A szerk.

Te tetted

A szerk.

Hurrá, rövid, de szomorú kényszerszünet után ismét megjelenik a Magyar Nemzet, ez a nagy múltú konzervatív magyar napilap! Ne nevezzük e nagyszerű alkalom szépséghibájának, hogy nem büszke újraindulásról, csupán egy cégér átpingálásáról van szó: most épp a Magyar Időket sikálják át Magyar Nemzetté, rutinja van ebben a Fidesznek, legutóbb az Új Magyarországot kenték fel Magyar Nemzetté. Legközelebb feltehetően a Ripostot vagy valamelyik kerületi pártiroda férfivécéjének a falát fogják.

Csakhogy valami határozottan beárnyékolja a szent magyar sajtószabadság e piros betűs ünnepét. Történetesen az, hogy a nagy orbáni sajtóarmada (a Közép-európai Sajtó- és Média­alapítvány – Kesma) első embere, az egyébként a Fideszhez illően sötét múltú Varga István egyszer csak oda talált nyilatkozni, hogy pipafüstöt nem ér az egész, tudniillik a majd’ ötszáz önként becsekkoló alegységet magába foglaló kormányzati médiamonstrum. Varga szó szerint azt mondta, hogy „én Élet és Irodalmat járatok, én Magyar Narancsot olvasok, Népszavával kezdek – mert most még nincs Magyar Nemzet –, ha jó tollú cikket, glosszát akarok elolvasni”. Meg azt, hogy „a keresztény, nemzeti, konzervatív újságírásnak, annak ellenére, hogy eltelt 30 év a rendszerváltozásból, nem sok követőjét látom, illetve igényes, jó tollú újságírókat – és nem kell megsértődni, de nyugodtan mondhatom – inkább a másik oldalon látok”. S még azt is, hogy „nem azt szeretném látni, hogy Magyarország felett felhőtlen az ég, és minden szép és jó, és mindenki jól szerepelt és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak, és mi vagyunk a legszebbek és a legokosabbak. Mert ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más” – nos, Varga nyilván nem fog ilyeneket mondani többé, hisz pár órával azután, hogy a kaján demokratikus sajtó felkapta a szavait, már a megfelelő asztalon is pihent az ő lemondása – úgy hírlik, Rogánén (tehát legfelül született az ítélet).

Az eset különösebb kommentárt nem is igényelne – a „mondj igazat, betörik a fejed” tankönyvi esete –, ha e néhány óra alatt lejátszódó tragikomédia nem foglalná teljes egészében magába Orbán Viktor országlásának összes mocskát és gyalázatát. De magában foglalja az elsőtől az utolsó cseppig. A nekikeseredett Varga ugyanis azt mondja, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt egy szikrányival sem lettünk tehetségesebbek, alkalmasabbak, pláne nem szebbek, okosabbak. Harminc év alatt még egy tisztességes újságot, rádiót, tévécsatornát sem bírtunk összehozni, pedig a dolog lehetséges, lám, politikai ellenfeleink a maguk kétségkívül halmozottan hátrányos helyzetében – hisz ahol mindent elloptak, ott a (sajtó)szabadságot is ellopták, lásd még a Freedom House friss jelentését – is képesek rá.

Közben meg Varga nyilatkozatának minden fordulata a jövőre utal, nekünk is meg kell csinálni, mondja, ilyenformán aligha értelmezhetők úgy a kijelentései, mint egy félreállítottsága miatt sértett ember visszaköpései, ő komolyan gondolta, amit mondott. Ezért is csapták el azonnal – azért konkrétan, mert mindenki tudja, hogy Varga egyfelől – nagyon-nagyon óvatosan ugyan – igazat beszélt. Másfelől meg a jövőt szépítve még oda is nyal egyet ennek az egész bolhacirkusznak, sugallván, hogy egyszer a jövőben még az is lehetséges lehet, hogy a hazug sajtó elérje, hovatovább meghaladja az igazat beszélő sajtó minőségét, ami ugyebár képtelenség. Ilyenformán az is mélységesen árulkodó, hogy pont Kocsis Máté kért bocsánatot a lehülyézett lakájmédia vitézeitől a tartóik nevében – az ő keze alatt a napokban épp a komplett magyar kézilabda­sport ment a kukába, meg minden más, amihez eddig csak hozzáért.

Varga óvatos és mégis halálos duhajkodása hamari elkergetése dacára nem tűnik el a magyar közéletből nyomtalanul. Hiszen csak a sajtó szót és szinonimáit kell felcserélni a beszédében, s máris az ország állapotáról kapunk aligha cáfolható információkat. Varga István, egy rossz múltú NER-funkci most körbenézett a háza táján, s kibukott belőle, hogy Orbán, te tetted ezt. Hiába csapták le a fejét, egyre többen fogják követni.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.