Az emberek számára a bizonytalanság a legrettenetesebb, ezért próbálnak minden információba belekapaszkodni – állítja Síklaki István szociálpszichológus az ATV Híradójának, amiről a 24.hu számolt be. Krasznai Csaba kiberbiztonsági szakértő szerint az emberek híréhsége tehet az álhírek elszaporodásáról. A szakember óvott attól, hogy ezeknek bárki bedőljön, szerinte csak a kormányzati kommunikációnak és a mértékadó hírforrásoknak szabad hinni.
A rendőrség pár hete egy álhíreket gyártó hálózatra csapott le: többek között arról írtak, hogy több ember fertőzödött meg a koronavírussal az országban. Egy nőt és egy férfit őrizetbe vett, közveszéllyel való fenyegetés miatt.
Székely Andrea jogász közölte, a rémhírterjesztés a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Akkor valósul meg, ha közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt állítanak, vagy valós tényt oly módon állítanak, ami a nyugalom megzavarására alkalmas. A rémhírterjesztés szóban és írásban is megvalósulhat, akár 3 évig történő szabadságvesztéssel büntetendő.
