73 kamupárt ellen indítanak eljárást

Belpol

A 2018-as választás után csak 29 párt ellen indult ilyen eljárás.

A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indokolt ügyészi perindítás, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek - közölte a Legfőbb Ügyészség. A hivatalos szervek döntése szerint 63 esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, tíz pártot pedig teljesen megszüntetnének.

 A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló hatályos törvény szerint ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet, ilyen esetben azonban a szervezet egyesületként még tovább működhet. Ha viszont adott párt felhagyott  tevékenységével és vagyonáról sem rendelkezett, akkor megállapíthatják a párt teljes megszűnését.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választásokat követően a főügyészségek elvégezték a két egymást követő országgyűlési választáson jelöltet nem állító pártok kiszűrését, ennek alapján 73 párt esetében merült fel az ügyészi perindítás indokoltsága.

A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet, indítványozva, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek. További hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból. További négy ügyben még tart a keresetelőkészítés, ezeknél a pártoknál arra utaló adatok merültek fel, hogy az érintett pártok tevékenységükkel felhagytak és vagyonukról nem rendelkeztek. 

Az idei számadatok már csak azért is jelentősek, mert a 2018-as országgyűlési választás után összesen 29 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.