A szerk.

Rendeleti útra ment

A szerk.

Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.

Az dühítette fel a pedagógusokat, hogy a kormány múlt pénteken egy veszélyhelyzeti rendelettel (Orbán Viktor s. k.) lényegében lehetetlenné tette, hogy jogszerű sztrájkot szervezzenek. A rendelet szabályozza, milyen szolgáltatásokat (jogi terminológiával „még elégséges szolgáltatást”) kell a sztrájk alatt is biztosítani az oktatási intézményekben: a gyerekfelügyeletet nemcsak minden iskolában, hanem külön-külön minden osztályban meg kell szervezni, továbbá sztrájk idején is kötelező megtartani a tanórák 50 százalékát, az érettségiző évfolyamokon pedig egyetlen óra sem maradhat el az érettségi tárgyakból. A kormány ajánlata úgy foglalható össze a sztrájkra készülő pedagógusok felé, hogy szervezhettek egy teljesen láthatatlan tiltakozást, dolgozhattok majdnem ugyanúgy, mint egy rendes munkanapon, cserébe fizetést viszont nem adunk a sztrájk idejére.

Bár a veszélyhelyzet elvben lehetővé teszi a kormány számára alapjogok korlátozását és a törvények felfüggesztését, a sztrájkrendelet nyilvánvaló visszaélés ezzel a felhatalmazással. A bevezetett új szabályoknak valójában semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez; a gyerekfelügyeleti elvárásba még belemagyarázhatjuk, hogy a különböző osztályok keveredésének megakadályozása a célja, de ezt az érvet elég cinikussá teszi, hogy éppen a kormány nem volt hajlandó rendes járványügyi protokollt bevezetni az iskolákban, és hagyta, hogy a járvány több hulláma szinte akadálytalanul söpörjön végig az intézményeken. Az órák megtartásának követelménye még ennyi összefüggést sem mutat a pandémiával, ha valami, akkor éppen az kedvez a járvány terjedésének, ha a kormány a sztrájk ideje alatt is minden gyereket berendel az iskolákba, azokat is, akiknek a felügyeletét meg tudnák oldani otthon is. Ez körülbelül olyan, mint ha a kormány a járványra hivatkozva előírná, hogy április 3-án maszkban kell szavazni, és egyébként csak a Fideszre leadott voksok lesznek érvényesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.