A demagógia nem ér többet háromszáz embernél – lopni könnyű, tüntetni nehéz

  • narancs.hu
  • 2015. október 7.

Belpol

Óriási nemzeti szerencsénk, hogy akárhányszor demokráciánk alapértékei kerülnek végveszélybe, kormányunk nem rest megtalálni a veszélyek elhárításának legbiztosabb módozatát. A lopást.

Hétfőn mindösszesen két-, de mondd, hogy háromszáz ember tüntetett az Országház előtt, ami első hallásra elég dermesztő szám, tekintettel arra, hogy a népeseményt sokpárti összefogás hirdette meg, és hogy éppenséggel lett is volna mi ellen tüntetni. Hogy miért csak első hallásra, arról szól ez a cikk.

A történet, ha nagyon messziről futunk neki, egy uniós kötelezettségszegési eljárással kezdődött, amit Brüsszel a tavaly életbe lépett új földforgalmi szabályozás miatt indított Magyarország ellen. Ma a jogszabály szerint csak az úgynevezett belföldi földműves vehet korlátozott méretű birtokot Magyarországon, feltétel a helyben lakás, a képzettség meg a helyi földbizottságok hozzájárulása a területvásárláshoz. Mindez a föld adásvételének korlátozását jelenti, ami viszont uniós közösségi jogokat sért, köztük a tőke szabad áramlásának elvét – így nagy valószínűséggel Brüsszel el is fogja meszelni, lehet, már novemberben. Hogy utána mi lesz, mi nem lesz, vajon kitalál-e a kormány egy másik megoldást, hasít-e egy új, innovatív hézagot az uniós jog testén a föld szabad adásvételének megakadályozására, majd megtudjuk. Azt viszont már most tudjuk, hogy a restriktív szabályozás eltörlésének közelsége élénk agymunkára és serény cselekvésre sarkallta a kormányt. Ha – magyaros furfang ide, csavaros észjárás oda – mégis bebaszik, és valódi piaci verseny indul az állami földek bérleti jogáért is, beláthatatlan következmények fenyegetik a hazát.

	Az állami földek eladása ellen demonstráltak ellenzéki pártok a Kossuth téren

Az állami földek eladása ellen demonstráltak ellenzéki pártok a Kossuth téren

Fotó: Marjai János/MTI

Akkor nem az lesz, hogy Orbán Viktor, illetőleg Orbán Viktor különféle hivatali leágazásai és megbízottjai, illetőleg Orbán Viktor agrárvégtagja, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége fogja a vagyont osztogatni, mint most (az utóbbi a földbizottságokon keresztül). Akkor még az is előfordulhat, hogy nem tudnak a mondott szereplők maguknak, családtagjaiknak, vejeiknek, menyeiknek, jó barátaiknak, strómanjaiknak, víz- és gázszerelőiknek földet, vagy 25, vagy 99, vagy 199 évre szóló földbérletet osztogatni! Ez pedig nyilvánvalóan megengedhetetlen, és teljességgel összeegyeztethetetlen a Szent Magyar Anyaföldet filozófiájának centrumába állító, búzakalászos sajátlagosságú nemzeti demokráciánk nemes céljaival, sőt magasabb elrendelésével is.

Óriási nemzeti szerencsénk, hogy akárhányszor demokráciánk alapértékei kerülnek végveszélybe, kormányunk sem intellektuálisan, sem adminisztratíve nem rest megtalálni a veszélyek elhárításának legbiztosabb módozatát. A lopást. Ez történt most is, midőn kormányrendelet született 380 ezer hektár állami föld villámcsapásszerű értékesítéséről – a még hatályos szabályozás szerint, és észvesztően rövid határidőkkel. Az első árverések már egy hónap múlva megkezdődhetnek; az összesen 50 ezer földrészletre december végéig kell liciteket kiírni. Afelől, hogy ezeket kik és milyen körülmények között fogják megnyerni, kevés kétségünk lehet; az állami földbérletek újraosztásának vérlázító romlottságáról ez a lap is sokat írt az elmúlt két évben, de felidézhetjük a trafikkoncessziók elosztását is 2012-ből.

A tüntetésen részt vevő szervezetek:

–        Élőlánc Magyarországért

–        Lehet Más a Politika (LMP)

–        Magyar Szocialista Párt (MSZP)

–        Jobbik Magyarországért Mozgalom

–        Párbeszéd Magyarországért (PM)

 

Derék dolog, hogy ezen gyakorlat ellen, illetve ezen gyakorlat kiterjesztése ellen az összes ellenzéki párt, a PM-től a Jobbikon át az MSZP-ig együttes tiltakozó akciót szervez. Az már kevésbé, hogy ennek az akciónak a megjelentek által úgyszólván egyöntetűen megfogalmazott üzenete az volt, hogy „a magyar föld nem eladó”. Az elmúlt két évtizedben hallottuk ezt már párszor, ordibálta Csurka István (például 1993-ban, a földtörvény akkori változatának előterjesztésekor), vagy Torgyán József kisgazdavezér (például 1997 tavaszán, a Kiskőrös környékéről elindult gazdatüntetések idején, amikor annyira féltette a magyar földet a rabló liberálisoktól meg a nyomukban hazánkra rontó karvalytőkétől, hogy nem sokkal utána, és ezzel szoros összefüggésben mezőgazdasági miniszter is lett az első Orbán-kormányban). A „magyar föld nem eladó” jelszó, meg minden, amit ez a jelszó magába foglal, és minden, ami belőle következett, éppenséggel csak arra volt jó eddig, és lesz ezután is, hogy megfossza Magyarországot attól a mezőgazdaságtól, amelynek a gerincét legálisan működő, szabályosan adózó, a szabad versenyes, magántulajdonú gazdaság viszonyai közt működőképes, megfelelő tőkével vagy hitelképességgel bíró agrárvállalkozások adják.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke (b) és Ángyán József korábbi fideszes agrárállamtitkár (j) a hétfői tüntetésen

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke (b) és Ángyán József korábbi fideszes agrárállamtitkár (j) a hétfői tüntetésen

Fotó: Marjai János/MTI

A hétfői tüntetést övező érdektelenség nyilván nem azon múlott, hogy a felszólalók milyen szofisztikált, működőképes agrárvíziót vezettek (vagy nem vezettek) elő a Kossuth téren. De a demagógia akkor is demagógia, ha amúgy jó szándékú figurák próbálkoznak vele. Nem ér többet háromszáz embernél.

Neked ajánljuk