A szerk.

Rendeleti útra ment

A szerk.

Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.

Az dühítette fel a pedagógusokat, hogy a kormány múlt pénteken egy veszélyhelyzeti rendelettel (Orbán Viktor s. k.) lényegében lehetetlenné tette, hogy jogszerű sztrájkot szervezzenek. A rendelet szabályozza, milyen szolgáltatásokat (jogi terminológiával „még elégséges szolgáltatást”) kell a sztrájk alatt is biztosítani az oktatási intézményekben: a gyerekfelügyeletet nemcsak minden iskolában, hanem külön-külön minden osztályban meg kell szervezni, továbbá sztrájk idején is kötelező megtartani a tanórák 50 százalékát, az érettségiző évfolyamokon pedig egyetlen óra sem maradhat el az érettségi tárgyakból. A kormány ajánlata úgy foglalható össze a sztrájkra készülő pedagógusok felé, hogy szervezhettek egy teljesen láthatatlan tiltakozást, dolgozhattok majdnem ugyanúgy, mint egy rendes munkanapon, cserébe fizetést viszont nem adunk a sztrájk idejére.

Bár a veszélyhelyzet elvben lehetővé teszi a kormány számára alapjogok korlátozását és a törvények felfüggesztését, a sztrájkrendelet nyilvánvaló visszaélés ezzel a felhatalmazással. A bevezetett új szabályoknak valójában semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez; a gyerekfelügyeleti elvárásba még belemagyarázhatjuk, hogy a különböző osztályok keveredésének megakadályozása a célja, de ezt az érvet elég cinikussá teszi, hogy éppen a kormány nem volt hajlandó rendes járványügyi protokollt bevezetni az iskolákban, és hagyta, hogy a járvány több hulláma szinte akadálytalanul söpörjön végig az intézményeken. Az órák megtartásának követelménye még ennyi összefüggést sem mutat a pandémiával, ha valami, akkor éppen az kedvez a járvány terjedésének, ha a kormány a sztrájk ideje alatt is minden gyereket berendel az iskolákba, azokat is, akiknek a felügyeletét meg tudnák oldani otthon is. Ez körülbelül olyan, mint ha a kormány a járványra hivatkozva előírná, hogy április 3-án maszkban kell szavazni, és egyébként csak a Fideszre leadott voksok lesznek érvényesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. A nyitóciklus, a Cinegék első darabja az Oda című programvers, amely sűrített képekkel fekteti le egy vágyott, természetközeli, harmonikus világ alapjait.

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.