A szerk.

Térdelő állásból folytatják

A szerk.

Az ember csak túl akar élni – lehetőleg minél jobban. Ám amikor ebbéli igyekezetének intézményes megnyilvánulásaival találkozunk – kell-e mondani, egyre sűrűbben –, valahogy reménytelenebbnek tűnik minden.

Lapunk hátsóbb traktusában olvashatnak egy remek cikket, ahol mélyen érintett szerzőnk elmeséli, hogyan is zajlott az „őrségváltás” a birkózószövetség élén. A történet szerfelett jellemző, egyszersmind nagyon szomorú is, de kétségkívül nem egészen úgy történt a dolog, hogy Rezsi Szilárd feltépte a magyar birkózás kapuját, hogy hagyjuk a formaságokat, önök tudják, ki vagyok, jöttem elnöknek, hova tehetem az ejtőernyőmet? Németh Szilárd érkezésére ugyanis, ahogy mondani szokták, volt igény. Még akkor is, ha Németh nem hangoztatta úton-útfélen, hogy „rengeteg megkeresés érkezett hozzám, hogy vállaljam”. Mégis volt igény. S ezen igényt ismerjük már elég jól, először talán Lestyák Mihály fellépé­sekor találkoztunk vele. Mikszáth Kálmán Beszélő köntös című művében a szabólegényből lett főbíró nem elkergetni akarja Kecskemétről a törököt, hanem éppenséggel behívni, mert ha benn lesz, ha itt lesz, akkor nem dúl a török, hanem berendezkedik, csinosít, a városra meg csak hullik az ezer áldás a portáról.

Ja, valószínűleg nincsen elég birkózószőnyeg, nincsen elég trikó és medicinlabda, a bordásfal sem a régi, egy jobb mögékerüléshez már buszbérletet kell venni, de megvonták róla a cafeteriát. Valószínűleg vannak egyesületek, egyesületi vezetők, akik úgy érzik, nekik több járna, mint amit a szövetség juttat, a másiknak meg kevesebb, s még az sem kizárható, hogy igazuk van, vagy éppenséggel egy szemernyit sincs. És lehetnek a sportvezetők között olyanok is, akik e gondok orvoslását úgy látják a leghatékonyabbnak, ha behívják
a törököt. S ha a török jön, nem számít már semmi, csak az, hogy az illető török. Mert aki török, az mindjárt mindenható is. Hozza majd talicskával a lovettát, és faltól falig szőnyeg lesz a birkózóknak, meg saját csarnok, világbajnokságot rendezünk, és mindenki Mer­dzsóval jár majd tusolni.

Ugyanezt csinálták öt-hat éve a filmesek. Megfújták a harsonákat jó előre, mert okosok voltak, hogy jön a Fidesz, jön a Fidesz, s kerestek maguknak valakit, akiről feltételezték, hogy jól be van kötve a Fideszhez, az sem volt baj, hogy nem is volt filmes az istenadta, de az majd megoldja, kijárja, elintézi. Ja, aztán jött tényleg a Fidesz, és kivágott mindenkit a hóra, s most a kaszinósnál lehet előszobázni a zsetonért. Egy csomó másik helyen is ugyanezt csinálták.

Hogy ki az a Hegedüs Csaba, azt feltehe­tően a birkózósporttal nem túl szoros szim­biózisban élők is tudják, a tuskirály meg minden ilyesmi: konkrétan ő a magyar sport (amit ezek ugyebár minden lefekvéskor az imáikba foglalnak, bár lehet, hogy csak a focit) 100. olimpiai aranyérmét nyerő fenomén. Mellesleg sikeres sportvezető, tán nem is rossz politikai kapcsolatokkal.

Azt pediglen, hogy kicsoda Németh Szilárd, pláne vágja mindenki, akit szerencséje szoros szimbiózisba kényszerített a magyar léttel. A bukott csepeli egyéni jelölt, a kopott rezsibiztos, akinek az ebbéli szolgálataira immár aligha lesz szüksége Orbán Viktornak, hisz rég lejött arról a tripről, hogy mindenféle költségcsökkentések ígérgetésével hülyítse szavazóit, s már elég rég az útdíjnál, a napelem­adónál, az internetadóról folytatott nemzeti konzultációnál tart. Ma már utánjátszó fideszes politikusok sem szajkózzák oly hévvel a rezsicsökkentés varázsigéit, a dolog passzé. Németh Szilárd egy nettó bukott ember, de birkózószövetségi elnöknek még jó lesz. Aki viszont azt gondolja, hogy na, majd ő fogja talicskával betolni a pénzeket a sportágba, az nem lát ki a fejéből.

S így megy tönkre ebben az országban minden, a szervezett önfeladás útján. Az önkéntes hátralépések miatt, a csoportosan felrakott kezekből csúszik ki minden. Mert ha Hegedüs tényleg rosszul vezette a birkózószövetséget, normálisabb helyeken nem az lett volna a megoldás, hogy a sportvezetők keresnek maguk közül egy nálánál jobbat?

Persze, tudjuk jól, hogy ha nem így menne, menne máshogy, hogy tényleg mindent elvesznek, de tudjuk azt is, hogy mit csinálnak mindavval, amit megkaparintottak. Elrontják, s a mozgatható részeket hazaviszik belőle, hiszen pontosan ebből a célból kapták. Dehogy az őket megválasztó szervezetektől, föntről. Különben hogy is mernék.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.