A szerk.

Terelőúton

A szerk.

„Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére »jót tenni«. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet” – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált így a hétvégi nagy fővárosi tüntetésre az egyik kormánylapban.

Gulyás szerint a kínai élegyetem budapesti campusáról nem is léteznek még tervek „közéleti vitára alkalmas formában”. „Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.” Hasonló szellemben válaszolt a hét elején Varga Mihály pénzügyminiszter is – Gulyás mellett ezúttal rá szignálták ki az ügyeletes hülye szerepét – az Országgyűlésben a Fudan-projektet firtató képviselői kérésekre is. Papírból felolvasott válasza szerint „a kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei már ismertek, akkor a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthessenek, akarnak-e Fudan Egyetemet. A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában egyelőre nem létezik. Majd akkor lehet dönteni, ha lesznek tervek, világos pénzügyi feltételek”.

Nem először látunk olyat, hogy Orbán Viktor azonnal meghátrál, ha határozott ellenállást érzékel, amely ráadásul nagy nyilvánosságot is kap. A fantomellenségekkel szemben mindig oly látványosan bátor miniszterelnök most lapít, emberei pedig vagy a fentihez hasonló ferdítésekkel, vagy agyonhallgatással igyekeznek hárítani. Vagyis pontosan azt teszik, amit eddig is: hazudnak, mellébeszélnek, kábítanak, majd megint csak hazudnak.

A „közéleti vitára” még nem alkalmas legfontosabb eddigi tények szerint 2018 októberében miniszterelnöki határozat rendelkezett arról, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország megállapodjon a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról. (Mindez egyébként azzal egy időben történt, hogy a kormány feltételeit teljesítő CEU hiába várta, hogy Magyarország végre aláírja New York állammal az egyetem további hazai működéséhez szükséges nemzetközi egyezményt.) Orbán egy év múlva a Karmelita kolostorban fogadta a Fudan Egyetem delegációját, idén májusban Kínába látogatott ez ügyben (is). (A Fudan-projekt amúgy Matolcsy György szüntelenül lüktető agyvelejében fogant meg, de a Nyugat alkonyának és Kína felemelkedésének lázában égő jegybankelnök ebbéli erőfeszítéseit Orbán mindvégig 100 százalékig támogatta.) Kormányhatározat született arról is, hogy a Fudan-campus egy alapítvány kezelésébe kerül a kínaiaknak felajánlott 26 hektárnyi területtel, minden ahhoz kapcsolódó épülettel és infrastruktúrával együtt. A gigantikus beruházást a Kínától felvett hitelből finanszírozza a magyar költségvetés. Ez az ismert menetrend: közpénzből megvalósított beruházás alakul át magántulajdonná. A kormány lehetővé tette azt is, hogy „megfelelő kérés” esetén kiemelt beruházássá nyilvánítsa a projektet – onnantól lényegében hozzáférhetetlenné válna a jórészt kínai hitelből finanszírozandó, kínai építtetők által kiviteleztetni tervezett, 550 milliárdos beruházás minden részlete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.