18 kérdésre adott egy választ a kormány az energiaárak ügyében, de megint nem lettünk okosabbak

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára 18 ellenzéki kérdést próbált egyszerre megválaszolni, így sikerült. 

Tizennyolc, az energiaárakkal kapcsolatos írásbeli kérdésre adott egy választ a kormány a parlament honlapjára feltöltött válasz alapján. 

Az MSZP-s Tóth Bertalan ugyanis több írásbeli kérdést is feltett a kormánynak, ezekkel annak a rejtélynek a megoldásához próbált közelebb kerülni, hogy ha a kormány szerint olyan kedvezményesen veszi a kormány a gázt Oroszországból, akkor miért szálltak el az energiaárak itthon is, vagy hogy miért olyan drága az áram ára. A kérdések a következők voltak: 

• "Miért adják 72 forintért a 12 forintos paksi áramot?",
• "Mikor kerülnek vissza az önkormányzatok és a kis- és középvállalkozások az egyetemes szolgáltatások körébe",
• "Egyetért-e azzal, hogy garantált alapszolgáltatást kell biztosítani mindenki számára a lakóhelyén a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében?",
• "Szerelnek-e térítésmentesen kártyás mérőórát a rászorulókhoz, és visszakapcsolják-e ingyen a szolgáltatást az adósságukat kifizetőknek?",
• "Mikor indítanak országos szigetelési programot minden lakóépületre?",
• "Miért nem a jövőbe fektetnek havi 181 ezer forintot? Miért nem adják oda a családoknak ezt a "támogatást" két évre előre, hogy szigetelhessék, energetikailag korszerűsíthessék az otthonaikat, és leválhassanak a földgázról?",
• "Miért nem kaphat több kedvezményes díjszabású áramot a gázt nem használó háztartás?",
• "Milyen intézkedéseket kíván tenni az üzemanyagimport növelése érdekében?",
• "Miért van szükség 800 millió köbméter földgáz letermelésére és egy gáztároló megszüntetésére, ha - nyilatkozataik szerint - olcsó gáz érkezik a Gazprom részéről?",
• "Mi a valóság? Mennyiért is veszi a Gazprom szerződés alapján a gázt az MVM?",
• "Szerepel-e tervei között az MVM privatizációja?",
• "Várható-e a gázzal fűtők költségeinek csökkentése? ",
• "Hogyan alakult és alakul a távhőkassza?",
• "Miért emelték tizenháromszorosára az önkormányzati fenntartású intézmények távhőköltségét, ha elmondásuk szerint a megkötött orosz gázszerződés biztosítja az olcsó gázt?",
• "Mikor tervezi feloldani a szélerőművek létesítését elrendelő tilalmat?",
• "Valóban indokolt volt-e az éves szaldós elszámolás megszüntetése a háztartási méretű kiserőművek esetében?",
• "Milyen eszközökkel igyekszik ösztönözni a geotermikus energiafelhasználást célzó kutatásokat?",
• "Hogyan látja a szivattyús-energiatározós erőmű létesítésének esélyeit?"

A kormány részéről Steiner Attila, az új Energiügyi Minisztérium államtitkára válaszolta meg a kérdéseket, de mind a 18-at egyszerre. Ez alapvetően nem újdonság, a kormánynak szokása, hogy sok hasonló témájú kérdést egybefogva ad rájuk választ, ám sejthető, hogy ezen esetben 18 konkrét kérdésre egyszerre milyen válasz adható. Ilyen: 

• Steiner először is a szankciókat okolta az energiaárak emelkedéséért és a kormányreziscsökkentését méltatta; 
• azt írta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi adatai szerint az európai fővárosok közül még mindig Budapesten a legolcsóbb a villamos energia átlagára;
• szót ejtett az Energiaügyi Minisztérium felállításáról, mintha ez önmagában megoldaná a gondokat, de írt egy átfogó programról, mely 16 milliárd euró beruházásából 2050-re fogja csökkenteni az import gáztól való kitettséget (nem részletezte, hogy hogyan), hozzátéve, hogy "mindenekelőtt a hálózat fejlesztését kell megvalósítani"; 
• az önkormányzatok nehéz helyzetéről csak annyit írt, hogy vidéken Balla György miniszteri biztos, Budapesten Láng Zsolt kormánybiztos tárgyal az önkormányzatokkal;
• majd végül utalt Lantos Csaba miniszter parlamenti meghallgatására, ahol azt mondta, hogy először áttekinteni szeretné a helyzetet. 

Magyarul ettől a választól sem kerültünk közelebb a nagy energiaügyi rejtély megoldásához.