158 ember halálához elegendő idegmérget használtak a turai madármérgezők

Belpol

A „szükséges” dózis 36-szorosát használták fel az elkövetők, az állatoknak esélyük sem volt. Ha nem lépnek közbe a természetvédők, akkor a baj a mostani sokszorosa lehetne. 

158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket a természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület legújabb közleményében. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonségi Hivatal (NÉBIH) szaklaboratóriumaiban elkészültek az első patológiai és toxikológiai elemzések, melyek igazolták, hogy az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbonfuránnal történt a szándékos mérgezés. A közlemény szerint a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalikban talált 6000 mg/kg értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő koncentráció minden eddigi ismert esetet sokszorosan felülmúlták. (A milligram a méreg mennyiségét jelöli az állat kilogrammonkénti testömegéhez mérten). 

 
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
 

36-szoros dózis

A karbonfurán növényvédelmi célú felhasználását 2008-ban tiltották be az Európai Unióban, amíg természetesen a gerinces állatok mérgezésé a szerrel korábban sem volt legális. A halálos dózis a különböző emlősfajoknál a 3-19 mg/kg között változik, de a madarak általában ennél érzékenyebbek, így számos fajnál, például az amerikai vércsénél 1 mg/kg alatti értéket is mértek.

„A karbonfurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”

– mondta Zacher Gábor toxikológus az MME megkeresésére. 

Az egyesület közleménye szerint a Tura közelében talált rétihéjákból kimutatott koncentráció a halálos dózis 36 szorosa volt, amely jól mutatja, hogy a csalétkekből fogyasztó élőlényeknek esélyük sem volt a túlélésre, de nagy eséllyel a másodlagos vagy harmadlagos mérgezést elszenvedők (tehát azok az állatok, amik már egy megmérgezett állatból táplálkoztak) is elpusztultak, hiszen csak két rétihéját sikerült a 114 megmérgezett állatból megmenteni. 

„A koncentrációk alapján megbecsülhető, hogy a megtalált és eltávolított csalétkekben is még annyi méreganyag lehetett, amely elég lett volna 158 felnőtt ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához. Hasonló gondolatkísérlettel szemléltetve, a területen egy párban költő, világszerte veszélyeztetett parlagi sas esetében, például ez a mennyiség a teljes világállomány megmérgezéséhez elég lett volna. És ezek a számok csak a begyűjtött csalétkekre vonatkoznak, az elkövetőnél ennek a mennyiségnek a sokszorosa kellett, hogy rendelkezésre álljon a csalétkek elkészítéséhez” – áll a közleményben. 

Hozzátették, a helyi önkénteseknek még a napokban is sikerült lefényképezni a helyi parlagisas-pár mindkét tagját, amelyek fészkétől mindössze 200 kétszáz méterre is kerültek elő csalétkek és mérgezett állatok. „Így a saspár biztosan csak a természetvédők és azon belül leginkább az MME kutyás egysége által végzett hatalmas és gyors munkának, valamint a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a territóriumuk közepén zajló hatalmas mérgezést” – fogalmaznak. 

A Magyar Narancs a közelmúltban írt cikket a turai madármérgezésről, ami egyébként a város polgármestere, Szendrei Ferenc által elnökölt Szent András Dombi Vadásztársaság területén történt. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.