Ezek teljesen hülyék! - mármint a mondott templomok papsága, mert bizonyára nem tudják, hogy alkalmasint turistának álcázott vandálok szentségtelenítik meg az Isten házába vezető lépcsőket. Itt az ideje felnyitni e megtévelyedett egyháziak szemét; nemzetközi csuhások, vessétek vigyázó szemeteket Budapestre! Ahol a papság kerítéssel vonatja körül a Szent István-bazilikát, mert az tűrhetetlen, hogy turisták és mások is minduntalan körbehugyozzák e megszentelt hajlékot.
Ezért nem leszünk mi igazán Európa még legalább ezer évig, mert ezt lehet. Elvehetik a köztől a teret, s az életkedvet, mert úgy nekik kényelmesebb.
Oh, igen a turisták meg a hétköznapi lépcsőn ücsörgők kétségkívül különös népség, amerre megfordulnak, rettenetes szemetet hagynak maguk után, a bevezetőnkben emlegetett helyeken éjszakára térdig gázolhatni a dzsuvában. Csakhogy amikor a szemetelő turista nyugodni tér, csinos munkaruhában és korszerű gépekkel takarítók serege szállja meg e tereket, lépcsőket, adott esetben komplett városrészeket, és teszi a dolgát, hogy reggelre megint ragyogjon minden. Ahelyett, hogy bekerítenék a marhák. Az mennyivel olcsóbb, és csak egyszer kell megcsinálni. De mit szólna a világ, ha Róma elkergetné a turistákat a Spanyol lépcsőről?
S azok, akik az V. kerület új, tényleg szép sétálószakaszának átadásán oly nagy kedvvel fotóztatták magukat a sajtóval? Azok mit szólnak? Hol van ilyenkor Rogán Antal? Hol lapít Tarlós István? Vagy nekik tetszik, hogy elkerítik a bazilikát? S ha már a jóérzés nem is kényszeríti megszólalásra őket, gondolkodhatnának egy kicsit a zsebükkel, ami egyébkor ugye szokásuk nekik. Mert mit csinál az a megátalkodott vandál turista, amikor éppen nem a templomokat viziteli körbe? Költ, a barma. Idehozza és nekünk adja a pénzét, azért, amit mutatunk neki. Nem azért, amit elkerítünk előle.
A magyarországi katolikus egyháznak nem számít, mit szól a világ a dolgainkhoz, mi köze annak mindehhez. Ez a mi szemétdombunk! Ne legyen tévedés, ennek a kerítésnek a kifundálói és megvalósítói szemernyit sem különbek Mikszáth Különös házasságának papságánál: ez ugyanaz a gátlástalan, beteges, provinciális tempó, mintha közben nem is telt volna el száz év.
Itt? Nem is.
