Az alkotmánybírák legutóbbi vagyonnyilatkozatainak szövegében érdekes változást lehet észrevenni. A nyilatkozat némely vagyonelem esetében csak bizonyos értékhatár fölött kötelezi nyilatkozattételre az érintettet. Négy ilyen tétel van: a készpénz, a számlakövetelés (vagy más pénzkövetelés), a jelentősebb értékű vagyontárgy és az egyéb ingóság (nem kocsi stb.). A legfrissebb nyilatkozatokban az értékhatár „az országgyűlési képviselői alapdíj hathavi összege”, ami évek óta közel 1,4 millió forint. A korábbi években azonban a bírák vagyonnyilatkozatában viszonyítási értékhatárként „a mindenkori tisztségviselői illetmény hathavi összege” szerepelt, ami az alkotmánybíráknál 9 millió forint körül van. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy 1,4 vagy 9 millió forint alatti vagyonelemekről nem kell számot adni.
Az AB korábban annak ellenére írta át a nyilatkozat szövegét, hogy az AB-törvény egyértelműen fogalmaz: az alkotmánybírák „az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot” tesznek. A közjogi tisztségviselőkre vonatkozó törvények ugyanezt a fordulatot tartalmazzák. A köztársasági elnök, a miniszterek és az államtitkárok ennek megfelelően is töltik ki nyilatkozataikat, szemben a Magyar Nemzeti Bank elnökével vagy a legfőbb ügyésszel, akik a nyilatkozatszöveget szintén felülírták.
| ||
Az eltérő alkalmazás a törvényszöveg többféleképp értelmezhetőségére utalhat, holott az egyértelmű, s azzal, hogy az Országgyűlés a közjogi tisztségviselők (a bírói hatalmi ág vezetőinek kivételével) vagyonnyilatkozatainak referenciájaként az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát jelöli meg, a jogalkotói szándék is világos: a szóban forgó szereplők vagyoni, jövedelmi helyzetét bemutató adatok azonos szempontok szerint kerüljenek a nyilvánosság elé. A szabályfelülírás gesztusa azért is fura, mert az alkotmánybírák általában a 9 millió forintnál alacsonyabb vagyonelemeket is feltüntették.
Volvo-flotta, lakásbérlet
Az alkotmánybírák miniszteri juttatásokra, s ennek részeként gépkocsihasználatra is jogosultak. Az AB az északi eleganciára és megbízhatóságra esküszik: a bírák valamennyien Volvo S80-assal furikáznak, amelyek fenntartása nem kevés pénz. Az AB-tól kikért adatok szerint a kötelező biztosítás, a casco, a szervizelés és a cégautóadó átlagosan évi 1,4 millió forint/autó. Ehhez jön az üzemanyag költsége, ami a típustól és a futott kilométerektől függ. Az évente megtett távolságban a főváros és miskolci otthona között ingázó Szalay Péter, valamint a pécsi Kiss László a csúcstartók: előbbi 84 ezer, utóbbi 82 ezer kilométert tett a kocsiba tavaly. A 2011 szeptemberében kibővített AB az öt új tag érkezése előtt néhány nappal öt Volvót újított a flottába, melyek közül a legvagányabb – egy 215 lóerős, összkerék-meghajtású erőgép – Szalayt szolgálja.
A fővárosban lakással nem rendelkező bíráknak ugyancsak miniszteri juttatásként jár egy budapesti lakás bérlése is. Az AB jelenleg három bírának, Balogh Elemérnek, Bragyova Andrásnak és Kiss Lászlónak bérel lakást (havi 190, 338 ezer és 243 ezer forintért) az AB épületétől alig néhány száz méterre. A miniszteri juttatásokról szóló kormányrendelet értelmében a bérleti díj nem haladhatja meg a havi 231 900 forintot. Vagyonnyilatkozata szerint Bragyova egyébként rendelkezik budapesti lakással, amely azonban a korábbi házastársával keletkezett vagyonmegosztási vita miatt nem volt használható, ezért Bihari Mihály akkori AB-elnök a körülményekre tekintettel engedélyezte a lakásbérletet. A vita azóta rendeződött, a lakás azonban leromlott állapota miatt használhatatlanná vált, így az AB Bragyovának továbbra is bérel egy lakást. Kiss esete pedig azért érdekes, mert bár az AB bérel számára egy budai lakást, a szolgálati Volvo futott kilométerei alapján sokat jár haza Pécsre: az oda-vissza 400 kilométeres távot egy év alatt akár 200-szor (vagyis akár minden munkanapon) megtehette.
