Június 20-án Kiricsi Karola, a Médiatanács (MT) szóvivője bejelentette, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felbontja a Neo FM rádiócsatornát üzemeltető FM1 Zrt.-vel 2009 októberében kötött műsor-szolgáltatási szerződést. A döntés alapján a rádió még 30 napig sugározhat, ám az üzemeltető cég képviselői azóta benyújtották fellebbezési kérelmüket az illetékes bíróságnak. A hatóság közlése alapján a döntés ettől függetlenül véglegesnek tekinthető. Indoklásuk szerint az üzemeltető cég sokadik felszólításra, az utolsó lehetőségként megjelölt június 18-i határidőre sem kezdte meg tartozásai törlesztését, ezt pedig - Auer János, a Médiatanács tagjának nyilatkozata szerint - "a hatóság nem tudja másképp értelmezni, mint hogy a tulajdonosok tetemes adósságot hátrahagyva maguk akarják bezárni a rádiót". Az FM1 Zrt. nemcsak a tavalyi árbevétel alapján megállapított használati díj ez évre halasztott részleteivel tartozik, hanem az üzemeltető az idei frekvenciahasználati díjat sem fizette be - ami a hvg.hu eddig nem cáfolt értesülései szerint nagyjából 464 millió forint+áfa. (A Médiatanács és a Neo FM közötti szerződés nem nyilvános, és ezen eddig egyik fél sem szándékozott változtatni. A kontraktusok megismerhetőségéért jelenleg is folyamatban lévő pert kezdeményezett az origo.hu és a kreativ.hu.) Az NMHH közlése szerint a rádió egy éve nem képes felmutatni a működése biztosításához elengedhetetlen 153 millió forintos bankgaranciát sem, ami pedig épp arra szolgálna, hogy a hatóság a megkésett, elmaradt befizetéseket lehívhassa. Hozzászámolva mindehhez a közben kiszabott bírságokat, az elmaradt befizetések összege mára jócskán meghaladta a 700 millió forintot. Az NMHH 2010 decembere óta hét alkalommal ajánlott fel fizetési könnyítést, köztük egy hosszú távú részletfizetési opciót, továbbá azt is, hogy elengedi az ezen túl felhalmozódott, nagyjából 40 millió forint értékű késedelmi kamat megfizetését - a Neo FM azonban nem élt e lehetőséggel.
Készül a Bumeráng
Fotó: Németh Dániel
Számok tükre
Az, hogy a Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. a csőd szélére sodródott, a hirdetési piac elmúlt kétéves tendenciáit figyelembe véve nem meglepő. Mint ismert (és mint erre Pályázattörténet című keretes írásunkban is kitérünk), a két legnagyobb elérésű budapesti rádiófrekvenciát három éve - az addig sugárzó Sláger, illetve Danubius után - a Neo FM (100,8) mellett a Fidesz-közeliként számon tartott Advenio Zrt. által életre hívott Class FM (103,3) nyerte el. Az NMHH Narancsnak küldött válaszlevele szerint a két rádió országos lefedettsége kiugróan magas, ám a Neo FM-nek több a potenciális hallgatója: míg a Class lakossági ellátottsága 67, a Neo FM-é 81 százalékos. Más kérdés, hogy a Neo FM ezzel a helyzeti előnyével nemigen tudott élni: az Ipsos Zrt. lapunknak megküldött tájékoztatása szerint a Class FM idén január és május között hozzávetőleg átlagosan napi 471 ezer hallgatóhoz jutott el, a Neo FM-et viszont átlagosan csak 422 ezren hallgatták. A hirdetői piac számára a hallgatottságon túl az adott rádió profilja lehet még fontos szempont, azonban a Class FM és a Neo FM közönségének az ízlése lényegében hasonló: mindkét csatorna a populáris zenékre és a szórakoztató műsorokra helyezi a hangsúlyt. Ehhez képest a hirdetési piacon - különösen az állami vállalatok által elköltött hirdetői pénzekre igaz ez - az elmúlt két évben a Class aránytalanul jobb helyzetbe került.
