A CEU rektorhelyettese: Alaptalan pletykák ipari szintű terjesztése zajlik az egyetemmel kapcsolatban

  • Gera Márton
  • 2018. november 5.

Belpol

Enyedi Zsolt szerint az elmúlt hetekben sok hajmeresztő állítás hangzott el az egyetemmel kapcsolatban.

Nyilvános Facebook-posztban reagált a kormány és a kormánymédia állításaira Enyedi Zsolt, az éppen Bécsbe költöző CEU rektorhelyettese, aki szerint az elmúlt hetekben sok hajmeresztő állítás hangzott el az egyetemmel kapcsolatban.

„Talán a legmegdöbbentőbb az volt, amikor a magyar kormány egyik tagja azon szomorkodott, hogy sok pénzt kap az egyetem ez EU-tól. Úgy tett, mintha nem tudná (vagy nem tudja?), hogy az ERC pályázatokon nem egyetemek, hanem kutatók indulnak. A közbeszerzések világában szocializálódottaknak talán valóban újdonság, hogy az EU-s kutatási pályázatok odaítélése transzparens módon történik, nagy presztízsű tudósok alkotta bizottságok által. Minden ország vezetői büszkék arra, ha az országukban dolgozó kutatók sikeresek ebben a nyílt és tisztességes versenyben” – írja Enyedi, aki úgy látja, ha az amerikai tanulmányokat maguknak megengedni nem tudó fiatalok támogatása és világhírű tudósok Magyarországra hozatala egy pénzügyi spekuláció része, akkor olyan ördögi tervről lehet szó, melynek megfejtéséhez nála iskolázottabb emberre van szükség.

Enyedi Zsolt

Enyedi Zsolt

Fotó: YouTube

Enyedi válaszolt arra is, hogy a kormánypropaganda szerint az egyetem amerikai kampusza egy faházban működik az Egyesült Államokban: „a propagandasajtó múlt heti újítása a Bard College azon épületének bemutatása volt, melyben az egyenlőtlenségeket kutató szakirányú továbbképzésünk programja működik. A probléma az volt, hogy az épület kicsi. És ezt egyesek „leleplezésként” prezentálták be, figyelmen kívül hagyva olyan apróságokat, mint hogy az épületet mi mutattuk meg a magyar kormányküldöttségnek, vagy hogy a CEU-nak hozzáférése van a Bard több mint 70 épületéhez. De miért és mihez is kellene ennél nagyobb épület? A CEU 27 éves történetében soha nem tanított Amerikában. Ebben hasonlít több tucat másik, nagy presztízsű egyetemre. Ezen egyetemek mindegyike amerikai, hiszen az amerikai jelleget nem az határozza meg, hogy hol tanít az intézmény, hanem hogy hova lett bejegyezve, milyen rendszerben tanít és honnan kapta akkreditációját.”

Enyedi azt is írja, hogy alaptalan pletykák ipari szintű terjesztése zajlik az egyetemmel kapcsolatban, pedig szerinte egy aláírás mindent megoldana.

„Néha abban reménykedem, hogy a hatalmi és kampánypolitizálásban élenjárók mellett létezik egy másik döntéshozói csoport, amely valódi gondok valódi megoldásán dolgozik a bunkerek mélyén. Hamar kiderül” – teszi hozzá a posztban.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.