A szerk.

Valóra vált álom

A szerk.

Kilenc évvel ezelőtt egy álom uralta Tarlós István sajtótájékoztatóját. Az akkori főpolgármester szerint a csepeli HÉV helyett villamosokat kellett volna forgalomba állítani. Tarlós azt mondta, hogy ezek a villamosok majd a Nagykörútra kanyarodnak reá, hogy a 6-os nyomába eredjenek, ám sem a költségekről, sem a határidőről nem ejtett szót.

Ekkor még a főváros tulajdonában volt az összes HÉV-vonal, de úgy tűnt, Tarlós nemcsak a csepelitől szabadulna. „A HÉV-ek és HÉV-pályák rettenetesen öregek és a szó szoros értelmében néhány éven belül parancsoló szükségszerűség lesz ezeket lecserélni vagy felújítani. Ez közel 100 milliárdos nagyságrend forrást igényel” – mondta a főpolgármester, egy évvel később a HÉV-közlekedés állami kézbe került, s 2016 őszén kebelezte be a MÁV-csoport. A vasút akkori vezérigazgatójának, Dávid Ilonának az arca sem rezdült, amikor kijelentette: a HÉV-esek számára „olyan műszaki, technológiai és gazdasági szolgáltatások válnak elérhetővé, amelyek kiváló lehetőségeket teremtenek a társaság korszerűsítésére, fejlesztésére, és versenyképességének növelésére”.

A HÉV-ekkel kapcsolatos lelkesedés pár évig tartott, bár akkor is csak szavakban: a legtöbbet egy 2018-as kormányhatározat ígért, mely szerint a csepeli és a ráckevei HÉV-eket a Kálvin térig hosszabbítanák meg, a gödöllőit összekötnék a metróval és teljesen új járműparkot vásárolnának. A következő években viszont már a verbális bőségszaru is kifogyott, a rettenetesen öreg HÉV-ek meg még öregebbek lettek. A többségüket a hetvenes években gyártották Kelet-Németországban, és a leg­újabb szerelvény is 1983-as évjáratú, úgyhogy már a 2020-as évek elejére biztosra vehettük, hogy az amúgy sem túl magas, inkább béka alatti színvonal sem tartható sokáig. Amikor idén januárban négy szerelvényt kivontak a forgalomból, és ritkították a járatokat a szent­endrei és a ráckevei vonalakon, a menetrend aljára ráírhatták volna azt is: folyt. köv.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.