A szerk.

„Sem álláspontom, sem véleményem”

A szerk.

Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.

Ennél gáncstalanabb alkalmat nehéz elképzelni, hiszen a Magyar Nyelvőr amellett, hogy az egyik legtekintélyesebb hazai folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia büszkesége is, amit ékesen bizonyít, hogy az MTA Széchenyi téri épülete előtt az alapító-főszerkesztő, Szarvas Gábor mellszobra áll. A 150 éves periodika páratlan nemzeti kincs, hozzá hasonló kevés akad a magyar művelődés történetében.

Ehhez képest az évforduló senkinek nem jutott az eszébe – s az utóbbi hónapok történéseinek fényében ez korántsem meglepő. Átrendeződtek ugyanis a tulajdonviszonyok, mégpedig a NER-ben szokásos módon. A botránysorozat azzal indult – legalábbis a nyilvánosságban –, hogy tavaly szeptemberben a Nyelvőr szerkesztőbizottsága közölte: tudtuk és jóváhagyásuk nélkül a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) került. „Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket” – írták állásfoglalásukban, és azt kérték, hogy az alapítói jogokat gyakorló társaság adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Erre az MNYKNT azzal üzent vissza, hogy a Magyar Nyelvőr addigi alapítói és ki­adói jogait gyakorló Magyar Nyelvtudományi Társaság 2020-ban átadta e jogosítványokat nekik – méghozzá „a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság” kérésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.