A szerk.

Mesél majd az utókor

A szerk.

Erős menetben van Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki nem mellesleg 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke, 2020-tól pedig a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke is. Épphogy megúszta az ’56-ról elővezetett gondolatkísérletét – sőt újabban már ő vádol, ti. a mondatát kiragadták a kontextusából, tudatosan félremagyarázták, stb. –, most a PhD-dolgozatának eljövendő védése miatt bántják szegényt.

Orbán Balázs 2009-ben kezdte el a doktori iskolát az ELTE jogi karán, 2012-ben eljutott az abszolutóriumig, ám disszertációját most, azaz 12 év múltán védené meg. Ez kissé hosszú időnek tűnik, és egyetemi berkekben felmerült, hogy egyszerű földi halandó ennyi év után talán nem is próbálkozhatna ezzel. Azt, hogy ez szerepet játszott-e abban, hogy az egyetem Tudományági Doktori Tanácsa nem egyhangú döntéssel engedte tovább Orbán disszertációját (ami egyáltalán nem szokványos), nem tudni. Azt viszont lehet tudni, hogy az Orbán-kormányok felettébb mostohán bánnak az amúgy nemzetközileg még mindig jegyzett magyar egyetemmel. Az ELTE alulfinanszírozottsága egyenesen megalázó, a szimpla állagmegóvásért külön kell pályáznia, a bérszint nevetségesen alacsony, viszont folyamatos a hitegetés a fizetések rendezésére. Azt se feledjük, hogy Orbán Viktorék nyíltan az ELTE eljelentéktelenítésére játszanak, például saját projektjük, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem futtatásával és oktatási portfóliójának szélesítésével. Nem csoda hát, hogy a doktori tanácsban ellenérvként előkerült: az ELTE kiszolgáltatott helyzetben van egy olyan befolyásos politikussal szemben, mint Orbán Balázs, mivel a bírálók számára a szigorúan tudományos szempontokon kívül megfontolás tárgya lehet majd az is, hogy negatív bírálatukkal bajt hozhatnak a munkahelyükre.

Orbán PhD-je azért lett közbeszéd tárgya, mert az ELTE média és kommunikáció tanszékének egyetemi tanára, Polyák Gábor indulatos posztban kérte számon egyetemén az egész eljárást. „Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány minden nap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be. (…) Megalázza a diákjainkat, megaláz minden oktatót és minden munkatársat. (…) Eljátsszuk, hogy ezek normális munkakörülmények.” Az ELTE egyetemi tanáraként kikéri magának, hogy Orbán Balázs, „a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye” ebben az intézményben szerezhet PhD-fokozatot. „Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példaként a jövő értelmiségének?”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.

Kényszermozgások

Ellenzékiek és függetlenek vezette településeken kerültek szembe egymással képviselők és választott tisztségviselők az elmúlt hetekben. A jelek szerint sokan keresik a helyüket, miután a parlamenti ellenzéki pártok támogatottsága a bejutási küszöb környékére esett vissza, s egyes kutatások szerint a Tisza Párt már megelőzi a Fideszt is.

 

Csontvázak, tartozások, remények

Távolról nézve meglepetés, közelről figyelve nem annyira váratlan fordulat, hogy egy hajdúsági kisváros lakói leváltották a régóta regnáló fideszes városvezetést. A történetben teret kapnak a korábbi ellenzéki pártokból kivált civilek, megjelenik benne az akkumulátorgyár-para, felbukkan Magyar Péter is, és a háttérben pi víz csordogál a közkútból.

Tudósok a viharban

Minden eddiginél jobban átszabná az éppen HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat nevet viselő intézményrendszer működését a kormány. Ami létrejönne, az leginkább az egyetemek modellváltására emlékeztet.