A 80-100 milliót is elérheti a Mi Hazánk kampányköltése, de fogalmunk sincs, honnan jön a pénz

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. május 22.

Belpol

Ki hiszi el, hogy párttagok fizetnek? Vagy a Fidesz? Esetleg az oroszok?

A Toroczkai-féle Mi Hazánk elmúlt egy évével foglalkozunk a frissen megjelenő Magyar Narancsban, ennek keretében próbáltunk minél többet megtudni a mozgalom/párt anyagi helyzetéről – ami nem volt könnyű vállalkozás.

A Mi Hazánk ugyanis nem válaszolt a Narancs által feltett kérdésekre a pénzügyeket illetően. Épp ezért – felhasználva a Transparency International Magyarország 2014-es iránymutatásait – megpróbáltuk mi magunk megbecsülni a kormányközeli médiában olyan otthonosan mozgó párt anyagi lehetőségeit.

Toroczkai és közege

Toroczkai és közege

Fotó: MTI

A Mi Hazánk egyedülállósága, hogy az elmúlt hónapokban pont úgy viselkedett, mint egy nem túl nagy, de profi párt – csakhogy mindezt állami támogatás nélkül tette (hiszen az EP-választásra nem jár költségvetési támogatás).

Legalább három budapesti irodát működtetnek (József krt., Bartók Béla út, Komócsy utca), s formailag profi, 34 oldalas kampányfüzetet adtak ki. Emellett: szórólapok, logók, zászlók, pultok, erős Facebook-jelenlét, médiastáb, óriásplakátok, rendszeres sajtótájékoztatók, ingyenes havilap, temérdek fórum országszerte.

Kampányfüzet és szórólap: profi kidolgozás

Kampányfüzet és szórólap: profi kidolgozás

 

Alsó hangon 60 millió

A Transparency International Magyarország 2014-ben megbecsülte a pártok kampányköltéseit az országgyűlési választásokon. Ekkor közzétettek egységárakat is, amelyeket a magyar kampányokat ismerőktől, illetve a résztvevő cégektől tudtak meg. Jóllehet, ezek alapján sem lehet pontosan megbecsülni a Mi Hazánk költéseit, de kiindulópontot adhatnak hozzá. E szerint egy választási fórum, sajtótájékoztató 20–80 ezer forintba kerül; egy konferencia, nagyobb sajtóesemény, fogadás ára 120 ezer forint; a tüntetésé 200 ezer; a nagygyűlésé 2–6 millió forint; kampánynyitó vagy kampányzáró gyűlés pedig 4–6 millió forintból jön ki.

A 70 vidéki fórum alapján (ezek helyszínét a párt a saját FB-oldalán tette közzé), 50 ezer forintos költséggel számolva 3,5 millióból jött ki; legalább 3 millió az óriásplakátok ára (ezt bevallották); az utcafórumokra, útlezárásokra, kisebb politikai akciókra további félmillió forintot becsültünk; nagyobb politikai rendezvényre (ilyen volt az ásotthalmi megalakulás, az augusztus 20. a Vajdahunyadvárban, az ’56-os megemlékezés a Corvin közben, a május 1-je a Hajógyári-szigeten, vagy március 15. a Belvárosban) 3 milliós „egységáron” 15 milliót, a legalább tíz sajtótájékoztató után 200 ezer forintot számoltunk. Facebookos megjelenésre 855 ezer forintot költöttek (ez az összeg csak a pártköltést jelzi, az egyéni politikusi hirdetéseket nem). Eddig ez 22,55 millió forint.

Az a pult sem volt ingyen...

Az a pult sem volt ingyen...

Fotó: MTI

Nehezen megbecsülhető az ingyenes havilap, a szórólap, a kampányfüzet ára (amelynek nemcsak nyomtatási, de tervezési, írási költsége is van), illetve a csapat körüli videókat jegyző kommunikációs stáb díjazása, a logók, a zászlók, a standok költsége. Beszéltünk olyan forrással, aki szerint „az újságjuk nyomdai és szórási költséggel kb. 40 millió, a március 15-i rendezvényük 1,5–2 millió volt”. Ha viszont minderre 40 millió forintot számolunk, akkor összesen már 62,55 milliónál járunk. És ez egy szerény, konzervatív becslés, ami nem számol benzinköltséggel, telefonszámlákkal, és még egy sor más eszközzel sem. Könnyen lehet, hogy ezen tételek is valahol inkább 80 és 100 millió közt vannak.

Nem lennénk meglepve, ha a párt végül hivatalosan ennél kevesebbet vallanak be - a hazai pártokra ebben a műfajban jellemző a szerénység.

Az igazi kérdés a pénzek forrása - erről kérdeztük a pártot írásban, és a párt igazgatót is, de választ nem kaptunk egyszerre. Hogy miért tartjuk valószínűtlennek, hogy ez az összeg a pártszimpatizánsoktól érkező adományból jöhet össze, arról cikkünkben olvashat bővebben.

A Mi Hazánkról szóló riportunk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban található.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.