A szerk.

Reánk tör az ellen!

A szerk.

„Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom önöknek valamit (…), akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon…” – szólta el magát évindító „sajtótájékoztatóján” Orbán Viktor, de csak viccelt alighanem, hisz’ alig néhány perccel a nagy ígéret után – mintha el is felejtette volna, miről beszélt addig – újra nyakig volt a kampányban.

Arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai szegregált „oktatás” miatt kiszabott kártérítés „sérti az emberek igazságérzetét”, majd naivitást mímelve feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”, vagyis cigányozott egy egészségeset, aminek jobb helyeken semmi köze a kormányzati munkához. S persze annak sem, amit ezután mondott: az nem járja, hogy az elégtelen hazai börtönviszonyok miatt kártérítésre kötelezhető az állam. „Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján millió forintokat vesznek le elítélt bűnözők a magyar adófizetők pénzéből, mert a fogva tartás nem volt megfelelő? Hát hova jutunk így? Egy fillért se fizessünk” – közölte, mely közlést megengedően hangulatkeltésnek, normálisan meg uszításnak lehet nevezni. Hasonlókat eddig véresszájú neonáci pártvezérektől hallhattunk, itthon meg Toroczkai Lászlótól, Novák Elődtől.

Orbán kifakadása viszont egyáltalán nem meglepő, az meg különösen nem, hogy szavait követően a párt- és a pártsajtó talpasai léptek akcióba. Minden jel arra utal – bár továbbra is azt sulykolják, hogy „hatalmas nyomás nehezedik a határvédelemre” –, hogy a migránspara lecsengett, új ellenségre van szükség. A cigány és a börtöntöltelék – ami sokak szerint egy és ugyanaz – tökéletes párosítás, ám hogy kerek legyen konteó, bírák és ügyvédek és persze a sitteseket heccelő Soros-civilek is rákerültek az új feketelistára. S van már idevágó új kifejezés is. „Börtönbiznisz” – mantrázza Orbántól a facebookos bérkommentelőig mindenki. Az egyik kormánylap (Pesti Srácok) szerint a „Soros-média is a börtönbiznisz támogatója lehet”, a másik (Origo) „ügyvédként dolgozó forrása” arról számol be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarán belül létezik egy befolyásos csoport, amely „a miniszterek, állami vezetők és a miniszterelnök nyomdafestéket nem tűrő szidalmazásával” tölti az idejét. De a legjobb az, amikor az MTI (utóbb kiderült, hazug módon), Csuka Tamás református lelkészt, nyugalmazott protestáns tábori püspököt idézi: a Helsinki Bizottság gyufásdobozokban csótányokat csempészett a váci fegyházba, hogy „ezzel bizonyíthassák a felhergelt rabok a cellák embertelen viszonyait”.

Nemsokára jön az ürgebőrbe varrt kardfogú patkány…

Nincs az a sületlenség, nyilvánvaló hazugság, amit az új cél érdekében nem mondhat ki kormánypárti politikus, nem írhat le fideszes pártharsona, ám arról egy szó sem esik, hogy ha javulnának a börtönviszonyok, akkor fizetni sem kellene (lapunk hátsó traktusában kiváló publicisztika tárja fel a miérteket). De miért is lenne szó nyilvánvaló jogsértésekről? Orbán l
ogikája szerint az is „sértené az emberek igazságérzetét”, ha olyan körülmények lennének
a hazai büntetés-végrehajtásban, amilyenek egy EU-tagállamtól elvárhatók.

 

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.