18 kérdésre adott egy választ a kormány az energiaárak ügyében, de megint nem lettünk okosabbak

  • narancs.hu
  • 2022. december 16.

Belpol

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára 18 ellenzéki kérdést próbált egyszerre megválaszolni, így sikerült. 

Tizennyolc, az energiaárakkal kapcsolatos írásbeli kérdésre adott egy választ a kormány a parlament honlapjára feltöltött válasz alapján. 

Az MSZP-s Tóth Bertalan ugyanis több írásbeli kérdést is feltett a kormánynak, ezekkel annak a rejtélynek a megoldásához próbált közelebb kerülni, hogy ha a kormány szerint olyan kedvezményesen veszi a kormány a gázt Oroszországból, akkor miért szálltak el az energiaárak itthon is, vagy hogy miért olyan drága az áram ára. A kérdések a következők voltak: 

  • "Miért adják 72 forintért a 12 forintos paksi áramot?",
  • "Mikor kerülnek vissza az önkormányzatok és a kis- és középvállalkozások az egyetemes szolgáltatások körébe",
  • "Egyetért-e azzal, hogy garantált alapszolgáltatást kell biztosítani mindenki számára a lakóhelyén a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében?",
  • "Szerelnek-e térítésmentesen kártyás mérőórát a rászorulókhoz, és visszakapcsolják-e ingyen a szolgáltatást az adósságukat kifizetőknek?",
  • "Mikor indítanak országos szigetelési programot minden lakóépületre?",
  • "Miért nem a jövőbe fektetnek havi 181 ezer forintot? Miért nem adják oda a családoknak ezt a "támogatást" két évre előre, hogy szigetelhessék, energetikailag korszerűsíthessék az otthonaikat, és leválhassanak a földgázról?",
  • "Miért nem kaphat több kedvezményes díjszabású áramot a gázt nem használó háztartás?",
  • "Milyen intézkedéseket kíván tenni az üzemanyagimport növelése érdekében?",
  • "Miért van szükség 800 millió köbméter földgáz letermelésére és egy gáztároló megszüntetésére, ha - nyilatkozataik szerint - olcsó gáz érkezik a Gazprom részéről?",
  • "Mi a valóság? Mennyiért is veszi a Gazprom szerződés alapján a gázt az MVM?",
  • "Szerepel-e tervei között az MVM privatizációja?",
  • "Várható-e a gázzal fűtők költségeinek csökkentése? ",
  • "Hogyan alakult és alakul a távhőkassza?",
  • "Miért emelték tizenháromszorosára az önkormányzati fenntartású intézmények távhőköltségét, ha elmondásuk szerint a megkötött orosz gázszerződés biztosítja az olcsó gázt?",
  • "Mikor tervezi feloldani a szélerőművek létesítését elrendelő tilalmat?",
  • "Valóban indokolt volt-e az éves szaldós elszámolás megszüntetése a háztartási méretű kiserőművek esetében?",
  • "Milyen eszközökkel igyekszik ösztönözni a geotermikus energiafelhasználást célzó kutatásokat?",
  • "Hogyan látja a szivattyús-energiatározós erőmű létesítésének esélyeit?"

A kormány részéről Steiner Attila, az új Energiügyi Minisztérium államtitkára válaszolta meg a kérdéseket, de mind a 18-at egyszerre. Ez alapvetően nem újdonság, a kormánynak szokása, hogy sok hasonló témájú kérdést egybefogva ad rájuk választ, ám sejthető, hogy ezen esetben 18 konkrét kérdésre egyszerre milyen válasz adható. Ilyen

  • Steiner először is a szankciókat okolta az energiaárak emelkedéséért és a kormányreziscsökkentését méltatta; 
  • azt írta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi adatai szerint az európai fővárosok közül még mindig Budapesten a legolcsóbb a villamos energia átlagára;
  • szót ejtett az Energiaügyi Minisztérium felállításáról, mintha ez önmagában megoldaná a gondokat, de írt egy átfogó programról, mely 16 milliárd euró beruházásából 2050-re fogja csökkenteni az import gáztól való kitettséget (nem részletezte, hogy hogyan), hozzátéve, hogy "mindenekelőtt a hálózat fejlesztését kell megvalósítani"; 
  • az önkormányzatok nehéz helyzetéről csak annyit írt, hogy vidéken Balla György miniszteri biztos, Budapesten Láng Zsolt kormánybiztos tárgyal az önkormányzatokkal;
  • majd végül utalt Lantos Csaba miniszter parlamenti meghallgatására, ahol azt mondta, hogy először áttekinteni szeretné a helyzetet. 

Magyarul ettől a választól sem kerültünk közelebb a nagy energiaügyi rejtély megoldásához. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Így spórolhatunk a nyomtatáson otthon és az irodában

  • Fizetett tartalom

A nyomtatás sokak számára elengedhetetlen része a mindennapi munkának, legyen szó otthoni vagy irodai környezetről. Azonban a gyakori használat jelentős költségekkel járhat, főleg, ha nem figyelünk a fogyóeszközök, mint a papír és a festékpatronok árára. Szerencsére néhány egyszerű és könnyen alkalmazható tippel csökkenthetjük a nyomtatási kiadásokat, miközben a környezetünkre is odafigyelünk.