A szerk.

„Sem álláspontom, sem véleményem”

A szerk.

Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.

Ennél gáncstalanabb alkalmat nehéz elképzelni, hiszen a Magyar Nyelvőr amellett, hogy az egyik legtekintélyesebb hazai folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia büszkesége is, amit ékesen bizonyít, hogy az MTA Széchenyi téri épülete előtt az alapító-főszerkesztő, Szarvas Gábor mellszobra áll. A 150 éves periodika páratlan nemzeti kincs, hozzá hasonló kevés akad a magyar művelődés történetében.

Ehhez képest az évforduló senkinek nem jutott az eszébe – s az utóbbi hónapok történéseinek fényében ez korántsem meglepő. Átrendeződtek ugyanis a tulajdonviszonyok, mégpedig a NER-ben szokásos módon. A botránysorozat azzal indult – legalábbis a nyilvánosságban –, hogy tavaly szeptemberben a Nyelvőr szerkesztőbizottsága közölte: tudtuk és jóváhagyásuk nélkül a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) került. „Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket” – írták állásfoglalásukban, és azt kérték, hogy az alapítói jogokat gyakorló társaság adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Erre az MNYKNT azzal üzent vissza, hogy a Magyar Nyelvőr addigi alapítói és ki­adói jogait gyakorló Magyar Nyelvtudományi Társaság 2020-ban átadta e jogosítványokat nekik – méghozzá „a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság” kérésére.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.