A szerk.

Semmi jóra

A szerk.

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva, amely az orgonaművészt fiatalkorú fiúk szexuális kizsákmányolójaként mutatta be. Dúró nem először aratott efféle sikert.

Emlékezetes könyvdarálása ágyazott meg a pedofiltörvénynek és a fóliázás intézményének, és ugyancsak az ő közbenjárása kellett ahhoz, hogy repüljön a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a World Press Photo kiállítást pedig akkora LMBTQ-rendezvényként tartsák számon, hogy az idén már egyetlen állami intézményben se merjék bemutatni.

Ha ezekhez a tettekhez mérjük Dúró Dóra mostani lájkvadászatát (vagy ahogy ő mondja, a Mi Hazánk sikerét), felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy e kultúrfenomén kezd kifogyni az ötletekből, ezért egyre aljasabb módon próbálja táplálni a homofób propaganda lángját. Most már nem egy tárgy, könyv vagy kiállítás, hanem egy élő, néven nevezett személy ellen uszít. Noha azt még az „ihletadó” cikk szerzője sem állítja, hogy Varnus bűncselekményt követett volna el, a Zeneakadémiának küldött nyílt levelében Dúró Dóra mégis „pedofil szexuális ragadozónak” nevezi az orgonaművészt. Annak ellenére, hogy tudja jól, egy ilyen állítás egyértelműen az erőszakra való felbujtásnak tekinthető. A mai Magyarországon meg különösképpen az.

A legszomorúbb mégis az, hogy nem csupán a célközönsége vette készpénznek Dúró szavait. „Sajnálattal és mélyen megdöbbenve értesültünk a sajtóból a koncert egyik résztvevőjéről, Varnus Xavérról szóló hírekről. Ennek tudatában lemondjuk Varnus Xavér fellépé­sét” – közölte a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Horovitz Tamás, külön is kihangsúlyozva, hogy az említett koncertet a „Holokauszt 80 Emlékév keretében” rendezik – immár Varnus nélkül. Horovitz rabbinak minden bizonnyal egyvalami járt a fejében, az, hogy „jobb a békesség”, így talán el sem jutott a tudatáig, hogy ezzel a lépéssel Dúró Dórát egyúttal egy holokauszt-emlékműsor szerkesztőjévé tette. Pedig ő nem is kapott az Országgyűlés alelnökétől olyan tartalmú levelet, mint a Zeneakadémia vezetője.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.