A szerk.

Szeretetcsomag

A szerk.

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Mindez 1932 karácsonya előtt történt a budapesti Erzsébet-árvaházban, amelynek növendékei az ünnep alkalmából „hálás hódolatukat fejezik ki a kormányzónénak, akit Szent Erzsébethez hasonlítanak”. „Végül az árvaház énekkarának karácsonyi éneke után a kormányzóné kiosztotta az árvák karácsonyi ajándékait és ezzel véget is ért ez a szép, sok szívvel rendezett ünnep, amely bizonyára a legteljesebb mértékben elérte célját: az árva gyermekeknek karácsonyi örömet szerezni” – írta örömkönnyek közt hajbókolva a Pesti Hírlap tudósítója.

Okkal gondolhatnánk, hogy ma már az efféle szövegeknek csak a történelmi szöveggyűjteményekben volna szabad felbukkanniuk az 1930-as évekbeli Magyarország szolgalelkűségre, képmutatásra és érzéketlenségre épülő rendszerének jellemző dokumentumaiként. De elég csak azt a múlt heti tudósítást végigolvasnunk, amely Novák Katalinnak a zánkai Erzsébet-táborban tett látogatásáról számol be, hogy a kilencven évvel ezelőtti árvák karácsonya jusson az eszünkbe.

A Veszprém megyei hírportál beszámolója szerint Novák arról beszélt, hogy az Erzsébet-táborokba olyan gyerekek mehetnek, „akik másként nem jutnának el a Balatonhoz”, majd együtt korcsolyázott és teázott velük. A gyerekek pedig „szép adventi, karácsonyi műsort” adtak elő.

Nem lenne mindezzel sok baj, ha a honi gyermekvédelem kedves, ám mellékes epizódja lenne, és nem vegytiszta propaganda. Novák célja ugyanis nem volt egyéb az önreprezentációnál, az ő „családbarát” imidzséhez illő hakninál, ami azonban visszafelé sült el, és inkább arról tanúskodott, hogy az állami gondoskodás kimerül pár nap kedvezményes táboroztatásban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.