Udvardy György veszprémi érsek rendeletére hivatkozva november 29-én körlevélben értesítette a főegyházmegye lelkipásztorait az érsekség gazdasági helynöke, hogy 1 millió forintot fizessenek be az év végéig a főegyházmegye szolidaritási alapjába saját anyagi javaikból. A kötelező befizetésről a 24. hu számolt be először.
A lapunknak is a birtokába került körlevélben „a megváltozott gazdasági körülményekre és az főegyházmegyében szolgálatot teljesítő egyházi személyek anyagi biztonságára” hivatkoztak. Megkérdeztük az érsekséget, mire utalt pontosan az érsek a két indok megnevezésében, és hány papot érint a kötelező befizetés.
A „megváltozott gazdasági helyzetre” választ nem kaptunk, azonban azt megtudtuk, hogy a veszprémi főegyházmegyében a papok megélhetése teljeskörűen biztosított. A plébániákon 350 világi munkatárs dolgozik, akik „jövedelempótló támogatását a főegyházmegye szintén biztosítja, ezzel is segítve a plébániák működését”. Továbbá a főegyházmegye a 26 nyugdíjas, és 20 nyugdíjas korú lelkipásztora számára biztosítja a nyugdíjat is – közölték a Naranccsal. Ezek az információk arra utalnak, az egyházmegyének nem kell pluszban költenie a papok fizetésére, a körlevélben szereplő „egyházi személyek anyagi biztonsága” kifejezés nem a fizetésüket jelöli.
Hogy pontosan mire költik el a szolidaritási alap tartalmát, arról azt közölték, a működéséről és felhasználásáról a főegyházmegye gazdasági tanácsa által kidolgozott szabályzat rendelkezik. Eszerint
„közüzemi díjak befizetését támogatják, egészségügyi szükségleteket biztosítanak, indokolt személyes szükségleteket támogatnak”
– utóbbit kettőt nem részletezték. Arról viszont tájékoztatást kaptunk, hogy a kötelező intézkedés 85 papot érint, ennyien teljesítenek szolgálatot aktívan a főegyházmegyében. Ezzel az adattal kalkulálva 85 millió forint befizetésre számíthatnak, ami be is fog érkezni, mert – mint közölték kérdésünkre – „a főegyházmegye papjai a szolidaritási alapba előirányzott befizetést korábban is teljesítették”. Emiatt okafogyott lett az arra vonatkozó kérdésünk, milyen retorzió érheti azt a papot, aki nem fizet.
Udvardy György érsek nem egymaga hozta meg a döntést, ebben maximálisan partnere volt az érsekség vezetése: „a gazdasági intézkedés az Egyházi Törvénykönyv rendelkezésével összhangban — a Gazdasági Tanács és az Egyházmegyei Papi Szenátus előzetes megkérdezésével és egyhangú támogatásával — került bevezetésre és kihirdetésre”. Az érsekség december 4-i beszámolója szerint november 27-én ülésezett a Főegyházmegyei Papi szenátus, az ülésen beszámoltak arról is, hogy a plébániáknak kiutalták a rezsitámogatásokat – az ülést két nappal az egymillió forint befizetését kérő levél kiküldése előtt tartották, vagyis korábban, mint ahogy a rezsiköltségek befizetését támogató alap feltöltéséről szóló rendelet megszületett volna.
Rákérdeztünk arra is, miből tudják kigazdálkodni a papok az 1 millió forintos befizetést, hány forint fizetést kapnak átlagosan havonta, illetve elvárják-e, hogy vagyontárgyaikból értékesítsenek. Ezekre nem kaptunk választ, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától azonban annyit megtudtunk, a lelkipásztorok havi illetménye egyházmegyénként változó, általában véve a garantált bérminimumhoz igazodik – ez idén 296 ezer forint volt – és szolgálati évenként emelkedik.
A kormány ugyanakkor jövedelempótló karácsonyi támogatásként az idén másfél millió forintot utal az aktív lelkipásztoroknak, amely támogatás független az egyházi szervezettől, teljesen személyre szólóan érkezik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kérdésünkre közölte, szolidaritási alap minden egyházmegyében van, arról az egyházmegye dönt, kötelezővé tegye-e a befizetést, a feltöltést és felhasználással kapcsolatos szabályokat minden egyházmegye maga határozza meg. A katolikus egyház elvárása az, hogy az alap az „adott egyházmegye nehéz helyzetbe került lelkipásztorait és egyházközségeit hivatott segíteni a kölcsönös szolidaritás elve alapján, ha azok nehéz helyzetbe kerülnek”.
(Borítóképünkön Udvardy György veszprémi érsek. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
