A szerk.

Talán nem is hallgatni

A szerk.

Október második felében derült ki, hogy akár 70 pluszpontot is érhet az egyetemi felvételin az, ha a jelentkező elvégezte a Ma­thias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programját. Mit jelent ez hazánk tanuló ifjúsága, és főként felsőoktatási intézményei számára?

A rendszer a következő. A jó középiskolai tanulmányi és érettségi eredmények révén megszerezhető 400 felvételi pont mellé még 100-at gyűjthet be az igyekvő nebuló. Eddig ezeket a pontszámokat központilag szabályozták: a remek emelt szintű érettségi eredmény például maximum 100, a megszerzett komplex felsőfokú nyelvvizsga 40, a középfokú 28 pluszpontot ért; és így tovább. Jövőre viszont a 100 többletpontról – arról tehát, hogy ezeket az ún. intézményi pontokat mire adják, s mire mennyit adnak – már maguk a felsőoktatási intézmények határozhatnak.

Tegyük fel az álnaiv kérdést? Feltesszük: vajon miért épp az MCC-t rangosítják? Miért nem a vezető magyar egyetemeknek biztosítanak elegendő forrást hasonló középiskolás programokhoz? Tizedannyiból megoldanák, mint az MCC, és még vitorláskikötőre vagy a miskolci Avas szállóra sem lenne ehhez szükségük. A válasz persze egyszerű: a kormányfő eddigi mániáiért – önkéntes katonai szolgálat, sporteredmények – járó felvételi pluszpontok mellett a jövőben jutalom jár azért is, ha a serdülő ifjúság idejekorán megismerkedik a központilag helyesnek ítélt gondolkodás-, szemlélet- és életmóddal, s erről papírt is állít ki neki az az intézmény, amelyet Magyarország szellemi életének „konzervatív”, „jobboldali” és „nemzeti” áthangolására találtak ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.