A reklámköltéseket monitorozó Kantar Media (KM) lapunknak küldött kimutatása tartalmaz ugyan számszerű értékeket, ám ezek csak listaárak. Az elmúlt három évben olyan ütemben zsugorodott a rádiós hirdetések piaca, hogy a listaárak még távolabb kerültek a valós percdíjaktól, így a rádiós piacot közelről ismerő forrásaink szerint nem ritka, hogy a hirdetők a nyilvánosan feltüntetett tarifák 60, akár 80 százalékát is le tudják alkudni. (A pontos árakat a szolgáltatók alkupozícióik megőrzése érdekében többnyire üzleti titokként kezelik.) A KM adataiból tisztán kiolvasható, hogy a Szerencsejáték Zrt. (SzZrt.) hirdetései jelentős hatást gyakorolnak a hirdetői piac további szereplőinek költéseire is. Nem volt ez másként a szocialista kormányok alatt sem, ám az arányok 2010 után durván eltolódtak.
Az SzZrt. 2010 óta közel nyolcszor akkora értékben hirdetett a Class FM-en, mint a Neo FM-en. Ráadásul nemcsak a különbség óriási, a tendencia is árulkodó: 2010-ben az SzZrt. három és félszer annyi pénzt költött el a Class FM-nél, mint a Neo FM-nél, tavaly már negyvennégyszer ennyit. A hvg.hu információi szerint 2011-ben a 709 milliós listaár helyett az SzZrt. összegszerűen 580 millió forint értékben vásárolt reklámidőt a Class FM-en, míg a Neo FM-nél a listaáras szám is alig éri el a 16 millió forintot, a valós költés pedig a 8 millió forint körül mozgott. Feltűnő különbség továbbá, hogy idén április végéig az SzZrt. listaáron 172 millió forintot hagyott a Class FM-nél, miközben egyetlen perc hirdetési időt sem vásárolt a Neo FM-nél. 2010-ben a Class FM reklámbevételeinek 8,68 százalékát szedte be állami vállalatoktól, míg a Neo FM 3,48 százalékot. A különbség tavaly látványosra nőtt: míg az előbbi hirdetési bevételeinek 10,68 százaléka érkezett az állami szektorból, a Neo FM hirdetési pénzeinek mindössze 0,68 százalékát szerezte be közcégektől.
Követendő példa
Az utóbbi adatsor alapján nem meglepő, hogy a kormányváltás óta a Magyar Villamos Művek és a Mol Nyrt. is egyoldalúan költi el reklámpénzeit. Ha a listaárakat vesszük alapul, előbbi az elmúlt két évben 257 millió forint, utóbbi 415 millió forint értékben vásárolt reklámidőt a Class FM-nél. Vélhetően a kifizetett összegek ennél alacsonyabbak, ettől függetlenül szembeötlő, hogy ugyanezen idő alatt egyik cég sem vett a Neo FM-nél egyetlen reklámpercet sem. Ugyanez igaz az OTP Bank Zrt.-re is, amely a listaár szerint közel 450 millió forint értékben költött reklámpénzt a Class FM-nél 2009 ősze óta. Összességében míg a Class FM-en idén nyolc különböző állami vállalat hirdetett, a Neo FM-nél egy sem. Ezen túl számos olyan jelentős piaci szereplőt is találunk a listán, amelyek a listaárak alapján az elmúlt két évben százmilliós nagyságrendben költöttek a Classnál, miközben egyetlen percet sem vettek a Neo FM reklámidejéből. (Ilyen többek között a Richter Gedeon Zrt., az Unicredit Bank Hungary Zrt., a Porsche Hungária Kft. vagy a Ford Hungária Kft.) Természetesen vannak "exkluzív" hirdetői a Neo FM-nek is, csakhogy ezek zöme az elmúlt két évben folyamatosan csökkenő értékben vásárolt reklámidőt. Így tett például az említett időszakban a legnagyobb arányban hirdető partnerük, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. is. Piaci információk szerint korábban a Sziget azért lett kiemelt ügyfele a Neo FM-nek, mert a tulajdonos Gerendai Károly vezette cég maga is érdekeltté vált abban, hogy az FM1 Zrt. eredeti tulajdonosa, az Econet ne kerüljön nehéz helyzetbe. Az Econet korábban részesedést szerzett a Sziget Kft.-ben, ám ez az üzlet nem készpénztranzakció, hanem részvényértékesítés formájában zajlott. Azzal, hogy az FM1-et eredetileg tulajdonló Econet megvált a cégben meglévő tulajdonrészétől, piaci források szerint a Sziget Kft. is elvesztette érdekeltségét abban, hogy hirdetéseken keresztül támogassa a rádiót. (Arról, hogy az FM1 Zrt. eredeti tulajdonosa, az Econet miként vált meg a rádiótól, Bűnben fogantak című keretes írásunkban olvashat részleteket.) Megkerestük Gerendai Károlyt, aki cáfolta ezt az értesülésünket, ugyanakkor megerősítette, hogy a Neo FM és a Sziget Kft. között puszta bartermegállapodások voltak és vannak ma is, így a két cég között pénzmozgásra egyáltalán nem került sor. Kovács Judit, a Sziget Kft. marketingvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy az igénybe vett reklámfelületek csökkentése nemcsak a Neo FM-et, hanem más partnereiket is érintette.
