A szerk.

Romlott, erkölcstelen, hazug 3.

A szerk.

Egyre többet kell takarítani a főnök után. Miután nem csak az ország, de a saját hatalmi szempontjából is ballépések sorozatát követte el a svéd NATO-csatlakozás ügyében, a pártközpont és a propagandagépezet most megpróbálja sikerként eladni a grandiózus stratégia teljes kudarcát. (Néhány oldallal beljebb minderről alaposan okadatolt cikket olvashatnak.)

De az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján még a másfél évig tartó értelmetlen kötözködésnél is veszélyesebb ügyben kellett magát kimagyaráznia a miniszterelnöknek.

Novák Katalin lemondását hétfőn fogadta el a parlament, és emiatt – no meg azért, mert az ellenzéknek ebben az évben először volt alkalma személyesen Orbánhoz intézni kérdéseket – újra előkerült az egész bicskei pedofilhistória, a felelősség kérdése. Nemcsak a kegyelem, hanem a mindig mostohán kezelt, de a 2010 után gyakorlatilag teljesen széthullott gyermekvédelmi rendszer miatt is.

Magyarország miniszterelnöke a jobbára érdemi és releváns felszólalásokból egyetlen dolgot fogott föl, hogy ti. mindez az ő hatalmi pozícióját is megingathatja. Következésképpen a válaszait is jószerivel ennek a kivédésére korlátozta. Ő semmiről nem tehet, és különben is, a pedofil bűnesetekért a baloldali-liberális kormány a felelős, mert akkor szabadon grasszáltak a pedofilok, bezzeg a Fidesz-kormány lecsukta őket. A gyerekmolesztáló bicskei volt intézményigazgató is a jelenlegi ellenzék embere, akit a 2010 utáni adminisztráció állíttatott bíróság elé. Egészen pontosan így fogalmazott: „mi börtönbe zártuk”. Még csak nem is a bíróság, hanem „mi”.

Régóta ismert hárító technika, a Fidesz is régóta gyakorolja, Orbán Viktor pedig szemrebbenés nélkül képes alkalmazni álmából felverve is: ha vaj van a fejeden és végképp nem tudsz mit mondani egy vádra, amelynek valós alapja van, akkor hazudj akkorát, amekkorát józan elme elképzelni se képes. Pedofilügyben pontosan ez történt hétfőn délután a magyar Országgyűlésben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.