A fél ellenzék a Pegasust keresi a telefonján, Karácsony is kivizsgálást kér

Belpol

Több párt és független politikusok is jelezték lapunknak, hogy átvizsgáltatják telefonjaikat a megfigyelési botrány miatt.

Fekete-Győr András éppen nyaral, de ha visszatér, biztosan bevizsgáltatja a telefonját – ezt a tájékoztatást kaptuk a Momentum sajtóosztályától. A pártot a Pegasus-botrány kapcsán kerestük meg. Nem csak ők aggódnak a lehallgatás lehetősége miatt. A Narancs.hu több ellenzéki pártot és politikust is megkérdezett az ügyben, és aki válaszolt, az többnyire hasonló módon reagált.

Kibervédelem alatt a Jobbik

A Jobbik sem figyelte tétlenül az eseményeket: mint írták, már korábban érzékelték, hogy a Fidesz egyre többször lépi át a demokrácia határait – a párt prominens politikusait és azok családtagjait évekkel ezelőtt is célzott kibertámadások érték. „Éppen ezért a Jobbik elnöke és fontosabb vezetői folyamatos kibervédelem alatt állnak. Egyelőre nem tapasztaltuk a Pegasus jelenlétét, bár ezt kizárni 100 százalékosan még nem tudjuk. Éppen ezért az elmúlt napokban az Amnesty International és a Citizen Lab által kidolgozott módszerekkel vizsgáljuk át az érintett készülékeket és a kommunikációt.

Eddig nem tapasztaltuk a Pegasus és a kisebb médiafigyelmet kapott, de hasonlóan veszélyes Candiru jelenlétét”

– írta kérdésünkre Farkas Krisztina sajtószóvivő.

Karácsony is megnézi

Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes társelnököt értük el. Kunhalmi szerint a szocialista pártnak is megvannak a saját védelmi rendszerei, és mindent megtesznek az illegális megfigyelés ellen – ennél többet éppen biztonságuk érdekében nem akart elárulni. A Párbeszéd nem titkolta, hogy társelnökeik –Szabó Tímea és Karácsony Gergely főpolgármester- a közeljövőben igyekeznek bevizsgáltatni a telefonjaikat, és a további lépésekről a vizsgálat eredményétől függően döntenek. A DK szintén ellenőrzésre készül. Az LMP nem keres kémszoftvert – mint jelezték, ők az Országgyűlés Hivatala által biztosított és szervizelt készülékeket használják- de az Ungár Péter és a jobbikos Stummer János által összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésen választ várnak kormány megfigyelési ügyben betöltött szerepéről és az esetleges jogsértésekről.

Átvilágításra viszi telefonját Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is

– mondták el az érintettek lapunknak. Hasonlóan döntött a Pegasus-ügy miatt Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és ellenzéki miniszterelnök-jelölt; a Narancs.hu kérdésére hangsúlyozta, nem ez lenne az első alkalom, hogy megfigyelik, laptopján már 2018 tavaszán kémprogramot találtak a Jobbik informatikai szakértői.

Mellébeszélők és megfigyeltek

Az általános bizalmatlanságot a kormány permanens semmitmondása is érthetővé teszi. Az Orbán-kabinet egyetlen alkalommal sem jelentette ki határozottan, hogy nem vásárolta meg az izraeli NSO cégtől a Pegasus-kémprogramot. Varga Judit igazságügyi miniszter inkább azt hangsúlyozta, hogy ilyen eszközökre minden országnak szüksége van. Tegyük hozzá, az igazságügyi miniszter az egyik olyan személy, aki engedélyt adhat a titkos adatgyűjtésekre – a jóváhagyásokkal megbízott helyettese, Völner Pál pedig az év első három és fél hónapjában 500 lehallgatási kérelmet írt alá.

A kormány azt sem volt képes egyértelműen kijelenteni, hogy a kémszoftverrel nem figyeltek meg magyarországi újságírókat, üzletembereket. Pintér Sándor belügyminiszter ehelyett azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon 2010 óta nincs illegális megfigyelés, és ami zajlik, az mind törvényesen történik. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését szabályozó törvény ismeretében Pintér állítása korántsem megnyugtató, hiszen a szabályozás annyira általánosan fogalmaz a megfigyeltek köréről, hogy az kis túlzással bárkire érvényes lehet . Akár kormánytagokra is. A Pegasus-ügyet itthon bemutató Direkt36 szerint legalább két korábbi államtitkár – a paksi bővítésért felelős Aszódi Attila és az innovációs tárcánál dolgozó Weingartner Balázs – telefonját is feltörték a Pegasus-szoftver segítségével.

