A szerk.

Vigyázzállás, kihúzza magát

A szerk.

A múlt kedden hozta nyilvánosságra Magyar Péter azt az 1 perc 53 másodperces hangfelvételt, amelyen akkori felesége, Varga Judit, a 2023 januárjában még hivatalban lévő igazságügyi miniszter súlyos állításokat fogalmaz meg a kormányzati szereplőt – vagy szereplőket – érintő korrupciós botránnyal összefüggésben.

Ezek közül néhány a vádhatóság munkájára, Polt Péter legfőbb ügyészre és Rogán Antalra (vagy legalábbis Rogán embereire) vonatkozik. Varga Judit hivatalban lévő igazságügyi miniszterként azt mondta, hogy Rogán Antal „kihúzatta” a rá és a bizalmasaira nézve terhelő részeket az ügyészségi dokumentumokból. E „kérés” teljesítése azonban csak felemás módon történt meg, mivel Polt Péter „nem ura a helyzetnek” az ügyészségen belül. Végül azt is állította, hogy Völner Pálnak – aki Varga államtitkára volt a minisztériumban – hónapokkal a meggyanúsítása előtt „szóltak”, hogy „hagyja abba”.

Rogán Antal és a kormány hivatalosan eddig semmilyen formában nem kommentálta a felvételen elhangzottakat, az ügyészség viszont kommünikében és – tőle szokatlan módon – egy igen hosszú sajtótájékoztatón igyekezett eloszlatni a vele szemben felmerült kételyeket. E megnyilvánulások azonban nem tisztázták a helyzetet – éppen ellenkezőleg.

Már az első reakció szimpla mellébeszélésnek tűnt: lazának szánt nyelvi játékkal azt állította a vádhatóság, hogy Magyar Péternek igaza van, Polt Péter valóban „nem uralja az ügyészséget”, merthogy az ügyészség munkájában kizárólag a „törvények uralma érvényesül”. Túl azon, hogy az állítás egésze sem feltétlenül mondana ellent a hangfelvételnek – hiszen a törvények, amelyek uralma az ügyészségen érvényesül, a legfőbb ügyésznek (Polt Péternek) majdhogynem korlátlan befolyást biztosítanak a rendkívül szigorú hierarchiában működő szervezetben –, az idézet még hibás is volt. Annak ugyanis, hogy Polt „nem ura a helyzetnek” az ügyészségen (hisz’ Varga ezt mondta), egészen más a jelentése, mint annak, hogy Polt „nem uralja az ügyészséget” (mint az az ügyészségi kommünikében olvasható). Varga megjegyzéséből világos, hogy Rogánék azért nem érvényesíthették teljes mértékben „javaslataikat”, mert a legfőbb ügyész túl gyenge volt ahhoz, hogy mindenre kiterjedjen a figyelme, és az arra érdemes politikusok „kéréseit” száz százalékban teljesítse. Lehet, hogy Varga ezt rosszul tudta, de amit a hangfelvételen állított, annak ez az értelme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.