A 80-100 milliót is elérheti a Mi Hazánk kampányköltése, de fogalmunk sincs, honnan jön a pénz

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019.05.22 15:50

Belpol

Ki hiszi el, hogy párttagok fizetnek? Vagy a Fidesz? Esetleg az oroszok?

A Toroczkai-féle Mi Hazánk elmúlt egy évével foglalkozunk a frissen megjelenő Magyar Narancsban, ennek keretében próbáltunk minél többet megtudni a mozgalom/párt anyagi helyzetéről – ami nem volt könnyű vállalkozás.

A Mi Hazánk ugyanis nem válaszolt a Narancs által feltett kérdésekre a pénzügyeket illetően. Épp ezért – felhasználva a Transparency International Magyarország 2014-es iránymutatásait – megpróbáltuk mi magunk megbecsülni a kormányközeli médiában olyan otthonosan mozgó párt anyagi lehetőségeit.

Toroczkai és közege

Toroczkai és közege

Fotó: MTI

A Mi Hazánk egyedülállósága, hogy az elmúlt hónapokban pont úgy viselkedett, mint egy nem túl nagy, de profi párt – csakhogy mindezt állami támogatás nélkül tette (hiszen az EP-választásra nem jár költségvetési támogatás).

Legalább három budapesti irodát működtetnek (József krt., Bartók Béla út, Komócsy utca), s formailag profi, 34 oldalas kampányfüzetet adtak ki. Emellett: szórólapok, logók, zászlók, pultok, erős Facebook-jelenlét, médiastáb, óriásplakátok, rendszeres sajtótájékoztatók, ingyenes havilap, temérdek fórum országszerte.

Kampányfüzet és szórólap: profi kidolgozás

Kampányfüzet és szórólap: profi kidolgozás

 

Alsó hangon 60 millió

A Transparency International Magyarország 2014-ben megbecsülte a pártok kampányköltéseit az országgyűlési választásokon. Ekkor közzétettek egységárakat is, amelyeket a magyar kampányokat ismerőktől, illetve a résztvevő cégektől tudtak meg. Jóllehet, ezek alapján sem lehet pontosan megbecsülni a Mi Hazánk költéseit, de kiindulópontot adhatnak hozzá. E szerint egy választási fórum, sajtótájékoztató 20–80 ezer forintba kerül; egy konferencia, nagyobb sajtóesemény, fogadás ára 120 ezer forint; a tüntetésé 200 ezer; a nagygyűlésé 2–6 millió forint; kampánynyitó vagy kampányzáró gyűlés pedig 4–6 millió forintból jön ki.

A 70 vidéki fórum alapján (ezek helyszínét a párt a saját FB-oldalán tette közzé), 50 ezer forintos költséggel számolva 3,5 millióból jött ki; legalább 3 millió az óriásplakátok ára (ezt bevallották); az utcafórumokra, útlezárásokra, kisebb politikai akciókra további félmillió forintot becsültünk; nagyobb politikai rendezvényre (ilyen volt az ásotthalmi megalakulás, az augusztus 20. a Vajdahunyadvárban, az ’56-os megemlékezés a Corvin közben, a május 1-je a Hajógyári-szigeten, vagy március 15. a Belvárosban) 3 milliós „egységáron” 15 milliót, a legalább tíz sajtótájékoztató után 200 ezer forintot számoltunk. Facebookos megjelenésre 855 ezer forintot költöttek (ez az összeg csak a pártköltést jelzi, az egyéni politikusi hirdetéseket nem). Eddig ez 22,55 millió forint.

Az a pult sem volt ingyen...

Az a pult sem volt ingyen...

Fotó: MTI

Nehezen megbecsülhető az ingyenes havilap, a szórólap, a kampányfüzet ára (amelynek nemcsak nyomtatási, de tervezési, írási költsége is van), illetve a csapat körüli videókat jegyző kommunikációs stáb díjazása, a logók, a zászlók, a standok költsége. Beszéltünk olyan forrással, aki szerint „az újságjuk nyomdai és szórási költséggel kb. 40 millió, a március 15-i rendezvényük 1,5–2 millió volt”. Ha viszont minderre 40 millió forintot számolunk, akkor összesen már 62,55 milliónál járunk. És ez egy szerény, konzervatív becslés, ami nem számol benzinköltséggel, telefonszámlákkal, és még egy sor más eszközzel sem. Könnyen lehet, hogy ezen tételek is valahol inkább 80 és 100 millió közt vannak.

Nem lennénk meglepve, ha a párt végül hivatalosan ennél kevesebbet vallanak be - a hazai pártokra ebben a műfajban jellemző a szerénység.

Az igazi kérdés a pénzek forrása - erről kérdeztük a pártot írásban, és a párt igazgatót is, de választ nem kaptunk egyszerre. Hogy miért tartjuk valószínűtlennek, hogy ez az összeg a pártszimpatizánsoktól érkező adományból jöhet össze, arról cikkünkben olvashat bővebben.

A Mi Hazánkról szóló riportunk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban található.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?