Volt-e késedelem?
Az AB-törvény szerint az alkotmánybírák a megválasztásuktól számított harminc napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. E törvényi előírásnak a legutóbb megválasztott hét alkotmánybíró egyike sem tett eleget. A parlament 2011 júniusában választotta alkotmánybíróvá Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, hivatalba lépésük dátumát 2011. szeptember 1-jében határozva meg. Valamennyien csak ekkor, szeptemberben adták le vagyonnyilatkozatukat, azaz jóval a megválasztásuktól számított törvényes határidő letelte után. Hasonlóan járt el a későbbiekben megválasztott Salamon László és Juhász Imre is.
Az AB gyakorlatából arra lehet következtetni, hogy az alkotmánybírák szerint nem a megválasztásuktól, hanem a hivatalba lépésüktől kezd el ketyegni a törvényben előírt harmincnapos határidő – ennek a feltételnek valamennyien meg is felelnének. A törvény megfogalmazása azonban ismét egyértelmű. A 2011-ben elfogadott új AB-törvény ugyanis annak ellenére nem nyúlt a vagyonnyilatkozat-tétel határidejére vonatkozó szabályozáshoz, hogy más helyen változtatott (például az alkotmánybíró összeférhetetlenségének megszüntetésére nyitva álló tíznapos határidőt az 1989-es törvény még a megválasztástól rendelte számítani, az új törvény viszont a határidő-számítás kezdőpontjaként a hivatalba lépést jelölte meg). A vagyonnyilatkozat-tételt a törvény továbbra is a megválasztástól számított harminc napon belül rendeli leadni. Lehet, hogy a jogalkotás menetébe csúszott hiba, de a szabály azonban változatlan maradt. Salamon László 23 napos késedelme egyébként azért pikáns, mert Salamon éppen annak az alkotmányügyi bizottságnak volt az elnöke, amely az új AB-törvényt (a módosításokkal) a Ház elé terjesztette, s elnökként a parlamenti expozét is ő tartotta – ha valakinek, hát neki ismernie kell a szabályozást.
Az AB törvényes működése szempontjából nem mindegy, hogy melyik értelmezést fogadjuk el: az AB-törvény szerint az alkotmánybíró a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, díjazásban és juttatásban sem részesülhet, ha a vagyonnyilatkozatot határidőre nem adta le. Amennyiben az alkotmánybírák késedelembe estek, nem csak hogy díjazásban nem részesülhettek volna, de az AB tevékenységében sem vehettek volna részt – miközben Szívós 11, Balsai, Szalay és Salamon 4-4 ügy határozathozatalában vett részt.
Az alkotmánybíró megválasztásáról szóló országgyűlési határozatok azt is rögzítik, hogy a parlament milyen hatállyal választja meg a jelöltet: „a választás napja tehát elválik a megválasztás hatályától, teljesülésétől” – mondta érdeklődésünkre az AB főtitkára, Bitskey Botond. Az AB álláspontja szerint „mivel a vagyonnyilatkozat az alkotmánybírói tisztséghez kötődik, indokolt az az értelmezés, hogy a vagyoni és egyéb személyes adatok nyilvánossága is a tényleges tisztségviseléshez kötődjön”. Az AB-törvény szerint azonban nem „a megválasztás hatályától”, hanem a megválasztástól kell számítani a határidőt, ami pedig az Országgyűlés határozatával vitathatatlanul megtörténik. Egyáltalán nem zárható ki olyan értelmezés (és erre vannak nemzetközi példák is), miszerint a jogalkotó bizonyos esetekben már a hivatalba lépés előtt, vagy akár a megválasztási eljárás részeként megköveteli a vagyonnyilatkozat-tételt. Ebben az esetben feltehetően egyszerű jogalkotási figyelmetlenségről van szó, a legjobb lenne ezért – akár így, akár úgy – rendbe tenni a kérdést, hogy egy ilyen pofonegyszerű ügyben a testület ne kényszerüljön a szavak jelentését nyakatekert jogi fejtegetéssel a gyakorlathoz hajlítani.
(Összeállításunk 1. részét lásd itt.)
