Helsinki Bizottság: most cukorbeteg menedékkérőket éheztettek a tranzitzónában

  • narancs.hu
  • 2019. május 22.

Belpol

Három napig. Aztán a strasbourgi bíróság közbelépett.

"Három napon át nem kapott enni egy idősödő, cukorbeteg házaspár a röszkei tranzitzónában" - írja Facebook-oldalán a Magyar Helsinki Bizottság.

Csak azután hagytak fel az 58 éves afgán nő és 63 éves férje éheztetésével, hogy a jogvédő szervezet panasza nyomán a strasbourgi bíróság felszólította a hatóságokat: a foglyoknak azonnal adjanak enni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már többedszerre hívja fel erre Magyarországot, miután egy tavaly nyári törvénymódosítás értelmében a Szerbia felől érkezők menedékkérelmét gyakorlatilag automatikusan elfogadhatatlannak tekintik, a kitoloncolás előtt állók közül pedig csak a gyerekeknek adnak enni.

"Éheztetni rács mögé zárt embereket kínzás, azaz bűn, cukorbeteg embereket éheztetni pedig még nagyobb bűn" - írják a jogvédők.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.