A szerk.

Pestisünk

A szerk.

Feljelentés érkezett a székesfehérvári rendőrségre, mely szerint az ellenség már a koronázó városba is betette a lábát, nézzék meg, tisztán látszik, ott van a lábnyoma: színes! S tényleg, a történelmi városrész egyik elhanyagolt utcájában (az esetet dokumentáló képeken jól látszik a kénfoltos, hulló vakolat), valaki, már azt is tudjuk, ki, színesre festette az ugyancsak módfelett lelakott térkő néhány elemét. Kékre, pirosra, sárgára, fehérre.

A rendőrség a feljelentés nyomán eljárás alá vonta az ügyet, s menten ki is szállt a helyszínre, s megkezdték az adatok begyűjtését. Forró nyomon betértek informálódni az utca egyetlen üzletébe, jelesül a Hold antikváriumba, ahol a tulaj közölte, hogy ő az ismeretlen tettes. Szebbé akarta tenni az utcáját. Történet vége, a rendőrség a sajtó érdeklődésére még nem közölt semmit az eljárás aktuális állásáról, sem a várható további intézkedésekről.

Elsőre és persze elhamarkodottan azt mondhatnánk, lám, szerencsétlen ország semmit sem változott, még mindig a piti feljelentők paradicsoma. Csakhogy ennél (ah, a bűnös nép) némileg bonyolultabb a dolog.

A feljelentés ugyanis akkor érkezett a székesfehérvári rendőrségre, amikor a kétfarkúak kiposztolták a Facebookra, hogy színesedik Székesfehérvár. Mivel nekik voltak már hasonló kezdeményezéseik Kaposváron, Pécsen, Szegeden, Budapesten, nyilván megörültek, hogy hasonló kezdeményezésre akadtak. Facebook-oldaluk látogatója pedig megijedt, hogy mi lesz, ha tényleg színesek lesznek az utcák; megengedhető-e az a NER-ben, s pont Székesfehérváron, a vezér szűkebb pátriájában. Pécsett rendőri fellépés és előállítás vetett véget a járdaszínezésnek, Kaposváron meg valami rendelet is született, miszerint a járdafestés rongálásnak minősül. Mert a színes az nem jó, az rongált, egyszerűen rossz. Márpedig ami rossz Pécsett, Kaposváron, az aligha lehet jó Székesfehérváron.

Az speciel, hogy az elhanyagolt járdák színesre pingálásának üldözése adott esetben politikai indíttatású, éppenséggel elképzelhető, hiszen a regnáló önkormányzatok disznóságaira hívja fel a figyelmet: a csókos térkövezők rosszul elvégzett, ám túlárazott munkájára, vagy egyszerűen csak az intézményi nemtörődömségre. Az érintett önkormányzatok azért mentek neki a kétfarkúaknak, mert rosszul viselik a tiltakozás ilyen vagy bármilyen formáját. Ez pedig nyilvánvalóan politika, dehogy rongálás.

Ám ha politika, akkor még jogosabb, még kiszámíthatóbb ez a feljelentés, mert ami rossz a NER-nek, az üldözendő, az éberség meg bizonyára elnyeri a jutalmát, menlevélül szolgálhat. A szín=Soros, a szín=bevándorló, s ebből következik minden: a feljelentés, a rendőrségi vizsgálat, feladatát nem teljesítő, ám azonnal tiltó és büntető önkormányzat, s az egész pestis, ami felzabálja az országot. Hogy juthattunk idáig?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.