A szerk.

Milyen kár!

A szerk.

Az ellenzéki összefogás pártjai a múlt héten úgy döntöttek, hogy Róna Pétert, az ősz gazdasági jogászt terjesztik fel köztársasági elnöknek. Március 10-én, mielőtt az Országgyűlés megválasztja a Fidesz jelöltjét, ő fogja 15 percben felvázolni credóját és vízióját a jobb életről és a jobb Magyarországról, s e beszéd a körülmények kényszerítő erejénél fogva nem bír más lenni, mint az egyesült ellenzék credója és víziója.

A múlt héten a szívünkhöz közel álló jelölt-jelölt, Iványi Gábor metodista lelkész pályáját idéztük fel, s állapítottuk meg, hogy az ő életművénél nem tudnánk elképzelni plasztikusabb ellenállítást az Orbán-rezsimmel szemben. Most ugyanezt leírhatnánk még egyszer, hogy ti. ez az, ami nem fog megtörténni, s hogy milyen kár ezért.

De ezt nem tesszük, ellenben e pillanatokban is nagy erőkkel keressük a szavakat és az érveket Róna Péter méltatásához, s ha ezeket maradéktalanul megtaláltuk, nyomban jelentkezni fogunk ismét. Addig is azt rögzítsük, hogy Róna Péter jogász és gazdasági szakember, családjával ’56-ban, 14 éves korában emigrált Ausztria rövid érintésével az Egyesült Államokba; az ifjú tehetségét a képzőművészetben – a már idősebb Róna elbeszélése szerint – maga Oskar Kokoschka, a salzburgi nyári festőakadémia alapítója is észrevételezte. Ám Amerika és a jogi pálya csábítása erősebb volt, s Róna Péter a későbbiekben különféle gazdasági dolgokat csinált, megfordult a brit jegybanknál (az elnök személyi titkáraként dolgozott), s egy amerikai befektetési bank alkalmazottja, majd vezetője is volt. A rendszerváltás után Magyarországon is kipróbálta magát befektetőként és vagyonkezelőként, ám az általa alapított Első Magyar Alap sajnálatos módon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ellenben 2004-ben beleállt a földbe; emlékezetes kudarcuk volt a meghatározó tulajdonukban álló és nagy terveket dédelgető cég, a buszgyártó NABI bukása. Róna egy időben közgazdász-professzorként és „az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára”-ként mutatta be magát, ám miután lapunk alkalmi szerzője, Domány András egy 2013-as cikkében a HVG-ben arról számolt be, hogy Róna nem tanít az Oxfordi Egyetemen, és ha tanít is valamit Oxfordban, azt egy egyházi iskolában teszi, Róna ezzel a gyakorlatával felhagyott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.