A szerk.

Körözik Putyint

A szerk.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Az elfogatóparancsot az ICC főügyésze, a brit Karim A. Khan indítványára adta ki a bíróság elnöke, a lengyel Piotr Hofmański. Az ügyészség már jó ideje nyomozott az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnök ügyében; tőle függetlenül az ENSZ egy vizsgálóbizottsága, több nemzeti ügyészség és számos civil szervezet gyűjti a háborús és emberiesség elleni bűnök széles körének bizonyítékait.

Azt, hogy milyen előzetes bizonyítékok és tények támasztják alá a Putyinnal szembeni megalapozott gyanút, in concreto nem tudjuk, hiszen az ügyészség indítványa – a tanúk és az informátorok védelme érdekében – nem nyilvános. Az eddig a különféle civil és egyéb szervezetek által dokumentált esetek a következő sémát mutatják: az elfoglalt területeken a megszálló orosz hatóságok iskolákból, árvaházakból, kórházakból ismeretlen helyre, Oroszország távoli vidékeire visznek el ukrán gyerekeket; sokszor a „filtrációs pontokon” választják el őket szüleiktől. Sok esetben olyan gyerekekről van szó, akiknek szüleit a megszálló hadsereg ölte meg. A gyerekeket aztán gyámszülőkhöz adják, vagy táborokba, árvaházakba zárják, sokuk sorsa ismeretlen.

Az ukrán hatóságok több mint 16 ezer konkrét esetről tudnak, de a valós szám ennek a sokszorosa lehet.

Mindez nem csak a háborús bűn tényállását merítheti ki: ha a kényszerdeportálás azzal a szándékkal történik, hogy egy népcsoport egészét vagy egy részét megsemmisítsék, megállhat a népirtás vádja is. E szándék bizonyítása igen nehéz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.