A szerk.

Plakát a Lipótmezőn

A szerk.

Ebben is benne volt a Soros keze. A nemzeti konzultációban – izé, egy darabig. Aztán lebukott a Soros keze, mert az éberség elől nem lehet elbújni, nem hogy egy kéznek, de még egy csálén álló mutatóujjnak sem. Az éberség éber reggel, délben és a nagy sötét éjszakában is.

De azért valljuk be, ott csípték fülön a Soros kezét, ahol senki sem számított rá – a nemzeti együttműködés rendszerének plakátján. S hiába minden magyarázkodás, hogy ez nem is a Soros keze volt, sem a Györgyé, sem az Alexé, hanem csak a túlbuzgó Fidesz-kreatívok montírozták rá a képre a nagyobb hatás kedvéért, s jaj, véletlenül rossz irányba mutatott (tessék mondani, merre van itt a jó irány?), ami történt, megtörtént, le kellett a kezet amputálni valahogy. S mivel az illetékes vállalatnak nincsen akkora óriásradírja, a plakátragasztók kénytelenek voltak visszatérni sikereik helyszínére, s egy fekete lappal országos szinten leragasztani korábbi művüket. Volt kéz, nincs kéz: viszonylag gyorsan megvoltak vele, de ahhoz mégsem elég gyorsan, hogy a sajtó ilyesmire fogékony része ne teljen meg a régi konzultációs tacepao kezes fotóival.

Mindez önmagában is annyira abszurd, amilyet Eugène Ionesco álmodni sem bírt volna, de ha a maga teljességében nézzük, még jobban égnek áll a hajunk. Mert van ugyebár a nemzeti konzultáció, amelyet úgy kell elképzelni, ahogy miniszterelnök úr elképzelte. Ő meg történetesen úgy képzelte el, hogy feltesz a népnek, tudja fene, tán tizenegy kérdést (ezt a tizenegyet csak a foci miatt mondjuk, lehet, hogy csak hetet), aztán ő mint nép meg is válaszolja szépen a saját kérdéseit. Egy marslakó simán nem hinné el, hogy ilyen létezik, de erről biztos, ami biztos, még egy videót is kitett a miniszterelnök a megfelelő helyekre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.