Orbán Viktor érdemben nem is reagált a történtekre, csak Pintér nyilatkozatát idézte –a kabinet beszélő fejei (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár) pedig láthatóan próbálják az ügyet kisebbíteni, hisztériakeltésnek beállítani. Eközben a megfigyelési botrányban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt

 A szolgálaton múlik, hogy értelmezi a gumiszabályt

Magyarországon gyakorlatilag bárkit törvényesen le lehet hallgatni, ez azonban nem lesz feltétlenül jogszerű is – mondta a lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. A nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről szóló 1995. évi törvény 4-9. paragrafusa rendkívül tág felhatalmazást a megfigyelést végző hírszerző szerveknek, köztük az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Információs Hivatalnak. A szolgálatok „a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet” és, „a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket” deríthetik fel. Ám hogy ez pontosan mit jelent, az teljes egészében a szolgálatok megítélésére van bízva. Remport hozzáteszi, a titkosszolgálatok a törvény szerint akkor nyúlhatnak a lehallgatás módszeréhez, ha más módon nem tudják megszerezni a szükséges adatokat – kérésüket az igazságügyi miniszter mérlegeli, de a gyakorlatban itt sem gördítenek eléjük akadályt. A megfigyelés tényéről ráadásul a legtöbb esetben a célszemély sem értesül: míg egy büntetőeljárás során az érintett fő szabály szerint idővel megtudja hogy titokban adatot gyűjtöttek róla, a titkosszolgálati eljárások esetében nincs ilyen elvárás. A külső kontrollt csak a megfigyelést jóváhagyó a bíró vagy az igazságügyi miniszter engedélye jelenti.

„Ez a kontroll azonban hiányos nálunk”

– mutat rá Remport - „a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban megállapította, hogy a magyar szolgálatok tevékenységét kívülről alig ellenőrzik. Ez pedig önmagában azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok magánélethez való joga széles körben sérül. 

Pintérnek tudnia kellett a Pegasusról, a parlamenti bizottságnak illett volna

Ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egy kémszoftvert, vagy bármilyen titkos megfigyelési eszközt szerez be, arról a belügyminiszternek biztosan tudnia kell. Ő az, aki felügyeli a szolgálat büdzséjét és jóváhagyja kiadásait, de ő teremti meg az eszköz használatának jogi feltételeit is – mondta lapunknak Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat ellenőrző egykori tárca nélküli miniszter.

Demeter – aki az első Orbán-kormány idején töltötte be ezt a posztot – hangsúlyozta, nem ismeri a Pegasus-szofvert, és arról sincs meggyőződve, hogy mindenképp hitelt kell adni egy újságíró szervezet bizonyítás nélkül közölt állításainak. Különösen azt tartja kétségesnek, hogy a szoftvert gyártó cégtől, az NSO-tól szivárogott ki a megfigyelt személyek telefonszámait tartalmazó lista. „Ezen a piacon bevett dolog, hogy a gyártó nem tudja, mire használják majd a termékét, nem hogy ő maga tárolja a vásárló szolgálatok által gyűjtögetett számokat. Ez teljesen ellentmond a hírszerzés konspirált világának is” –tette hozzá.

Ha azonban a Pegasust tényleg titkos adatgyűjtésre használták a magyar titkosszolgálatok, azt csak szigorú protokoll alapján tehették, és ennek nyoma kellett maradjon a „rendszerben”; hogy a hírszerzők saját szakállukra hallgassanak le valakit, Demeter Ervin szerint minimális az esély. Az ilyen művelet ugyanis engedélyhez kötött: a jóváhagyást az adott szolgálat főigazgatója igényli, és egy bíró vagy az igazságügyi miniszter engedélyezi - végül, a tényleges munkát, a telefonok átkutatását, ellenőrzését rendszerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi, a megrendelő kérésére.

Két út van, és egyik sem a jó irányba visz

Ha az NBSZ valóban megvásárolta volna az izraeli kémszoftvert, arról be is kellett számolnia a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. „Itt két út van: a szolgálat valamiért titkolta a testület előtt, hogy megvette és használja Pegasust - ami súlyos hiba lenne.

Vagy a parlamenti bizottságban pancserek és dilettánsok ülnek, akik nem kérdeznek rá az NBSZ beszerzéseire, és nem szúrják ki egy több száz fő megfigyelésére alkalmas eszköz megvásárlását”

– mondta a volt titokminiszter.

Az ügyről megkérdeztük Stummer Jánost, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökét is. „Jelen pillanatban a (Nemzetbiztonsági ) Szakszolgálat nemzetbiztonsági bizottsághoz beérkezett közbeszerzési mentesítési kérelmeinek vizsgálata zajlik, hogy akár ebben, akár a korábbi parlamenti ciklusban tettek-e javaslatot a szóban forgó eszköz beszerzésére” –írta válaszában Stummer. Ez alapján, a bizottság tagjai tényleg nem tudtak a Pegasus-beszerzésről – igaz, az sem bizonyított, hogy az NBSZ tényleg a bizottsághoz fordult a kémszoftver ügyében. Stummerék július 26-án zárt ülést tartanak, ahol Pintér Sándort kérdeznék a megfigyelési botrányról - már amennyiben a fideszes képviselők távolmaradásukkal nem lehetetlenítik el a találkozót.

A Pegasus-ügyet július 18-án hozta itthon nyilvánosságra a Telexen a kémszoftver utáni nemzetközi nyomozásban résztvevő Direkt36. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk