A szerk.

Kola József (1900–1967) méltatlanul elfelejtett alakja a magyar könnyűzenének, pedig tíz operettet és több mint kétszáz dalt írt, egyebek mellett az Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát című örökzöldet.

Adott a kultúra testinek rendesen Magyarország a múlt héten. Mondjuk, szombaton könnyű volt, hisz a Magyar Zene Házának nevezett létesítmény – legyen ma bármilyen is – eleve bűnben fogant, az átadásán történtek tehát csupán a NER rendes üzletmenetének képezték a méltó részét.

Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.

Áder János köztársasági elnök április 3-ra írta ki a 2022-es országgyűlési választás időpontját, és ugyanakkor voksolhatunk a kormány kezdeményezésére kiírt „gyermekvédelmi” népszavazáson is.

Ha fényes szombat este úgy tíz óra magasán átrobog az ország fővárosán húsz rendőrségi kisbusz állig felfegyverzett rendőrökkel meg egy páncélozott harci jármű bazi nagy TEK felirattal, nos, arra illik legalább annyit mondani az illetékeseknek, hogy bű vagy bá.

Kedves olvasónk, örömmel jelentjük, hogy önt munkahelyi vezetői – személyesen a vezér előterjesztésére! – évtizedes jó magaviseletének, áldozatos munkájának és általános erényeinek elismeréseként rövidesen előléptetik, és kinevezik címzetes főrevizornak a vállalatnál.

A hét elején előbb Gyurcsány Ferenc, majd Jakab Péter tartotta fontosnak, hogy Facebook-posztban hangsúlyozza az egyébként nyilvánvaló tényt: a kormány- és rendszerváltás elképzelhetetlen a hatpárti ellenzéki összefogás nélkül.

Csak az az áldott jó szívük ne lenne, akkor olyan könnyű lenne haragudni rájuk, hisz’ mégiscsak szétlopták az országot. Jaj, dehogy lopták, pusztán a nevüket adták „a Fidesz politikájának leglényegéhez”, a nemzeti arisztokrácia megteremtéséhez vagy valami hasonló szemenszedett hazugsághoz. 

Ilyenkor év vége felé az ember szinte önkéntelen késztetést érez arra, hogy visszatekintsen az elmúlt esztendőre, s felidézze annak legemlékezetesebb, önmagukon s a percnyi fontosságon túlmutató, akár örök tanulságot hordozó momentumait. Idei utolsó lapszámunknál keresve sem tudnánk az effajta számvetésre jobb alkalmat biztosítani.

A napokban ünnepelte a honi sajtó Szájer József ereszes akrobatamutatványának egy­éves születésnapját. Mi pedig egy éve hallgatjuk már, valahányszor ez az emlékezetes eresz szóba kerül, azt a Fidesz legtetejéről elhintett világmagyarázatot, hogy Szájer lebuktatása „titkosszolgálati akció” volt – mintha úgy nem érne.