„Vasárnap hajnalban ért véget a 27. Telekom VOLT Fesztivál. Magyarország egyik legnagyobb múltú turisztikai eseményére idén 143 000-en látogattak el Sopronba” – olvassuk a sajtóközleményt, melynek a folytatásában is hasonlóan derűs hangvételű epizódok sorjáznak a gyerekprogramoktól a véradásig, a műalkotásoktól a rockzenéig. Azt is megtudhatjuk, hogy a „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”.
Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült. Ugyanabban a zsánerben, mint a Hősök terén tartott „Szabadságkoncert” vagy a Terror Háza előtt látható „tablókiállítás” (főkurátor: Schmidt Mária), mely „idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól”. E kiállítást sikerült úgy megalkotni, hogy az 1988-as tüntetések transzparenseit narancssárgára színezték, a demokratikus ellenzékről (és a későbbi SZDSZ-ről) viszont egy árva hangot sem ejtenek. Ellenben a tablóin olyan történelmi személyiségektől olvashatók veretes idézetek, mint Szűrös Mátyás vagy Fürjes Balázs. És persze Orbán Viktor, akit egyedüliként említenek név szerint 1989. június 16-a szónokai közül.
E félperces „reklámfilm” – az Orbán-beszéddel, illetve a Scorpions együttessel és az emlékév szlogenjével: „Kezdetét vette a csodák éve, szabadok lettünk végre” – pontosan ugyanazt sugallja, mint az Andrássy úti tablósor. Jelesül azt, hogy 1989-ben Orbán Viktor egymaga zavarta el az oroszokat, ami akkora hazugság, hogy történelmi párhuzamért az 50-es évek elejére kell visszamenni, amikor is Rákosi Mátyást a ’19-es Tanácsköztársaság élharcosaként emlegették úgy, hogy közben a Szovjetunióban kivégzett Kun Béla nevét nem volt szabad kiejteni.
De nemcsak ezek fényében lehet nehezen elfogadni a gyalázat azon magyarázatait, melyekkel a fesztivál illetékesei álltak elő. Előbb ugye a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője, Kádár Tamás nyilatkozott oda, hogy „kicsit eltúlzottak a reakciók a videó miatt”, hisz azt csak „a 30 perces átállások alatt két-háromszor játszották le a Nagyszínpadon”, de nyugi, ugyanez megy majd a Balaton Soundon is. „Nem gondolom, hogy ez a videó bárkit meggátol abban, hogy bulizzon. Nem gondolom, hogy egy fesztivál, amely a szabadságról szól, ne emlékezhetne meg arról, hogy 30 éve volt a rendszerváltás” – tettette magát sík hülyének Kádár a HVG újságírója előtt, majd tette ugyanezt pár nappal később Lobenwein Norbert a VOLT alapítójaként, amikor hosszú Facebook-bejegyzésben a sajtót tette felelőssé, hogy a téma egyáltalán előkerült. „Manipulatív, gusztustalan módon rúgnak bele egy számukra eleve ellenszenves produkcióba” – írja azoknak a lapoknak, portáloknak címezve, melyek szóvá tették az Orbán-reklámot. „Nem tisztem véleményt mondani egy partnerünk szpotjáról” – folytatja. Lobenwein konkrétan úgy tesz, mintha a függetlenség (!) záloga lenne, hogy valakinek olyan „partnerei” legyenek, mint az emlékévek főnénije, de még erre is rá tud tenni egy lapáttal: „Minket kizárólag az érdekel, hogy értékes, izgalmas témákat, zenekarokat, előadókat láthasson-hallhasson a közönségünk. Nem szeretnék neveket említeni, de aki egy kicsit is otthon van a magyar popkultúrában, azonnal leveszi, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ki, milyen nézeteket vall, milyen színű a bőre, és még sorolhatnám.”
Nos, ebben akár még igaza is lehet, hiszen a fellépők között ott volt például az RPG zenekar is, akiknek eleddig Támad a magyar és Elit hadosztály címmel jelentek meg lemezeik, és egyik – azóta törölt – Facebook-posztjukban történetesen Szálasi Ferencet éltették. Persze erre is van magyarázat, a fesztivál sajtófelelőse azt nyilatkozta, hogy a fellépés „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a »Sopron zenél« vetélkedő nyertesének lett felajánlva”, s még hozzátette azt is: „A zenekarnak a múltját nem ismerjük, de a koncerten egy szélsőségektől mentes előadást hallhatott a viszonylag szűk közönség.”
Ennyi erővel a szebb jövő – ill. a sokszínűség – jegyében akár Adolf Hitler festményeiből is rendezhetnek „a partnerek” egy minitárlatot. Persze csak valami eldugott hátsó sátorban „viszonylag szűk közönség előtt”, „szélsőségektől mentesen”. A felelősöknek nyilván akkor sem lesz „tiszte véleményt mondani”.
