A szerk.

Rendeleti útra ment

A szerk.

Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.

Az dühítette fel a pedagógusokat, hogy a kormány múlt pénteken egy veszélyhelyzeti rendelettel (Orbán Viktor s. k.) lényegében lehetetlenné tette, hogy jogszerű sztrájkot szervezzenek. A rendelet szabályozza, milyen szolgáltatásokat (jogi terminológiával „még elégséges szolgáltatást”) kell a sztrájk alatt is biztosítani az oktatási intézményekben: a gyerekfelügyeletet nemcsak minden iskolában, hanem külön-külön minden osztályban meg kell szervezni, továbbá sztrájk idején is kötelező megtartani a tanórák 50 százalékát, az érettségiző évfolyamokon pedig egyetlen óra sem maradhat el az érettségi tárgyakból. A kormány ajánlata úgy foglalható össze a sztrájkra készülő pedagógusok felé, hogy szervezhettek egy teljesen láthatatlan tiltakozást, dolgozhattok majdnem ugyanúgy, mint egy rendes munkanapon, cserébe fizetést viszont nem adunk a sztrájk idejére.

Bár a veszélyhelyzet elvben lehetővé teszi a kormány számára alapjogok korlátozását és a törvények felfüggesztését, a sztrájkrendelet nyilvánvaló visszaélés ezzel a felhatalmazással. A bevezetett új szabályoknak valójában semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez; a gyerekfelügyeleti elvárásba még belemagyarázhatjuk, hogy a különböző osztályok keveredésének megakadályozása a célja, de ezt az érvet elég cinikussá teszi, hogy éppen a kormány nem volt hajlandó rendes járványügyi protokollt bevezetni az iskolákban, és hagyta, hogy a járvány több hulláma szinte akadálytalanul söpörjön végig az intézményeken. Az órák megtartásának követelménye még ennyi összefüggést sem mutat a pandémiával, ha valami, akkor éppen az kedvez a járvány terjedésének, ha a kormány a sztrájk ideje alatt is minden gyereket berendel az iskolákba, azokat is, akiknek a felügyeletét meg tudnák oldani otthon is. Ez körülbelül olyan, mint ha a kormány a járványra hivatkozva előírná, hogy április 3-án maszkban kell szavazni, és egyébként csak a Fideszre leadott voksok lesznek érvényesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.