„Bolla Tibor megbízott vezérigazgató behívatott, és közölte, nincs pénz a klub működtetésére, a BKV nem ad több támogatást” – emlékezett vissza a narancs.hu érdeklődésére a bejelentésre Hudák Gábor, a BKV Előre SC ügyvezető igazgatója. A sportegyesület júniusban lenne százéves, a döntés következtében azonban már csak a februári béreket tudják kifizetni, a végkielégítésekre, illetve a beszállítói számlák rendezésére már nem futja.
Az előzetes tervek szerint az idei évre 193 millió forint támogatást kapott volna a klub. Ez az összeg lehetővé tette volna 4 versenyszakosztály – teke, súlyemelés, labdarúgás, kajak-kenu – működtetését, és nem utolsósorban 1200 BKV-dolgozó szabadidős sportolásának biztosítását. (Labdarúgásban 42 csapatos kispályás, tekében 17 csapatos bajnokságot tartanak fenn, de a klubban működik még maratonifutó-, túrasport- és asztalitenisz-szakosztály is. A BKV Előre tekézője, Méhész Anita Szarajevóban a magyar válogatott tagjaként csapatvilágbajnok lett 2011 májusában.)
Az említett 193 millió forintból 140 millió forintot a létesítmények fenntartására, 30-40 millió forintot pedig a versenyzők, a szakosztályok támogatására költöttek volna, tudtuk meg az ügyvezetőtől. Ha valóban megszűnik a sportegyesület, az összesen 600 versenyzőt érint majd (fociban 150, kajakban 180 felnőttet), de 160 gyerek is a BKV igazolt sportolója. Hudák Gábor most azon dolgozik, hogy jövő hét elejére elkészítse a BKV igazgatósága számára a klub megmentési tervét. Legalábbis egy olyan koncepciót, amely alapján minimális szinten finanszírozható a versenysportok egy része, illetve részben a tömegsport is. „Új támogatók jelentkezésére nem számítunk, eddig is jellemzően olyan szponzoraink voltak, akik maguk vagy gyerekeik révén kötődtek a klubhoz” – mondja az ügyvezető. Hozzáteszi: a klub nem vonzó a reklámfelületet keresők számára sem.
Mi lesz a vagyonnal?
A klub két jelentősebb ingatlannal rendelkezik: a Sport utcai futballstadionnal és műfüves pályával, valamint egy tornacsarnokkal. (Ezek azonban a BKV Zrt. tulajdonában vannak, sorsukról így a közlekedési vállalat dönthet – a szerk.) Előbbi hasznosítása nem csak azért nem tűnik kecsegtetőnek, mert sportlétesítményekre manapság nincs túl nagy kereslet, de azért sem, mert az emblematikus lelátó műemléki védettséget élvez. Ezeken kívül van még egy csónakház a Római-parton, amit nagy kedvvel látogatnak a BKV-dolgozók – nemrégiben például új evezős hajókat szereztek be.
Fotó: MTI
Érdekesség, hogy miközben a BKV Előre irányítását az ügyvezető végzi, az elnöki székben az utóbbi években a közlekedési vállalat vezérei is megfordultak. Antal Attilát Kocsis István követte, ám utóbbi mind a mai napig nem vált meg az elnöki tisztségtől – annak ellenére, hogy 2011. szeptember óta nem vezeti a BKV-t. Ráadásul az elnökségnek a BKV-s vezetők mellett jelenleg is tagja Székelyné Pásztor Erzsébet, aki Kocsis idejében a cég kommunikációs igazgatója volt.
A BSE is dől?
A főváros tulajdonosként ugyanakkor nem csak a BKV Előrére áldoz százmillió forint felett, hiszen a Budapesti Sport Egyesületet (BSE) idén 140 millió forinttal támogatja. „Az lenne az igazán felháborító, ha a BKV Előre támogatása elvonása után a főváros itt más eljárást választana” – jelentette ki városházi forrásunk. A helyzetet mindenképpen árnyalja, hogy a BSE esetében komoly helyi, XII. és I. kerületi lobbisták – köztük Mitnyan Györy korábbi I. kerületi polgármester, Tarlós István főpolgármesteri kabinetjének tanácsadója – vethetik latba befolyásukat a klub megmaradása érdekében, noha ott sem „terem a pénz”. A BSE 2010-es beszámolója szerint 78 millió forint mínusszal zárta az évet, amivel egyúttal sikerült elveszítenie saját tőkéjét.
| A felülről indított folyamat A BKV-t még az év elején kötelezte tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat, hogy ötmilliárd forintot takarítson meg. (A közlekedési vállalatnak az MKB Bank részére január végén kellett volna 9 milliárd forintnyi hitelt visszafizetni, ezt a főváros tette meg helyette. A főváros intézményeitől vonta el átmenetileg a pénzt, de a BKV-t is kötelezte megtakarításokra.) A spórolás túlnyomó része a kollektív szerződésben szereplő jogosultságok (főképpen nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, étkezési utalványok) megvonásából származik. A főváros megbízásából a BKV decemberben felmondta a kollektív szerződést, és semmi jelét nem adja, hogy újat kötne – emiatt lesz sztrájk márciusban. Hogy a BKV mennyit fog ténylegesen megspórolni, az egyelőre bizonytalan. Városházi forrásunk szerint kétmilliárd forintnál több nem fog összejönni a kollektív szerződés szerint eddig járó juttatások megszüntetéséből. |
