A szerk.

„Sem álláspontom, sem véleményem”

A szerk.

Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.

Ennél gáncstalanabb alkalmat nehéz elképzelni, hiszen a Magyar Nyelvőr amellett, hogy az egyik legtekintélyesebb hazai folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia büszkesége is, amit ékesen bizonyít, hogy az MTA Széchenyi téri épülete előtt az alapító-főszerkesztő, Szarvas Gábor mellszobra áll. A 150 éves periodika páratlan nemzeti kincs, hozzá hasonló kevés akad a magyar művelődés történetében.

Ehhez képest az évforduló senkinek nem jutott az eszébe – s az utóbbi hónapok történéseinek fényében ez korántsem meglepő. Átrendeződtek ugyanis a tulajdonviszonyok, mégpedig a NER-ben szokásos módon. A botránysorozat azzal indult – legalábbis a nyilvánosságban –, hogy tavaly szeptemberben a Nyelvőr szerkesztőbizottsága közölte: tudtuk és jóváhagyásuk nélkül a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) került. „Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket” – írták állásfoglalásukban, és azt kérték, hogy az alapítói jogokat gyakorló társaság adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Erre az MNYKNT azzal üzent vissza, hogy a Magyar Nyelvőr addigi alapítói és ki­adói jogait gyakorló Magyar Nyelvtudományi Társaság 2020-ban átadta e jogosítványokat nekik – méghozzá „a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság” kérésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.