A szerk.

„Sem álláspontom, sem véleményem”

A szerk.

Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.

Ennél gáncstalanabb alkalmat nehéz elképzelni, hiszen a Magyar Nyelvőr amellett, hogy az egyik legtekintélyesebb hazai folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia büszkesége is, amit ékesen bizonyít, hogy az MTA Széchenyi téri épülete előtt az alapító-főszerkesztő, Szarvas Gábor mellszobra áll. A 150 éves periodika páratlan nemzeti kincs, hozzá hasonló kevés akad a magyar művelődés történetében.

Ehhez képest az évforduló senkinek nem jutott az eszébe – s az utóbbi hónapok történéseinek fényében ez korántsem meglepő. Átrendeződtek ugyanis a tulajdonviszonyok, mégpedig a NER-ben szokásos módon. A botránysorozat azzal indult – legalábbis a nyilvánosságban –, hogy tavaly szeptemberben a Nyelvőr szerkesztőbizottsága közölte: tudtuk és jóváhagyásuk nélkül a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) került. „Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket” – írták állásfoglalásukban, és azt kérték, hogy az alapítói jogokat gyakorló társaság adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Erre az MNYKNT azzal üzent vissza, hogy a Magyar Nyelvőr addigi alapítói és ki­adói jogait gyakorló Magyar Nyelvtudományi Társaság 2020-ban átadta e jogosítványokat nekik – méghozzá „a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság” kérésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.