A szerk.

Vigyázzállás, kihúzza magát

A szerk.

A múlt kedden hozta nyilvánosságra Magyar Péter azt az 1 perc 53 másodperces hangfelvételt, amelyen akkori felesége, Varga Judit, a 2023 januárjában még hivatalban lévő igazságügyi miniszter súlyos állításokat fogalmaz meg a kormányzati szereplőt – vagy szereplőket – érintő korrupciós botránnyal összefüggésben.

Ezek közül néhány a vádhatóság munkájára, Polt Péter legfőbb ügyészre és Rogán Antalra (vagy legalábbis Rogán embereire) vonatkozik. Varga Judit hivatalban lévő igazságügyi miniszterként azt mondta, hogy Rogán Antal „kihúzatta” a rá és a bizalmasaira nézve terhelő részeket az ügyészségi dokumentumokból. E „kérés” teljesítése azonban csak felemás módon történt meg, mivel Polt Péter „nem ura a helyzetnek” az ügyészségen belül. Végül azt is állította, hogy Völner Pálnak – aki Varga államtitkára volt a minisztériumban – hónapokkal a meggyanúsítása előtt „szóltak”, hogy „hagyja abba”.

Rogán Antal és a kormány hivatalosan eddig semmilyen formában nem kommentálta a felvételen elhangzottakat, az ügyészség viszont kommünikében és – tőle szokatlan módon – egy igen hosszú sajtótájékoztatón igyekezett eloszlatni a vele szemben felmerült kételyeket. E megnyilvánulások azonban nem tisztázták a helyzetet – éppen ellenkezőleg.

Már az első reakció szimpla mellébeszélésnek tűnt: lazának szánt nyelvi játékkal azt állította a vádhatóság, hogy Magyar Péternek igaza van, Polt Péter valóban „nem uralja az ügyészséget”, merthogy az ügyészség munkájában kizárólag a „törvények uralma érvényesül”. Túl azon, hogy az állítás egésze sem feltétlenül mondana ellent a hangfelvételnek – hiszen a törvények, amelyek uralma az ügyészségen érvényesül, a legfőbb ügyésznek (Polt Péternek) majdhogynem korlátlan befolyást biztosítanak a rendkívül szigorú hierarchiában működő szervezetben –, az idézet még hibás is volt. Annak ugyanis, hogy Polt „nem ura a helyzetnek” az ügyészségen (hisz’ Varga ezt mondta), egészen más a jelentése, mint annak, hogy Polt „nem uralja az ügyészséget” (mint az az ügyészségi kommünikében olvasható). Varga megjegyzéséből világos, hogy Rogánék azért nem érvényesíthették teljes mértékben „javaslataikat”, mert a legfőbb ügyész túl gyenge volt ahhoz, hogy mindenre kiterjedjen a figyelme, és az arra érdemes politikusok „kéréseit” száz százalékban teljesítse. Lehet, hogy Varga ezt rosszul tudta, de amit a hangfelvételen állított, annak ez az értelme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.