A szerk.

Reánk tör az ellen!

A szerk.

„Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom önöknek valamit (…), akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon…” – szólta el magát évindító „sajtótájékoztatóján” Orbán Viktor, de csak viccelt alighanem, hisz’ alig néhány perccel a nagy ígéret után – mintha el is felejtette volna, miről beszélt addig – újra nyakig volt a kampányban.

Arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai szegregált „oktatás” miatt kiszabott kártérítés „sérti az emberek igazságérzetét”, majd naivitást mímelve feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”, vagyis cigányozott egy egészségeset, aminek jobb helyeken semmi köze a kormányzati munkához. S persze annak sem, amit ezután mondott: az nem járja, hogy az elégtelen hazai börtönviszonyok miatt kártérítésre kötelezhető az állam. „Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján millió forintokat vesznek le elítélt bűnözők a magyar adófizetők pénzéből, mert a fogva tartás nem volt megfelelő? Hát hova jutunk így? Egy fillért se fizessünk” – közölte, mely közlést megengedően hangulatkeltésnek, normálisan meg uszításnak lehet nevezni. Hasonlókat eddig véresszájú neonáci pártvezérektől hallhattunk, itthon meg Toroczkai Lászlótól, Novák Elődtől.

Orbán kifakadása viszont egyáltalán nem meglepő, az meg különösen nem, hogy szavait követően a párt- és a pártsajtó talpasai léptek akcióba. Minden jel arra utal – bár továbbra is azt sulykolják, hogy „hatalmas nyomás nehezedik a határvédelemre” –, hogy a migránspara lecsengett, új ellenségre van szükség. A cigány és a börtöntöltelék – ami sokak szerint egy és ugyanaz – tökéletes párosítás, ám hogy kerek legyen konteó, bírák és ügyvédek és persze a sitteseket heccelő Soros-civilek is rákerültek az új feketelistára. S van már idevágó új kifejezés is. „Börtönbiznisz” – mantrázza Orbántól a facebookos bérkommentelőig mindenki. Az egyik kormánylap (Pesti Srácok) szerint a „Soros-média is a börtönbiznisz támogatója lehet”, a másik (Origo) „ügyvédként dolgozó forrása” arról számol be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarán belül létezik egy befolyásos csoport, amely „a miniszterek, állami vezetők és a miniszterelnök nyomdafestéket nem tűrő szidalmazásával” tölti az idejét. De a legjobb az, amikor az MTI (utóbb kiderült, hazug módon), Csuka Tamás református lelkészt, nyugalmazott protestáns tábori püspököt idézi: a Helsinki Bizottság gyufásdobozokban csótányokat csempészett a váci fegyházba, hogy „ezzel bizonyíthassák a felhergelt rabok a cellák embertelen viszonyait”.

Nemsokára jön az ürgebőrbe varrt kardfogú patkány…

Nincs az a sületlenség, nyilvánvaló hazugság, amit az új cél érdekében nem mondhat ki kormánypárti politikus, nem írhat le fideszes pártharsona, ám arról egy szó sem esik, hogy ha javulnának a börtönviszonyok, akkor fizetni sem kellene (lapunk hátsó traktusában kiváló publicisztika tárja fel a miérteket). De miért is lenne szó nyilvánvaló jogsértésekről? Orbán l
ogikája szerint az is „sértené az emberek igazságérzetét”, ha olyan körülmények lennének
a hazai büntetés-végrehajtásban, amilyenek egy EU-tagállamtól elvárhatók.

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."