Hárítok, hárítok! – Nincs felelőse a corvinusos összeférhetetlenségnek

Belpol

A minisztériumok hárítanak, a rektor nem válaszol a Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójának összeférhetetlenségi ügyében, aki a független könyvvizsgálói kamara elnökeként dogozhat tovább a felsőoktatási intézményben.
false

 

Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Egymásra mutogatással folytatódik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdasági főigazgatójának összeférhetetlenségi ügye. Mint megírtuk, Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt a Corvinuson, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végzi – márpedig e két munkakör összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált – mint egyetértő –, eredetileg három hónapra szól, a pályázat útján kinevezett új főigazgató érkezéséig. A három hónap azonban biztosan nem tartható, mivel az év elejére ígért pályázatot még ki sem írta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – ezt a minisztérium is megerősítette a Narancsnak. Információink szerint a kiírást követően leghamarabb júniusban foglalhatja el helyét a kinevezett főigazgató, így Lukács átmeneti megbízása összességében fél évre is érvényben maradhat.

Az összeférhetetlenséget az okozza, hogy Lukács nemcsak a kamara elnöke, hanem aktív könyvvizsgáló is, miközben a kamarai törvény szerint nem lehet főfoglalkozású (aktív) könyvvizsgáló, aki közalkalmazotti munkaviszonyt tart fenn – Lukács corvinusos megbízatása viszont közalkalmazotti munkaviszony, ezért könyvvizsgálói tevékenységét fel kellene függesztenie az összeférhetetlenség elkerülése végett.

Lukács szerint nincs szó összeférhetetlenségről. „Ön ugyan tényként közli az összeférhetetlenség fennállását, mi azonban erről nem vagyunk meggyőződve, ezért írásban kértük a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékes felvételi bizottságának tájékoztatását arról, hogy esetünkben – az összes körülményre tekintettel – fennáll-e az összeférhetetlenség. A válasz egyelőre nem érkezett meg, de a későbbiek folyamán ennek eredményéről is tájékoztatni fogom” – közölte Lukács korábban a magyarnarancs.hu megkeresésére.

Az ügyben kikértük az Emmi véleményét is: „A gazdasági vezetői feladatok átmeneti ellátására kijelölt személyt a BCE rektora bízta meg a fenntartó egyetértésével, az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó kérdésekben a rektor jogosult eljárni.” A minisztérium tehát a rektorra mutogat, holott a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdasági főigazgató megbízója, foglalkoztatója a minisztérium.

Bár nem munkáltatója a gazdasági főigazgatónak, kíváncsiak voltunk Rostoványi Zsolt rektor álláspontjára is, aki azonban még az Emmihez képest is meghökkentő választ adott. Pontosabban nem válaszolt, mert szerinte az összeférhetetlenség nem olyan súlyú téma, ami a közérdeklődésre számot tarthat. „A Budapesti Corvinus Egyetem köszönettel vesz minden olyan lehetőséget, amely lehetőséget nyújt arra, hogy működését és eredményeit bemutassa. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az egyetemen folyó oktatási és kutatási tevékenység bemutatása járna valódi társadalmi hasznossággal és tartana számot közérdeklődésre. Ennek ellenére kérdéseire választ adok azzal, hogy kérem, a végleges újságcikk megjelenése előtt azt teljes terjedelmében előzetesen bemutatni szíveskedjék, oly módon, hogy annak megjelenéséről vagy a megjelenéshez való hozzájárulás megtagadásáról nyilatkozhassunk!”

Pedig nagy valószínűséggel nemcsak Lukács, hanem helyettese, Pavlik Lívia igazgatóhelyettes összeférhetetlensége is fennáll: utóbbi is aktív kamarai tag, miközben közalkalmazottként a Corvinus megbízott gazdasági főigazgató-helyettese. Lukácstól megtudtuk, hogy Pavlik Lívia, aki szintén a kamara felvételi bizottságától kéri összeférhetetlensége tisztázását, Rostoványi Zsolt rektor felkérésére lett a helyettese. Érdeklődtünk Varga Mihálynál is, akinek a titkársága a kamarához irányított minket. „A gazdasági főigazgatói kinevezéssel létrejött jogviszony és az aktív kamarai tagság között fennálló összeférhetetlenségről a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékes szerve dönt. Az összeférhetetlenség és a felmentés szabályai minden kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgálóra egységesen vonatkoznak.”

Ezzel bezárult a kör, hiszen az összeférhetetlenségről a Lukács János elnökölte kamara illetékes szerve, a felvételi bizottság hivatott dönteni, amire Lukács közlése szerint várhatóan március 18-ig kerül sor.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.