A rádió második legjelentősebb hirdetője a Geoholding Zrt., a Geomédia Zrt. tulajdonosa. Utóbbi cég - s vezetője, Horváth László - az FM1 Zrt. tavalyelőtti értékesítése során maga is kisebbségi tulajdonossá vált a Neo FM-et üzemeltető cégben, vagyis egy sajátos finanszírozási modellről, mintsem piaci alapú hirdetési szerződésről van szó.
Mindezek után magától értetődő, hogy míg az Advenio Zrt. 2010-es üzemi eredménye 161 millió pluszt mutat, addig az FM1 Zrt. ugyanebben az évben közel 700 milliós mínuszban zárt. 2011-re a Neo FM-et üzemeltető cég vesztesége 1,2 milliárd forintra nőtt, míg a Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. 54 millió forint nyereséget könyvelhetett el.
Felesleges időnyerés
Öt nappal azután, hogy kézhez kapták a hatóság utolsó figyelmeztetését, és egy nappal azelőtt, hogy a Médiatanács szóvivője bejelentette a testület döntését, az FM1 Zrt. vezetősége csődvédelmi eljárást kezdeményezett maga ellen a Fővárosi Törvényszéknél. A cég vélhetően azzal kalkulált, hogy ezzel ideig-óráig az 1991-es csődtörvény "védelme" alá kerül, és így "az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék időtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki". (A csődvédelmi törvény kilencvennapos moratóriumról rendelkezik a fennálló tartozásokról, de az érintett cégnek már 45 nap elteltével elő kell állnia egy ún. egyezségi javaslattal, melyben hitelezői rendelkeznek az adósságtörlesztés folyamatáról.) A Médiatanács döntését követő sajtótájékoztatón Földes Ádám, a konzorciumot vezető FM1 Kommunikációs Zrt. vezetője arról beszélt, hogy 1 Ft-ért is hajlandóak értékesíteni a cégcsoportot, ha a vevő átvállalja az összes tartozást. A teljes pénztelenség látszatát keltette továbbá, hogy az üzemeltető cég vezetői fedezetként egy 483 millió forintos váltót ajánlottak fel az MT-nek, amit a tanács elutasított. Az MT közleménye szerint a váltó "elfogadásának jogi és gyakorlati akadálya is van, ezért a hatóság számára az nem más, mint egy darab papír, hiszen azt a Médiatanács hatósági jogkörében eljárva a hatályos jogszabályok alapján nem tudja elfogadni". A Narancs azon kérdésére, miszerint van-e bármilyen lehetőség arra, hogy megmásítsa döntését, az MT sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy "a Médiatanács sajnálattal vette tudomásul, hogy a tulajdonosok bezárták a rádiót, és a maga részéről a szerződést a felmondta. A Médiatanács döntésével szembeni jogorvoslatra 30 nap áll a rendelkezésre."
