„Sem álláspontom, sem véleményem”

Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.

Ennél gáncstalanabb alkalmat nehéz elképzelni, hiszen a Magyar Nyelvőr amellett, hogy az egyik legtekintélyesebb hazai folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia büszkesége is, amit ékesen bizonyít, hogy az MTA Széchenyi téri épülete előtt az alapító-főszerkesztő, Szarvas Gábor mellszobra áll. A 150 éves periodika páratlan nemzeti kincs, hozzá hasonló kevés akad a magyar művelődés történetében.

Ehhez képest az évforduló senkinek nem jutott az eszébe – s az utóbbi hónapok történéseinek fényében ez korántsem meglepő. Átrendeződtek ugyanis a tulajdonviszonyok, mégpedig a NER-ben szokásos módon. A botránysorozat azzal indult – legalábbis a nyilvánosságban –, hogy tavaly szeptemberben a Nyelvőr szerkesztőbizottsága közölte: tudtuk és jóváhagyásuk nélkül a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) került. „Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket” – írták állásfoglalásukban, és azt kérték, hogy az alapítói jogokat gyakorló társaság adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Erre az MNYKNT azzal üzent vissza, hogy a Magyar Nyelvőr addigi alapítói és ki­adói jogait gyakorló Magyar Nyelvtudományi Társaság 2020-ban átadta e jogosítványokat nekik – méghozzá „a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság” kérésére.