A szerk.

Történelmi jelentőségű események zajlanak a jobboldali médiában! A múlt hét óta NER-oligarchák sora adja át önként és dalolva médiaportfólióját a nyáron gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mely alapítvány – a kormányközeli Nézőpont Intézet szép megfogalmazásában – csak november végén, „több lapkiadó társaság tulajdonosi felajánlásával nyerte el értelmét”. E gyönyörű gesztust hirtelenjében nem is tudnánk máshoz, mint I. István király 1038. augusztus 14-i tettéhez hasonlítani, amikor is a haldokló uralkodó a koronát és az országot Szűz Mária oltalmába helyezte.

Hétfőn délután sajtótájékoztatón jelentette be Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora, nos, azt, amit oly sokan tudtak már a bejelentés előtt is: az egyetem Bécsbe költözteti amerikai diplomát adó képzéseit. Hogy ez egészen pontosan mit jelent és mi következik belőle, azt néhány oldallal beljebb ő maga tisztázza.

Múlt vasárnap hajnalban a Kercsi-szorosban orosz hadihajók rálőttek két kisebb ukrán hadihajóra és egy vontatóhajóra, majd az ukrán legénységet foglyul ejtették és Oroszországba vitték. A súlyos provokáció nemzetközi és kétoldalú, orosz–ukrán szerződéseket sértett. Hogy megértsük, miről lehet szó, vessünk először egy pillantást a térképre.

„Az, hogy azt gondolja valaki, hogy neki egyedülállóként joga van ahhoz, hogy neki egyedülállóként, anélkül, hogy lenne párja, enélkül neki joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen, és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról közelítve, megfosztja őt attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen” – Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárból buggyant ki imígyen a magyar jövőért érzett felelősség péntek este az RTL Klubon.

„Így vagy úgy, akkor, ha mindenki, akkor, ha nem mindenki, korán van még, meglátjuk, talán és Jonatán” – válaszolják a közös főpolgármester-jelölés esedékességét firtató körkérdésünkre pár lappal beljebb a magyar ellenzék felkent képviselői gyakorlatilag az összes pártból.

Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) október elején lezajlott póttagválasztási botrány – amely egy hónap múltán a nyilvánosságban már semmiféle hullámot nem ver, ellenben a szakmán belül továbbra is napirenden van – legalább két szempontból is túlmutat a bíróságok világán, és ezért általános érvényűnek tekinthető.

Azt, hogy a hazájában korrupciós bűncselekmény miatt két év börtönbüntetésre ítélt, volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki politikai menedékjogot kapott a hivatalos magyar szervektől, először az érintett Facebook-bejegyzése kürtölte világgá lapzártánkkor, vagyis kedd délután. (Lapunk 51–52. oldalán lebilincselő írást olvashatnak arról, hogy ki ő, és mi elől menekült el a hazájából.)

Aki úgy volt vele, hogy a Szlovákiában szombaton megtartott önkormányzati választásoknak csupán annyi a tétje, hogy mekkora pofont ken le a társadalom Robert Ficónak, nem tévedett nagyot, még akkor sem, hogyha a tanulságok ennél szerteágazóbbak.

A múlt hét végén két választást is tartottak Magyarországon, Ácson polgármestert választottak, mert az előző lemondott, a főváros XVI. kerületében meg önkormányzati képviselőt. Mind a kettőt megnyerte a fideszes induló, Ácson úgy, hogy konkrétan nem volt ellenfele.

„Ez a BMW bő hatmillió forintba kerül. Remélem, ezzel el is riasztottam az álmodozók többségét, mert ennyiért még álmodozni se nagyon illik motorról” – így lelkesedett a Totalbike munkatársa, amikor kipróbálhatta a BMW K1600 típusú motorkerékpárját, de azt is hozzátette, hogy „brutál köcsög dolog ám, amikor az ember az álló kocsisor mellett finoman elsuhan, óriási vigyorral a képén, s nyomatja a Woodstockot Neil Youngtól.”

Orbán Viktor végre tényleg elérte, amit oly látványosan szeretett volna eddig is: az európai politika egyik kirakati szereplője lett. De olyan jelentős, hogy most éppen róla (is) szól az Európai Parlament néppárti frakcióján belüli kampány, melyet a magas felek, a német Manfred Weber és a finn Alexander Stubb a párt jövő évi európai választásokra állítandó listájának pole pozíciójáért folytatnak.

Mai fölszólamlásunk tárgya ugyan nem Kövér László házelnök aktuális közérzete, mégis az ő remek eszmefuttatása az, amelyik mozgásba hozza gondolataink tarka pillangóit.

Angela Merkel – állítása szerint egy héttel előrehozott – hétfői bejelentésével, miszerint a CDU decemberi tisztújító kongresszusán már nem kíván sorompóba lépni a pártelnöki posztért, nos, kissé elterelte a figyelmet a hesseni tartományi választásról, melynek esetleges tapasztalatai némileg (igazság szerint: messze) túlmutatnak azon a durván leegyszerűsítő formulán, amit oly sokan szajkóznak a napokban.

Gyorsan tisztázzunk egy félreértést: a múlt pénteken a macedón parlament nem szavazta meg az ország nevének Észak-Macedóniára változtatásához szükséges alkotmánymódosításokat, és Macedóniát lapzártánk napján, október 23-án, kedden is Macedóniának hívják.