A bukott fideszes azt mondja, csak tesztelte a megvesztegetéssel az MKKP politikusát

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 23.

Belpol

Lévai István Zoltán emellett a kerület érdekeiért akár együttműködést is el tudott volna képzelni Aleva Mártával. 

Facebookon kezdett magyarázkodni öt nap csend után az a Lévai István Zoltán, akinek vesztegetési kísérletéről hangfelvétel is készült a héten. Lévai májusban azzal kereste meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi emberét, Aleva Mártát, hogy anyagilag is tudná támogatni, ha elindulna a polgármester-választáson a XVIII. kerületben. A férfi ötmillió forintot adott volna a politikusnak azért, hogy megsossza a XVIII. kerület ellenzéki szavazóit.

Lévai a hír megjelenése után csendben lemondott és kilépett a Fideszből, hogy aztán a hét végére egészen kacifántos magyarázattal rukkoljon elő. Röviden összefoglalva: ő csak tesztelte az MKKP politikusát.

„A tavasz folyamán tudomásomra jutott az a hír, hogy a XVIII. kerületi Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (Továbbiakban MKKP) olyan megállapodásra törekszik az önkormányzati választások során, mely szerint az MKKP azzal segítené Szaniszló Sándor polgármesteri címének megtartását és az őt támogató jelölteket, hogy sem a polgármesteri pozícióért, sem pedig a képviselői helyekért nem indítanak jelölteket. Az MKKP köztudomásúan azt a képet igyekszik mutatni magáról, hogy nem elkötelezett egyetlen politikai erő mellett sem, így egyenlő távolságot tart mind a Fidesztől mint a DK-tól. Ezért is éreztem fontosnak, hogy kiderítsem a hír valóságtartalmát. Elsősorban e célból találkoztam Aleva Mártával, akit már korábbról ismertem mint az MKKP politikusát. Természetesen azt a lehetőséget sem zártam ki, hogy sikeres önkormányzati szereplésüket követően a XVIII. kerület érdekében program alapon együttműködjünk, ami számomra közös érdeknek tűnt” – írta Lévai, valahogy teljesen kihagyva az ötmillió forint előkerülését a beszélgetésben.

Lévai ezek után azt is elmagyarázta, hogy minden pártbeli munkájáról lemond, de mivel már ötször megválasztották egyéni képviselőnek, ezt a pozíciót azért még megtartja: „Ugyan jogsértést nem követtem el, de a történtek következményeinek ismeretében a hibámért a politikai felelősséget vállalom és nem kívánom a helyi közösséget ezzel az üggyel terhelni, ezért mind a 15. egyéni választókerületi elnökségi tisztségemről, mind Fidesz tagságomról lemondtam. Tekintettel arra, hogy 2019-ben ötödik alkalommal választottak meg közvetlenül Kossuth Ferenc-telep és Belsőmajor telep önkormányzati képviselőjévé, ezért az irántuk érzett felelősség miatt a továbbiakban mint egyénileg megválasztott önkormányzati képviselő fogok dolgozni.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.