A szerk.

Orbán Viktor két beiktatása

A szerk.

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.

Aztán felkerekedtek a tisztelt egybegyűltek is, s együtt vonultak a lezárt belvároson át a Kossuth térre, ahol még nagyobb ceremónia kezdődött, mondhatni világi körülmények és külsőségek között, de azért az Isten nevének sűrű emlegetésével. Voltak zongoristák, híres énekesnő Chanelben, egy egész lánykar, s persze a huszárok – nekik sűrű napjaik voltak, előző héten a Giro d’Italia, most ez, nyilván alig győzték. De sűrű napjai voltak a miniszterelnöknek is, ahogy a szédült gruppie-ként áhítatos, illetve elégedett arculattal a nyomába szegődött kegyenc csoportnak is, beiktatásról jártak beiktatásra. Szombaton Novák, hétfőn Orbán… mondhatjuk, s ugyan folytathatjuk is a novákozást itt, de aligha kell rendkívüli politikai éleslátás ahhoz, hogy belássuk: Orbán Viktor két beiktatásáról volt valójában szó. Ahogy erről volt szó Áder János beiktatásán, pláne Schmitt Pálén, ahogy súrlódásmentesen ideilleszthető Mádl Ferenc neve is.

Magyarországnak Göncz Árpád óta nem volt önálló cselekedetekre képes államfője, Sólyom Lászlón kívül olyan sem, aki ezt valamennyire is ambicionálta volna, s hát Sólyom ebbéli köreiből is csak annyi maradt, ahogy egy határőr altiszt visszafordítja szépen a szlovák határról, illetve az a sértettség, mellyel azt fogadta, ahogy a végre választást nyerő Orbán Viktor felüget hozzá a Várba, s közli, hogy nem lesz ám újrázás. Schmitt Pál „álamfői” produkciója sem a hivatal méltóságára volt bizonyíték, Áder János legnagyobb alakítása pedig az volt, hogy „ekkora halat fogtam, szeretnék ENSZ-főtitkár lenni”. Mádl Ferencre már azok sem emlékeznek, akik odaállították. Mindez még egy alig több mint harmincesztendős demokrácia történetében is szégyenletesen kevés, már ha elfogadjuk, hogy az elmúlt évtizedben itt demokrácia lett volna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.