621 milliárd forintot költött sportra a kormány a világjárvány első évében

  • narancs.hu
  • 2021. október 8.

Belpol

És ebben a TAO-támogatás nincs is benne.

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány okozta válság nem különösebben rázta meg a hazai sportéletet, a magyar kormány minden eddiginél többet költött rá – írja az mfor.hu. A lap szerint a parlamenthez napokban benyújtott zárszámadási törvényjavaslat legalábbis erről árulkodik.

Az összesítés szerint 2020-ban rekord összeget, 621 milliárd forintnyi közpénzt költött a kormány a sporttal összefüggően. Ráadásul ebben nincsenek benne a TAO-támogatások, amik az államkassza helyett a sportszervezetekhez érkeznek. Ez is példátlan összegű lett: 176 milliárd forint. Így összesen a világjárvány évében 797 milliárd forintnyi közpénzt költött a magyar kormány sportra.

A hatalmas összeg több forrásból áll össze a portál szerint: a költségvetés fejezeti előirányzatai 366 milliárd forintot irányítottak az ágazatba, a gazdaságvédelmi programokon belül rendeleti úton 240,8 milliárdot irányított át a kormány, a rendkívüli tartalékból 13,8 milliárdot költöttek, a Beruházás Előkészítő Alapból pedig 1 milliárd forint ment el a sportra.

A cikk szerint a TAO-támogatások nélkül számolt 621 milliárd forintból 322 milliárd valamilyen létesítmény megvalósulását, előkészületét fedezte. Rendeleti úton a gazdaságvédelmi programokon belül 153, a fejezeti előirányzatokkal pedig majdnem 170 milliárd forintot biztosított a kormány sportlétesítményekre.

A legnagyobb összeget az MTK létesítményfejlesztési programja kapta tavaly, 40,4 milliárd forintot, 13,3 milliárdot a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására adott a kormány, az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokra 11,4 milliárdot, a szegedi kézilabdacsarnokra 11,2 milliárdot biztosított a kormány, a Nemzeti Atlétikai Központra pedig 8,9 milliárdot.

Sportcélokra a határon túlra is jutott: az mfor.hu összegzése értelmében a kormány 20,5 milliárd forintot osztott szét tavaly a gazdaságvédelmi programokon belül a határon túli focira, illetve annak infrastruktúra-fejlesztésére. A legtöbb pénzt a Kassai Labdarúgó Akadémia beruházása kapta, 6 milliárd forintot.

(mfor.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.