A szerk.

Rendeleti útra ment

A szerk.

Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.

Az dühítette fel a pedagógusokat, hogy a kormány múlt pénteken egy veszélyhelyzeti rendelettel (Orbán Viktor s. k.) lényegében lehetetlenné tette, hogy jogszerű sztrájkot szervezzenek. A rendelet szabályozza, milyen szolgáltatásokat (jogi terminológiával „még elégséges szolgáltatást”) kell a sztrájk alatt is biztosítani az oktatási intézményekben: a gyerekfelügyeletet nemcsak minden iskolában, hanem külön-külön minden osztályban meg kell szervezni, továbbá sztrájk idején is kötelező megtartani a tanórák 50 százalékát, az érettségiző évfolyamokon pedig egyetlen óra sem maradhat el az érettségi tárgyakból. A kormány ajánlata úgy foglalható össze a sztrájkra készülő pedagógusok felé, hogy szervezhettek egy teljesen láthatatlan tiltakozást, dolgozhattok majdnem ugyanúgy, mint egy rendes munkanapon, cserébe fizetést viszont nem adunk a sztrájk idejére.

Bár a veszélyhelyzet elvben lehetővé teszi a kormány számára alapjogok korlátozását és a törvények felfüggesztését, a sztrájkrendelet nyilvánvaló visszaélés ezzel a felhatalmazással. A bevezetett új szabályoknak valójában semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez; a gyerekfelügyeleti elvárásba még belemagyarázhatjuk, hogy a különböző osztályok keveredésének megakadályozása a célja, de ezt az érvet elég cinikussá teszi, hogy éppen a kormány nem volt hajlandó rendes járványügyi protokollt bevezetni az iskolákban, és hagyta, hogy a járvány több hulláma szinte akadálytalanul söpörjön végig az intézményeken. Az órák megtartásának követelménye még ennyi összefüggést sem mutat a pandémiával, ha valami, akkor éppen az kedvez a járvány terjedésének, ha a kormány a sztrájk ideje alatt is minden gyereket berendel az iskolákba, azokat is, akiknek a felügyeletét meg tudnák oldani otthon is. Ez körülbelül olyan, mint ha a kormány a járványra hivatkozva előírná, hogy április 3-án maszkban kell szavazni, és egyébként csak a Fideszre leadott voksok lesznek érvényesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.