A szerk.

Terelőúton

A szerk.

„Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére »jót tenni«. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet” – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált így a hétvégi nagy fővárosi tüntetésre az egyik kormánylapban.

Gulyás szerint a kínai élegyetem budapesti campusáról nem is léteznek még tervek „közéleti vitára alkalmas formában”. „Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.” Hasonló szellemben válaszolt a hét elején Varga Mihály pénzügyminiszter is – Gulyás mellett ezúttal rá szignálták ki az ügyeletes hülye szerepét – az Országgyűlésben a Fudan-projektet firtató képviselői kérésekre is. Papírból felolvasott válasza szerint „a kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei már ismertek, akkor a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthessenek, akarnak-e Fudan Egyetemet. A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában egyelőre nem létezik. Majd akkor lehet dönteni, ha lesznek tervek, világos pénzügyi feltételek”.

Nem először látunk olyat, hogy Orbán Viktor azonnal meghátrál, ha határozott ellenállást érzékel, amely ráadásul nagy nyilvánosságot is kap. A fantomellenségekkel szemben mindig oly látványosan bátor miniszterelnök most lapít, emberei pedig vagy a fentihez hasonló ferdítésekkel, vagy agyonhallgatással igyekeznek hárítani. Vagyis pontosan azt teszik, amit eddig is: hazudnak, mellébeszélnek, kábítanak, majd megint csak hazudnak.

A „közéleti vitára” még nem alkalmas legfontosabb eddigi tények szerint 2018 októberében miniszterelnöki határozat rendelkezett arról, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország megállapodjon a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról. (Mindez egyébként azzal egy időben történt, hogy a kormány feltételeit teljesítő CEU hiába várta, hogy Magyarország végre aláírja New York állammal az egyetem további hazai működéséhez szükséges nemzetközi egyezményt.) Orbán egy év múlva a Karmelita kolostorban fogadta a Fudan Egyetem delegációját, idén májusban Kínába látogatott ez ügyben (is). (A Fudan-projekt amúgy Matolcsy György szüntelenül lüktető agyvelejében fogant meg, de a Nyugat alkonyának és Kína felemelkedésének lázában égő jegybankelnök ebbéli erőfeszítéseit Orbán mindvégig 100 százalékig támogatta.) Kormányhatározat született arról is, hogy a Fudan-campus egy alapítvány kezelésébe kerül a kínaiaknak felajánlott 26 hektárnyi területtel, minden ahhoz kapcsolódó épülettel és infrastruktúrával együtt. A gigantikus beruházást a Kínától felvett hitelből finanszírozza a magyar költségvetés. Ez az ismert menetrend: közpénzből megvalósított beruházás alakul át magántulajdonná. A kormány lehetővé tette azt is, hogy „megfelelő kérés” esetén kiemelt beruházássá nyilvánítsa a projektet – onnantól lényegében hozzáférhetetlenné válna a jórészt kínai hitelből finanszírozandó, kínai építtetők által kiviteleztetni tervezett, 550 milliárdos beruházás minden részlete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.