42 milliárdért vett bélyegmúzeumot az állam

  • narancs.hu
  • 2021. október 5.

Belpol

A gazdaságvédelmi alapból.

Egészen különleges befeketési és gazdaságvédelmi döntésnek tűnik, hogy tavaly az állam 42 milliárd forintért vett bélyegmúzeumot - írja a Népszava.

A lap összeszedte ugyanis, mi is áll a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott 2020-as költségvetési elszámolásban.

Ahogy írják, az úgynevezett zárszámadási törvényből ugyanis fillérre pontosan ki kellene derülni, hogy mire költött az állam tavaly 28 332 milliárd forintot, ráadásul azt is egyértelműen látni kellene, hogy keletkezett 5311 milliárd forintnyi hiány.

Azonban a zárszámadási törvény átlapozása után sok száz milliárd forint valódi sorsa marad kérdéses a lap szerint.

Így is derülnek ki azonban olyan érdekességek, mint például az, hogy

  •  a gazdaságvédelmi alapból 4030 milliárd forintot költött el, ebből mindössze 908 milliárd forint ment a cégekrészére juttatott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.
  • Az állami cégek összesen 1197 milliárd forintot kaptak. Ebben voltak olyan furcsa trükközések, mint a gazdaságvédelmi alapból 42 milliárd forintért vásárolt bélyeggyűjteményt. A cikk szerint ez az összeg igazából a a Magyar Posta Zrt. feltőkésítésére ment, de azért, hogy ne legyen tiltott állami támogatás, a Magyar Posta átadta a birtokában lévő Bélyegmúzeumot a magyar államnak, amelynek értékét 42 milliárdban állapították meg.
  • 207 milliárdot számoltak el „egyes energetikai kérdésekről szóló előterjesztés szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó forrásigény” címen, de hogy ez pontosan mire ment, azt nem tudni.

A cikk szerint a kormány által közölt adatokból az is kiszámítható, hogy csak készpénzben és csak tavaly 137,7 milliárd forintot kaptak a gazdaságvédelmi alapból a Fideszhez köthető, vagy egyenesen a kormánytagok által irányított közalapítványok. 

Ebben az összegben ráadásul a felsőoktatási alapítványok nincsenek benne. a közel 140 milliárból a legtöbb pénzt a 2020-as költések szerint a tehetségkutatással, -fejlesztéssel foglalkozó Mathias Corvinus Collegium kapta, amelynek vezetője Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója. Ráadásul megnevezve még a Fidesz politikai hátországának szellemi műhelyeként működő Kommentár Alapítvány is benyelhetett 14,5 milliárd forintnyi készpénzt, ami gyakorlatilag politikai tevékenység támogatásának tekinthető, méghozzá a gazdaságvédelmi pénzekbőlfizetve.

Nem kérdés, hogy a költéseket jogszerűvé tevő törvényjavaslatot simán elfogadja a parlament annak ellenére, hogy a költések jó része a jogállami működésnek is ellentmond - fogalmaznak.

A költségvetében ráadásul nemcsak furcsa, egyenesen homályos tételek is (f)eltűnnek, például:

  • felveti a cikk, hogy talán a „Szállítási és repatriálási feladatok önálló ellátáshoz szükséges eszközbeszerzésre” költött 21,7 milliárd annak a teherszállító repülőgépnek a beszerzését és fenntartási költségét takarhatja, amelyet tavaly vett a tárca, igaz Szijjártó Péter külügyminiszter szerint 17 milliárd forintért.
  • Jó kérdés az is, hogy mire ment a „Csekonics Befektetési Programra” költött kétmilliárd forint, és hogy ennek köze vam-e ahhoz a három milliárdos tételhez, amely szintén „Csekonics József Program” keretében 3 milliárd ment a Magyar Lovassport Szövetségnek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.