Terelőúton

„Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére »jót tenni«. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet” – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált így a hétvégi nagy fővárosi tüntetésre az egyik kormánylapban.

Gulyás szerint a kínai élegyetem budapesti campusáról nem is léteznek még tervek „közéleti vitára alkalmas formában”. „Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.” Hasonló szellemben válaszolt a hét elején Varga Mihály pénzügyminiszter is – Gulyás mellett ezúttal rá szignálták ki az ügyeletes hülye szerepét – az Országgyűlésben a Fudan-projektet firtató képviselői kérésekre is. Papírból felolvasott válasza szerint „a kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei már ismertek, akkor a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthessenek, akarnak-e Fudan Egyetemet. A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában egyelőre nem létezik. Majd akkor lehet dönteni, ha lesznek tervek, világos pénzügyi feltételek”.

Nem először látunk olyat, hogy Orbán Viktor azonnal meghátrál, ha határozott ellenállást érzékel, amely ráadásul nagy nyilvánosságot is kap. A fantomellenségekkel szemben mindig oly látványosan bátor miniszterelnök most lapít, emberei pedig vagy a fentihez hasonló ferdítésekkel, vagy agyonhallgatással igyekeznek hárítani. Vagyis pontosan azt teszik, amit eddig is: hazudnak, mellébeszélnek, kábítanak, majd megint csak hazudnak.

A „közéleti vitára” még nem alkalmas legfontosabb eddigi tények szerint 2018 októberében miniszterelnöki határozat rendelkezett arról, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország megállapodjon a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról. (Mindez egyébként azzal egy időben történt, hogy a kormány feltételeit teljesítő CEU hiába várta, hogy Magyarország végre aláírja New York állammal az egyetem további hazai működéséhez szükséges nemzetközi egyezményt.) Orbán egy év múlva a Karmelita kolostorban fogadta a Fudan Egyetem delegációját, idén májusban Kínába látogatott ez ügyben (is). (A Fudan-projekt amúgy Matolcsy György szüntelenül lüktető agyvelejében fogant meg, de a Nyugat alkonyának és Kína felemelkedésének lázában égő jegybankelnök ebbéli erőfeszítéseit Orbán mindvégig 100 százalékig támogatta.) Kormányhatározat született arról is, hogy a Fudan-campus egy alapítvány kezelésébe kerül a kínaiaknak felajánlott 26 hektárnyi területtel, minden ahhoz kapcsolódó épülettel és infrastruktúrával együtt. A gigantikus beruházást a Kínától felvett hitelből finanszírozza a magyar költségvetés. Ez az ismert menetrend: közpénzből megvalósított beruházás alakul át magántulajdonná. A kormány lehetővé tette azt is, hogy „megfelelő kérés” esetén kiemelt beruházássá nyilvánítsa a projektet – onnantól lényegében hozzáférhetetlenné válna a jórészt kínai hitelből finanszírozandó, kínai építtetők által kiviteleztetni tervezett, 550 milliárdos beruházás minden részlete.