A szerk.

Körözik Putyint

A szerk.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Az elfogatóparancsot az ICC főügyésze, a brit Karim A. Khan indítványára adta ki a bíróság elnöke, a lengyel Piotr Hofmański. Az ügyészség már jó ideje nyomozott az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnök ügyében; tőle függetlenül az ENSZ egy vizsgálóbizottsága, több nemzeti ügyészség és számos civil szervezet gyűjti a háborús és emberiesség elleni bűnök széles körének bizonyítékait.

Azt, hogy milyen előzetes bizonyítékok és tények támasztják alá a Putyinnal szembeni megalapozott gyanút, in concreto nem tudjuk, hiszen az ügyészség indítványa – a tanúk és az informátorok védelme érdekében – nem nyilvános. Az eddig a különféle civil és egyéb szervezetek által dokumentált esetek a következő sémát mutatják: az elfoglalt területeken a megszálló orosz hatóságok iskolákból, árvaházakból, kórházakból ismeretlen helyre, Oroszország távoli vidékeire visznek el ukrán gyerekeket; sokszor a „filtrációs pontokon” választják el őket szüleiktől. Sok esetben olyan gyerekekről van szó, akiknek szüleit a megszálló hadsereg ölte meg. A gyerekeket aztán gyámszülőkhöz adják, vagy táborokba, árvaházakba zárják, sokuk sorsa ismeretlen.

Az ukrán hatóságok több mint 16 ezer konkrét esetről tudnak, de a valós szám ennek a sokszorosa lehet.

Mindez nem csak a háborús bűn tényállását merítheti ki: ha a kényszerdeportálás azzal a szándékkal történik, hogy egy népcsoport egészét vagy egy részét megsemmisítsék, megállhat a népirtás vádja is. E szándék bizonyítása igen nehéz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.