Az azóta megismert fejlemények arra utalnak, hogy a Neo FM-et üzemeltető cég időt próbált nyerni a csődvédelmi eljárás kérvényezésével. (Erről nem volt módunk személyesen meggyőződni, ugyanis Földes Ádámot hiába kerestük, nem reagált hívásainkra.) Múlt szombaton ugyanis hirtelen fordulat állt be az ügyben: a Népszabadság hírül adta, hogy egy (az első hírek szerint amerikai befektetők által pénzelt) ügyvédi iroda megvásárolná az FM1 Zrt. 100 százalékát. A megfogalmazott kívánalmak szerint 1 Ft-ért vinnék a céget, átvállalva összes adósságát, beleértve a bankgarancia megfizetését is. Az ügyletet ugyanakkor bonyolítja, hogy a napilap értesülései alapján az egyezség csak abban az esetben realizálódik, ha "a médiahatóság is beleegyezik abba, hogy miután az új tulajdonos kifizeti a tartozásokat és leteszi a bankgaranciát, megmarad a Neo FM műsor-szolgáltatási szerződése, így a rádió tovább működhet". Ezek után levélben újra megkérdeztük az MT-t, ők miként értelmezik az új helyzetet, ám második megkeresésünkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Ami biztos, hogy a ma érvényes médiatörvény 63. §-ának (10) bekezdése szerint "amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani". Az általunk megkérdezett médiajogászok első - nem hivatalos - állásfoglalása szerint az MT e jogosultságát nem befolyásolja, hogy az FM1 Zrt. csődeljárást indított maga ellen. A jogszabály értelmében egyedül az MT jóindulatán múlik, mi lesz a sorsa a Neo FM-nek. További bizonytalansági tényező, hogy a médiatörvény nem rendelkezik arról, hogy a műsorszolgáltatási szerződés megszüntetése esetén az MT-nek kötelezően ki kell-e írnia új pályázatot az adott frekvencia hasznosítására. Vagyis előfordulhat, hogy a Neo FM bezárásával a Class FM egyedüli csúcsragadozóvá válik az országos elérésű kereskedelmi rádiók piacán. Kérdésünkre, hogy tervezi-e új pályázat kiírását a frekvenciára, a Médiatanács sajtóosztálya közölte: ez ügyben még nem született döntés.
Pályázattörténet2008 őszén indult a "nagykoalíciós" egyeztetés az MSZP és a Fidesz médiapolitikusai között a Danubius és a Sláger Rádió lejáró frekvenciajogosultsága ügyében(lásd: Hajszál az éterben, Magyar Narancs, 2010. január 28.). A Sláger és a Danubius 1997-ben hét plusz öt évre nyerte el a két fővárosi frekvencia használati jogait, és mindkét rádiót üzemeltető cég élt is az ötéves meghosszabbítás lehetőségével, így egészen 2009 őszéig sugározhatták műsoraikat. A 2008-ban hatályos médiatörvény szerint a frekvenciajogosultságok lejártával új pályázatot kellett kiírni, ám 2008 decemberében az Országgyűlés 94 százalékos támogatottság mellett megszavazta azt a Kiss Péter (a Miniszterelnöki Hivatal vezetője) által beterjesztett kétharmados jogszabály-módosítást, ami lehetővé tette volna, hogy a két országos rádió egészen a (máig sem megvalósult) digitális átállás lezárultáig zavartalanul sugározhasson. Erre végül azért nem került sor, mert a módosítást Sólyom László köztársasági elnök nem hagyta jóvá. Június elején végül kiírták a pályázatot, amire összesen nyolcan - köztük az addigi szolgáltatók - pályáztak. A néhai ORTT az év október 7-én úgy döntött, hogy a Danubius használta frekvenciát a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-nek ítéli, a Sláger Rádióét pedig az FM1 Kommunikációs Zrt.-hez tartozó Neo FM-nek. A győztesek kihirdetését megelőző döntés során igennel szavazott Ladvánszky György, az MSZP, Szalai Annamária a Fidesz és Tirts Tamás, a KDNP delegáltja. Majtényi László, az ORTT akkori elnöke és Tímár János, az SZDSZ delegáltja nemmel szavazott: előbbi a döntés miatt le is mondott tisztségéről. (Mint arról többször beszámoltunk, a kormányváltás után átalakított médiastruktúrában Ladvánszky helyet kapott a Szalai által életre hívott, a közmédiumok gazdálkodását felügyelő bizottságban.) A botrány borítékolható volt, miután a győztesek teljesen irreális ajánlatokkal nyerték el a sugárzási jogokat. A Neo FM a 200 milliós éves alapdíj felett vállalta, hogy befizeti nettó árbevételének (tehát nem a nyereségének!) 