A szerk.

Veszett hitek

A szerk.

Az egyszerűbb és megnyugtatóbb értelmezés még mindig az lenne, ha valamiféle regionális konfliktusnak tudhatnánk a Hamász támadását Izrael ellen és Izrael állam katonai válaszlépéseit a gázai övezetben.

Az a két politikai erő, amely az elmúlt bő tíz-tizenöt évben egyik is, másik oldalon is hatalmon volt – a Hamász és kisebb megszakítással az izraeli jobboldal – a másik hatalmon tartásában volt érdekelt, közös ellenségük, inkább kimondatlanul, mint kimondva a „két állam megoldás” volt. A Netanjahu-kormányok legfőbb gondja a két palesztin politikai formáció, a Palesztin Hatóságot uraló Fatah és a Gázát irányító Hamász elszigetelése és megosztása volt; Gázából Izrael állam kivonult és mosta kezeit, míg Ciszjordániában lényegében átvette az irányítást, a tehetetlen és korrupt Palesztin Hatóság névleges fennhatóságának hátterében. Az izraeli kormányok – és vele, nem kétséges, az izraeli választók is – abban a hitben ringathatták magukat, hogy az együttélés tartós, intézményes formáit életre hozni, a konfliktus okát ugyan megszüntetni nem tudták, de legalább menedzselni a konfliktust igen; s eközben még saját jobboldali és szélsőjobboldali közönségüket is egyben tudják tartani. Azt, hogy vajon a Hamász – amely a 2006-os, még demokratikusnak mondható választások után nyilvánvaló erőszakkal szilárdította és őrizte meg a hatalmát Gázában – valójában mindvégig a forradalmi erőszakban és Izrael megsemmisítésében látta-e a „megoldást”, biztosan nem tudjuk. Talán volt, amikor nem ebben hittek; de ez ma már kevésbé fontos. És az is biztos, hogy a Netanjahu-kormányok ezt a, nevezzük így, radikalizálódást nem vették észre. Ha észreveszik, talán nem történik meg október 7-dike.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.