A szerk.

Lopakodó hazugságok

A szerk.

A „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”. Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült.

„Vasárnap hajnalban ért véget a 27. Telekom VOLT Fesztivál. Magyarország egyik legnagyobb múltú turisztikai eseményére idén 143 000-en látogattak el Sopronba” – olvassuk a sajtóközleményt, melynek a folytatásában is hasonlóan derűs hangvételű epizódok sorjáznak a gyerekprogramoktól a véradásig, a műalkotásoktól a rockzenéig. Azt is megtudhatjuk, hogy a „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”.

Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült. Ugyanabban a zsánerben, mint a Hősök terén tartott „Szabadságkoncert” vagy a Terror Háza előtt látható „tablókiállítás” (főkurátor: Schmidt Mária), mely „idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól”. E kiállítást sikerült úgy megalkotni, hogy az 1988-as tüntetések transzparenseit narancssárgára színezték, a demokratikus ellenzékről (és a későbbi SZDSZ-ről) viszont egy árva hangot sem ejtenek. Ellenben a tablóin olyan történelmi személyiségektől olvashatók veretes idézetek, mint Szűrös Mátyás vagy Fürjes Balázs. És persze Orbán Viktor, akit egyedüliként említenek név szerint 1989. június 16-a szónokai közül.

E félperces „reklámfilm” – az Orbán-beszéddel, illetve a Scorpions együttessel és az emlékév szlogenjével: „Kezdetét vette a csodák éve, szabadok lettünk végre” – pontosan ugyanazt sugallja, mint az Andrássy úti tablósor. Jelesül azt, hogy 1989-ben Orbán Viktor egymaga zavarta el az oroszokat, ami akkora hazugság, hogy történelmi párhuzamért az 50-es évek elejére kell visszamenni, amikor is Rákosi Mátyást a ’19-es Tanácsköztársaság élharcosaként emlegették úgy, hogy közben a Szovjetunióban kivégzett Kun Béla nevét nem volt szabad kiejteni.

De nemcsak ezek fényében lehet nehezen elfogadni a gyalázat azon magyarázatait, melyekkel a fesztivál illetékesei álltak elő. Előbb ugye a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője, Kádár Tamás nyilatkozott oda, hogy „kicsit eltúlzottak a reakciók a videó miatt”, hisz azt csak „a 30 perces átállások alatt két-háromszor játszották le a Nagyszínpadon”, de nyugi, ugyanez megy majd a Balaton Soundon is. „Nem gondolom, hogy ez a videó bárkit meggátol abban, hogy bulizzon. Nem gondolom, hogy egy fesztivál, amely a szabadságról szól, ne emlékezhetne meg arról, hogy 30 éve volt a rendszerváltás” – tettette magát sík hülyének Kádár a HVG újságírója előtt, majd tette ugyanezt pár nappal később Lobenwein Norbert a VOLT alapítójaként, amikor hosszú Facebook-bejegyzésben a sajtót tette felelőssé, hogy a téma egyáltalán előkerült. „Manipulatív, gusztustalan módon rúgnak bele egy számukra eleve ellenszenves produkcióba” – írja azoknak a lapoknak, portáloknak címezve, melyek szóvá tették az Orbán-reklámot. „Nem tisztem véleményt mondani egy partnerünk szpotjáról” – folytatja. Lobenwein konkrétan úgy tesz, mintha a függetlenség (!) záloga lenne, hogy valakinek olyan „partnerei” legyenek, mint az emlékévek főnénije, de még erre is rá tud tenni egy lapáttal: „Minket kizárólag az érdekel, hogy értékes, izgalmas témákat, zenekarokat, előadókat láthasson-hallhasson a közönségünk. Nem szeretnék neveket említeni, de aki egy kicsit is otthon van a magyar popkultúrában, azonnal leveszi, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ki, milyen nézeteket vall, milyen színű a bőre, és még sorolhatnám.”

Nos, ebben akár még igaza is lehet, hiszen a fellépők között ott volt például az RPG zenekar is, akiknek eleddig Támad a magyar és Elit hadosztály címmel jelentek meg lemezeik, és egyik – azóta törölt – Facebook-posztjukban történetesen Szálasi Ferencet éltették. Persze erre is van magyarázat, a fesztivál sajtófelelőse azt nyilatkozta, hogy a fellépés „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a »Sopron zenél« vetélkedő nyertesének lett felajánlva”, s még hozzátette azt is: „A zenekarnak a múltját nem ismerjük, de a koncerten egy szélsőségektől mentes előadást hallhatott a viszonylag szűk közönség.”

Ennyi erővel a szebb jövő – ill. a sokszínűség – jegyében akár Adolf Hitler festményeiből is rendezhetnek „a partnerek” egy minitárlatot. Persze csak valami eldugott hátsó sátorban „viszonylag szűk közönség előtt”, „szélsőségektől mentesen”. A felelősöknek nyilván akkor sem lesz „tiszte véleményt mondani”.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.