50, a Class FM pedig 55 százalékát. (Piaci források szerint a gazdaságosság határa valahol az árbevétel húsz százaléka körül mozog; az újra pályázó Sláger és Danubius 10, illetve 15 százalékot ígért.) Ezt a lehetetlen vállalást sosem kellett teljesíteniük a feleknek: működésük első két évében egyáltalán nem kellett fizetniük a nettó árbevétel után, szerződésük szerint végül egy előre kialkudott összeget utaltak át. (A pontos összeg sosem került nyilvánosságra, de mint utaltunk rá, nem cáfolt hírek szerint ez az éves díj 460 millió forint körül mozgott.) 2011 nyarán a MT az új jogszabályi környezetre hivatkozva ismét előre megállapodott összeg befizetését kérte a műsorszolgáltatóktól, aminek ismeretében pedig végképp okkal perelnek az ügy kárvallottjai. Mint Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely médiajogásza a csoport blogján megállapította: "a pályázatokhoz csatolt üzleti tervek szerint 2012-ben a Class több mint 1 milliárd 200 millió forintot, a Neo közel 860 millió forintot fizetne médiaszolgáltatási díjként. A Class hét év alatt több mint 9,5 milliárdot, a Neo több mint 7,2 milliárdot tervezett a médiahatóságnak ajándékozni. Innen nézve az évi 460 millió már egyáltalán nem tűnik soknak." A Sláger és a Danubius ez év áprilisában jelentette be, hogy beperli Magyarországot a washingtoni nemzetközi bíróság előtt arra hivatkozva, hogy a döntés pillanatában a legnagyobb ellenzéki párt (a Fidesz) és az akkori kormánypárt (az MSZP) felkereste befektetőit egy olyan megállapodás reményében, amelynek alapján "esélyük maradhatott" volna szerződéseik meghosszabbítására. |
Bűnben fogantakA Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt., illetve a Neo FM-et tulajdonló FM1 Zrt. nem egyedül a botrányos pályáztatás körülményei okán került célkeresztbe. E cégeket tulajdonosaik kifejezetten a frekvenciapályázat elnyerésére hozták létre. Az opten.hu adatbázisa szerint az Advenio Zrt. 2009. szeptember 4-én jött létre, és három nappal később már be is jegyezték. Az FM1 Zrt. az év október 27-én alakult, és november 5-én jegyezték be. November 19-én mindkét rádió megkezdte sugárzását. Az Advenio Zrt. ekkor Fellegi Tamás későbbi fejlesztési miniszter tulajdonába tartozott. A cég élére - Fellegi miniszteri kinevezését követően - Nyerges Zsolt, a jobboldali médiaportfóliót összefogó Infocenter Zrt. első embere került. A Közgép Zrt.-t is elnöklő Nyergesről azóta a narancs.hu kiderítette azt is, hogy közeli üzleti kapcsolatban áll annak a Prodo Voice Kft.-nek az ügyvezetőjével, amely tavaly év végén elnyerte a legértékesebb budapesti frekvencia, a korábban a Juventus Rádióhoz tartozó 89,5 sugárzási jogait is. A Neo FM-et az Econet, más néven az Est Media Nyrt. hívta életre: a frekvenciát az ő tulajdonlásuk alatt nyerte el a rádió, amely azonban gyorsan tulajdonost váltott. Az Econet 2010 augusztusában előbb az FM1 Zrt. 75 százalékát értékesítette 530 millió forintért. A vásárló FM1 Friends Kft.-nek két tulajdonosa van: a cég 95 százalékban Székely Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester-helyettesé, aki tagja volt a BKV felügyelőbizottságának is, továbbá éveken át vezette a Szerencsejáték Zrt.-t. A vállalat kisebbségi tulajdonosa Horváth László lett, aki máig az MSZP-közeliként ismert - a Vasárnapi Híreket és Szabad Földet kiadó - Geomédia Zrt. első embere. Tavaly áprilisban tovább erősödtek azok a feltételezések, melyek szerint az MSZP egy alternatív médiabirodalom alapjait igyekszik lefektetni. Ekkor ugyanis - miután a cég részvényei zuhanórepülésbe kezdtek - az Econet tulajdonában lévő EMG Médiacsoport Kft. is eladta az FM1 Zrt.-ben megmaradt 25 százalékos részesedését a többségi tulajdonos FM1 Friends Kft.-nek. Piaci informátoraink szerint a szereplők abban bíztak, hogy sikerül "legalább egy 80-20 arányú" megállapodást kialkudniuk a Fidesz-közeli konkurenciával, ám a jelek szerint elszámolták magukat. Az ehhez hasonló felvetéseket Székely Gábor az elmúlt hetekben többször is cáfolta. |
