A szerk.

Rendeleti útra ment

A szerk.

Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.

Az dühítette fel a pedagógusokat, hogy a kormány múlt pénteken egy veszélyhelyzeti rendelettel (Orbán Viktor s. k.) lényegében lehetetlenné tette, hogy jogszerű sztrájkot szervezzenek. A rendelet szabályozza, milyen szolgáltatásokat (jogi terminológiával „még elégséges szolgáltatást”) kell a sztrájk alatt is biztosítani az oktatási intézményekben: a gyerekfelügyeletet nemcsak minden iskolában, hanem külön-külön minden osztályban meg kell szervezni, továbbá sztrájk idején is kötelező megtartani a tanórák 50 százalékát, az érettségiző évfolyamokon pedig egyetlen óra sem maradhat el az érettségi tárgyakból. A kormány ajánlata úgy foglalható össze a sztrájkra készülő pedagógusok felé, hogy szervezhettek egy teljesen láthatatlan tiltakozást, dolgozhattok majdnem ugyanúgy, mint egy rendes munkanapon, cserébe fizetést viszont nem adunk a sztrájk idejére.

Bár a veszélyhelyzet elvben lehetővé teszi a kormány számára alapjogok korlátozását és a törvények felfüggesztését, a sztrájkrendelet nyilvánvaló visszaélés ezzel a felhatalmazással. A bevezetett új szabályoknak valójában semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez; a gyerekfelügyeleti elvárásba még belemagyarázhatjuk, hogy a különböző osztályok keveredésének megakadályozása a célja, de ezt az érvet elég cinikussá teszi, hogy éppen a kormány nem volt hajlandó rendes járványügyi protokollt bevezetni az iskolákban, és hagyta, hogy a járvány több hulláma szinte akadálytalanul söpörjön végig az intézményeken. Az órák megtartásának követelménye még ennyi összefüggést sem mutat a pandémiával, ha valami, akkor éppen az kedvez a járvány terjedésének, ha a kormány a sztrájk ideje alatt is minden gyereket berendel az iskolákba, azokat is, akiknek a felügyeletét meg tudnák oldani otthon is. Ez körülbelül olyan, mint ha a kormány a járványra hivatkozva előírná, hogy április 3-án maszkban kell szavazni, és egyébként csak a Fideszre leadott voksok lesznek érvényesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.