A szerk.

Talán nem is hallgatni

A szerk.

Október második felében derült ki, hogy akár 70 pluszpontot is érhet az egyetemi felvételin az, ha a jelentkező elvégezte a Ma­thias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programját. Mit jelent ez hazánk tanuló ifjúsága, és főként felsőoktatási intézményei számára?

A rendszer a következő. A jó középiskolai tanulmányi és érettségi eredmények révén megszerezhető 400 felvételi pont mellé még 100-at gyűjthet be az igyekvő nebuló. Eddig ezeket a pontszámokat központilag szabályozták: a remek emelt szintű érettségi eredmény például maximum 100, a megszerzett komplex felsőfokú nyelvvizsga 40, a középfokú 28 pluszpontot ért; és így tovább. Jövőre viszont a 100 többletpontról – arról tehát, hogy ezeket az ún. intézményi pontokat mire adják, s mire mennyit adnak – már maguk a felsőoktatási intézmények határozhatnak.

Tegyük fel az álnaiv kérdést? Feltesszük: vajon miért épp az MCC-t rangosítják? Miért nem a vezető magyar egyetemeknek biztosítanak elegendő forrást hasonló középiskolás programokhoz? Tizedannyiból megoldanák, mint az MCC, és még vitorláskikötőre vagy a miskolci Avas szállóra sem lenne ehhez szükségük. A válasz persze egyszerű: a kormányfő eddigi mániáiért – önkéntes katonai szolgálat, sporteredmények – járó felvételi pluszpontok mellett a jövőben jutalom jár azért is, ha a serdülő ifjúság idejekorán megismerkedik a központilag helyesnek ítélt gondolkodás-, szemlélet- és életmóddal, s erről papírt is állít ki neki az az intézmény, amelyet Magyarország szellemi életének „konzervatív”, „jobboldali” és „nemzeti” áthangolására találtak ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.