A szerk.

Szeretetcsomag

A szerk.

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Mindez 1932 karácsonya előtt történt a budapesti Erzsébet-árvaházban, amelynek növendékei az ünnep alkalmából „hálás hódolatukat fejezik ki a kormányzónénak, akit Szent Erzsébethez hasonlítanak”. „Végül az árvaház énekkarának karácsonyi éneke után a kormányzóné kiosztotta az árvák karácsonyi ajándékait és ezzel véget is ért ez a szép, sok szívvel rendezett ünnep, amely bizonyára a legteljesebb mértékben elérte célját: az árva gyermekeknek karácsonyi örömet szerezni” – írta örömkönnyek közt hajbókolva a Pesti Hírlap tudósítója.

Okkal gondolhatnánk, hogy ma már az efféle szövegeknek csak a történelmi szöveggyűjteményekben volna szabad felbukkanniuk az 1930-as évekbeli Magyarország szolgalelkűségre, képmutatásra és érzéketlenségre épülő rendszerének jellemző dokumentumaiként. De elég csak azt a múlt heti tudósítást végigolvasnunk, amely Novák Katalinnak a zánkai Erzsébet-táborban tett látogatásáról számol be, hogy a kilencven évvel ezelőtti árvák karácsonya jusson az eszünkbe.

A Veszprém megyei hírportál beszámolója szerint Novák arról beszélt, hogy az Erzsébet-táborokba olyan gyerekek mehetnek, „akik másként nem jutnának el a Balatonhoz”, majd együtt korcsolyázott és teázott velük. A gyerekek pedig „szép adventi, karácsonyi műsort” adtak elő.

Nem lenne mindezzel sok baj, ha a honi gyermekvédelem kedves, ám mellékes epizódja lenne, és nem vegytiszta propaganda. Novák célja ugyanis nem volt egyéb az önreprezentációnál, az ő „családbarát” imidzséhez illő hakninál, ami azonban visszafelé sült el, és inkább arról tanúskodott, hogy az állami gondoskodás kimerül pár nap kedvezményes táboroztatásban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.