A szerk.

Lopakodó hazugságok

A szerk.

A „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”. Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült.

„Vasárnap hajnalban ért véget a 27. Telekom VOLT Fesztivál. Magyarország egyik legnagyobb múltú turisztikai eseményére idén 143 000-en látogattak el Sopronba” – olvassuk a sajtóközleményt, melynek a folytatásában is hasonlóan derűs hangvételű epizódok sorjáznak a gyerekprogramoktól a véradásig, a műalkotásoktól a rockzenéig. Azt is megtudhatjuk, hogy a „VOLT minden évben fontosnak tartja, hogy a vendégei figyelmét egy-egy kiválasztott ügyre irányítsa, tavaly az autizmus volt a fő téma, idén pedig a Média Unió kampányához kapcsolódva a tanárok megbecsülése, illetve a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknik”.

Mindeközben a nagyszínpadi koncertek közötti szünetekben folyamatosan tolták azt az ún. közérdekű hirdetést, mely Orbán Viktor egykori beszédét idézi, és Schmidt Mária – a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa – megrendelésére készült. Ugyanabban a zsánerben, mint a Hősök terén tartott „Szabadságkoncert” vagy a Terror Háza előtt látható „tablókiállítás” (főkurátor: Schmidt Mária), mely „idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól”. E kiállítást sikerült úgy megalkotni, hogy az 1988-as tüntetések transzparenseit narancssárgára színezték, a demokratikus ellenzékről (és a későbbi SZDSZ-ről) viszont egy árva hangot sem ejtenek. Ellenben a tablóin olyan történelmi személyiségektől olvashatók veretes idézetek, mint Szűrös Mátyás vagy Fürjes Balázs. És persze Orbán Viktor, akit egyedüliként említenek név szerint 1989. június 16-a szónokai közül.

E félperces „reklámfilm” – az Orbán-beszéddel, illetve a Scorpions együttessel és az emlékév szlogenjével: „Kezdetét vette a csodák éve, szabadok lettünk végre” – pontosan ugyanazt sugallja, mint az Andrássy úti tablósor. Jelesül azt, hogy 1989-ben Orbán Viktor egymaga zavarta el az oroszokat, ami akkora hazugság, hogy történelmi párhuzamért az 50-es évek elejére kell visszamenni, amikor is Rákosi Mátyást a ’19-es Tanácsköztársaság élharcosaként emlegették úgy, hogy közben a Szovjetunióban kivégzett Kun Béla nevét nem volt szabad kiejteni.

De nemcsak ezek fényében lehet nehezen elfogadni a gyalázat azon magyarázatait, melyekkel a fesztivál illetékesei álltak elő. Előbb ugye a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője, Kádár Tamás nyilatkozott oda, hogy „kicsit eltúlzottak a reakciók a videó miatt”, hisz azt csak „a 30 perces átállások alatt két-háromszor játszották le a Nagyszínpadon”, de nyugi, ugyanez megy majd a Balaton Soundon is. „Nem gondolom, hogy ez a videó bárkit meggátol abban, hogy bulizzon. Nem gondolom, hogy egy fesztivál, amely a szabadságról szól, ne emlékezhetne meg arról, hogy 30 éve volt a rendszerváltás” – tettette magát sík hülyének Kádár a HVG újságírója előtt, majd tette ugyanezt pár nappal később Lobenwein Norbert a VOLT alapítójaként, amikor hosszú Facebook-bejegyzésben a sajtót tette felelőssé, hogy a téma egyáltalán előkerült. „Manipulatív, gusztustalan módon rúgnak bele egy számukra eleve ellenszenves produkcióba” – írja azoknak a lapoknak, portáloknak címezve, melyek szóvá tették az Orbán-reklámot. „Nem tisztem véleményt mondani egy partnerünk szpotjáról” – folytatja. Lobenwein konkrétan úgy tesz, mintha a függetlenség (!) záloga lenne, hogy valakinek olyan „partnerei” legyenek, mint az emlékévek főnénije, de még erre is rá tud tenni egy lapáttal: „Minket kizárólag az érdekel, hogy értékes, izgalmas témákat, zenekarokat, előadókat láthasson-hallhasson a közönségünk. Nem szeretnék neveket említeni, de aki egy kicsit is otthon van a magyar popkultúrában, azonnal leveszi, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ki, milyen nézeteket vall, milyen színű a bőre, és még sorolhatnám.”

Nos, ebben akár még igaza is lehet, hiszen a fellépők között ott volt például az RPG zenekar is, akiknek eleddig Támad a magyar és Elit hadosztály címmel jelentek meg lemezeik, és egyik – azóta törölt – Facebook-posztjukban történetesen Szálasi Ferencet éltették. Persze erre is van magyarázat, a fesztivál sajtófelelőse azt nyilatkozta, hogy a fellépés „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a »Sopron zenél« vetélkedő nyertesének lett felajánlva”, s még hozzátette azt is: „A zenekarnak a múltját nem ismerjük, de a koncerten egy szélsőségektől mentes előadást hallhatott a viszonylag szűk közönség.”

Ennyi erővel a szebb jövő – ill. a sokszínűség – jegyében akár Adolf Hitler festményeiből is rendezhetnek „a partnerek” egy minitárlatot. Persze csak valami eldugott hátsó sátorban „viszonylag szűk közönség előtt”, „szélsőségektől mentesen”. A felelősöknek nyilván akkor sem lesz „tiszte véleményt mondani”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.