Ekkor még a főváros tulajdonában volt az összes HÉV-vonal, de úgy tűnt, Tarlós nemcsak a csepelitől szabadulna. „A HÉV-ek és HÉV-pályák rettenetesen öregek és a szó szoros értelmében néhány éven belül parancsoló szükségszerűség lesz ezeket lecserélni vagy felújítani. Ez közel 100 milliárdos nagyságrend forrást igényel” – mondta a főpolgármester, egy évvel később a HÉV-közlekedés állami kézbe került, s 2016 őszén kebelezte be a MÁV-csoport. A vasút akkori vezérigazgatójának, Dávid Ilonának az arca sem rezdült, amikor kijelentette: a HÉV-esek számára „olyan műszaki, technológiai és gazdasági szolgáltatások válnak elérhetővé, amelyek kiváló lehetőségeket teremtenek a társaság korszerűsítésére, fejlesztésére, és versenyképességének növelésére”.
A HÉV-ekkel kapcsolatos lelkesedés pár évig tartott, bár akkor is csak szavakban: a legtöbbet egy 2018-as kormányhatározat ígért, mely szerint a csepeli és a ráckevei HÉV-eket a Kálvin térig hosszabbítanák meg, a gödöllőit összekötnék a metróval és teljesen új járműparkot vásárolnának. A következő években viszont már a verbális bőségszaru is kifogyott, a rettenetesen öreg HÉV-ek meg még öregebbek lettek. A többségüket a hetvenes években gyártották Kelet-Németországban, és a legújabb szerelvény is 1983-as évjáratú, úgyhogy már a 2020-as évek elejére biztosra vehettük, hogy az amúgy sem túl magas, inkább béka alatti színvonal sem tartható sokáig. Amikor idén januárban négy szerelvényt kivontak a forgalomból, és ritkították a járatokat a szentendrei és a ráckevei vonalakon, a menetrend aljára ráírhatták volna azt is: folyt. köv.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
