A szerk.

Lopakodó hazugságok

A szerk.

A „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”. Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült.

„Vasárnap hajnalban ért véget a 27. Telekom VOLT Fesztivál. Magyarország egyik legnagyobb múltú turisztikai eseményére idén 143 000-en látogattak el Sopronba” – olvassuk a sajtóközleményt, melynek a folytatásában is hasonlóan derűs hangvételű epizódok sorjáznak a gyerekprogramoktól a véradásig, a műalkotásoktól a rockzenéig. Azt is megtudhatjuk, hogy a „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”.

Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült. Ugyanabban a zsánerben, mint a Hősök terén tartott „Szabadságkoncert” vagy a Terror Háza előtt látható „tablókiállítás” (főkurátor: Schmidt Mária), mely „idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól”. E kiállítást sikerült úgy megalkotni, hogy az 1988-as tüntetések transzparenseit narancssárgára színezték, a demokratikus ellenzékről (és a későbbi SZDSZ-ről) viszont egy árva hangot sem ejtenek. Ellenben a tablóin olyan történelmi személyiségektől olvashatók veretes idézetek, mint Szűrös Mátyás vagy Fürjes Balázs. És persze Orbán Viktor, akit egyedüliként említenek név szerint 1989. június 16-a szónokai közül.

E félperces „reklámfilm” – az Orbán-beszéddel, illetve a Scorpions együttessel és az emlékév szlogenjével: „Kezdetét vette a csodák éve, szabadok lettünk végre” – pontosan ugyanazt sugallja, mint az Andrássy úti tablósor. Jelesül azt, hogy 1989-ben Orbán Viktor egymaga zavarta el az oroszokat, ami akkora hazugság, hogy történelmi párhuzamért az 50-es évek elejére kell visszamenni, amikor is Rákosi Mátyást a ’19-es Tanácsköztársaság élharcosaként emlegették úgy, hogy közben a Szovjetunióban kivégzett Kun Béla nevét nem volt szabad kiejteni.

De nemcsak ezek fényében lehet nehezen elfogadni a gyalázat azon magyarázatait, melyekkel a fesztivál illetékesei álltak elő. Előbb ugye a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője, Kádár Tamás nyilatkozott oda, hogy „kicsit eltúlzottak a reakciók a videó miatt”, hisz azt csak „a 30 perces átállások alatt két-háromszor játszották le a Nagyszínpadon”, de nyugi, ugyanez megy majd a Balaton Soundon is. „Nem gondolom, hogy ez a videó bárkit meggátol abban, hogy bulizzon. Nem gondolom, hogy egy fesztivál, amely a szabadságról szól, ne emlékezhetne meg arról, hogy 30 éve volt a rendszerváltás” – tettette magát sík hülyének Kádár a HVG újságírója előtt, majd tette ugyanezt pár nappal később Lobenwein Norbert a VOLT alapítójaként, amikor hosszú Facebook-bejegyzésben a sajtót tette felelőssé, hogy a téma egyáltalán előkerült. „Manipulatív, gusztustalan módon rúgnak bele egy számukra eleve ellenszenves produkcióba” – írja azoknak a lapoknak, portáloknak címezve, melyek szóvá tették az Orbán-reklámot. „Nem tisztem véleményt mondani egy partnerünk szpotjáról” – folytatja. Lobenwein konkrétan úgy tesz, mintha a függetlenség (!) záloga lenne, hogy valakinek olyan „partnerei” legyenek, mint az emlékévek főnénije, de még erre is rá tud tenni egy lapáttal: „Minket kizárólag az érdekel, hogy értékes, izgalmas témákat, zenekarokat, előadókat láthasson-hallhasson a közönségünk. Nem szeretnék neveket említeni, de aki egy kicsit is otthon van a magyar popkultúrában, azonnal leveszi, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ki, milyen nézeteket vall, milyen színű a bőre, és még sorolhatnám.”

Nos, ebben akár még igaza is lehet, hiszen a fellépők között ott volt például az RPG zenekar is, akiknek eleddig Támad a magyar és Elit hadosztály címmel jelentek meg lemezeik, és egyik – azóta törölt – Facebook-posztjukban történetesen Szálasi Ferencet éltették. Persze erre is van magyarázat, a fesztivál sajtófelelőse azt nyilatkozta, hogy a fellépés „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a »Sopron zenél« vetélkedő nyertesének lett felajánlva”, s még hozzátette azt is: „A zenekarnak a múltját nem ismerjük, de a koncerten egy szélsőségektől mentes előadást hallhatott a viszonylag szűk közönség.”

Ennyi erővel a szebb jövő – ill. a sokszínűség – jegyében akár Adolf Hitler festményeiből is rendezhetnek „a partnerek” egy minitárlatot. Persze csak valami eldugott hátsó sátorban „viszonylag szűk közönség előtt”, „szélsőségektől mentesen”. A felelősöknek nyilván akkor sem lesz „tiszte véleményt mondani”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.