman volt, borzongató titkosszolgálati kapcsolatokkal az Egyesült Államokban és az arab világban, aki gátlás nélkül fizetett le politikusokat a glóbusz tetszőleges pontján. De hogy mi van most, arról csak találgatni tudunk – ahogy a névtelen források sem tesznek mást. Mert valójában nem tudjuk, kinek dolgozik Pharaon: az amerikaiaknak? a szaúdiaknak? a jordánoknak? És azok kik? Vagy tényleg csak Orbánéknak és saját magának? Vagy mindenkinek egy kicsit? Magánzó ő vagy provokátor? Vagy a kettő keveréke? Ebben nem lehetünk biztosak.

De abban igen, hogy szépen, lassan egyre többet fogunk megtudni Pharaon és Orbán kapcsolatáról – és ez a legfontosabb. Meg abban is, hogy fájni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.