A szerk.

Milyen kár!

A szerk.

Az ellenzéki összefogás pártjai a múlt héten úgy döntöttek, hogy Róna Pétert, az ősz gazdasági jogászt terjesztik fel köztársasági elnöknek. Március 10-én, mielőtt az Országgyűlés megválasztja a Fidesz jelöltjét, ő fogja 15 percben felvázolni credóját és vízióját a jobb életről és a jobb Magyarországról, s e beszéd a körülmények kényszerítő erejénél fogva nem bír más lenni, mint az egyesült ellenzék credója és víziója.

A múlt héten a szívünkhöz közel álló jelölt-jelölt, Iványi Gábor metodista lelkész pályáját idéztük fel, s állapítottuk meg, hogy az ő életművénél nem tudnánk elképzelni plasztikusabb ellenállítást az Orbán-rezsimmel szemben. Most ugyanezt leírhatnánk még egyszer, hogy ti. ez az, ami nem fog megtörténni, s hogy milyen kár ezért.

De ezt nem tesszük, ellenben e pillanatokban is nagy erőkkel keressük a szavakat és az érveket Róna Péter méltatásához, s ha ezeket maradéktalanul megtaláltuk, nyomban jelentkezni fogunk ismét. Addig is azt rögzítsük, hogy Róna Péter jogász és gazdasági szakember, családjával ’56-ban, 14 éves korában emigrált Ausztria rövid érintésével az Egyesült Államokba; az ifjú tehetségét a képzőművészetben – a már idősebb Róna elbeszélése szerint – maga Oskar Kokoschka, a salzburgi nyári festőakadémia alapítója is észrevételezte. Ám Amerika és a jogi pálya csábítása erősebb volt, s Róna Péter a későbbiekben különféle gazdasági dolgokat csinált, megfordult a brit jegybanknál (az elnök személyi titkáraként dolgozott), s egy amerikai befektetési bank alkalmazottja, majd vezetője is volt. A rendszerváltás után Magyarországon is kipróbálta magát befektetőként és vagyonkezelőként, ám az általa alapított Első Magyar Alap sajnálatos módon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ellenben 2004-ben beleállt a földbe; emlékezetes kudarcuk volt a meghatározó tulajdonukban álló és nagy terveket dédelgető cég, a buszgyártó NABI bukása. Róna egy időben közgazdász-professzorként és „az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára”-ként mutatta be magát, ám miután lapunk alkalmi szerzője, Domány András egy 2013-as cikkében a HVG-ben arról számolt be, hogy Róna nem tanít az Oxfordi Egyetemen, és ha tanít is valamit Oxfordban, azt egy egyházi iskolában teszi, Róna ezzel a gyakorlatával felhagyott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.