„Aki szerint ez a kormány nem tette rendbe a felsőoktatást, nem mond igazat” – mondta Böröcz László, a Fidelitas elnöke a Republikon Intézet csütörtök délutáni rendezvényén. A Republikon a felsőoktatási tanévkezdés előtt rendezett konferenciát a felsőoktatásról, ami a kormány szerint egyre jobb, míg az ellenzék szerint egyre rosszabb állapotban van. A rendezvény első felében Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője és Böröcz László országgyűlési képviselő, a kormánypárt ifjúsági szervezetének elnöke vitatkozott.
Miért mennek kevesebben egyetemre?
Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, Böröcz László ezzel a problémával kapcsolatban az mondta, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 2004 óta csökken folyamatosan, de ennek demográfiai okai is vannak. Szerinte nem lehet arról beszélni, hogy a kormány ne foglalkozna az oktatással, mivel az elmúlt nyolc évben évről évre több pénzt jutottak a felsőoktatásba.
„Lehet, hogy a számokkal képviselőtársam nincs igazán jóban” – kezdte Kunhalmi, aki szerint 2010 óta szándékosan kezdték el kiszorítani a felsőoktatásból a középosztálybeli gyerekeket, ami már ott elkezdődik, hogy az érettségizők számát is igyekszik visszaszorítani a kormány. Böröcz ekkor bedobta, amit a vita során később többször is elővett: „Aki szerint ez a kormány nem tette rendbe a felsőoktatást, az nem mond igazat.”
| ||
„A kormányzat tudatosan ki akarja szorítani a gyerekeket a minőségi oktatásból, elitképzést folytat. A Radnóti Miklós Gyakorlóiskolából a végzősök 41 százaléka külföldre tervez menni továbbtanulni, ez mutatja, hogy már a gyerekek is látják, mit csinál a kormány” – mondta a vita során Kunhalmi, amire Böröcz azzal reagált, hogy ők 2010-ben egy leamortizálódás utáni országot vittek át a Bajnai-kabinettől, amit rendbe kellett tenni, és most azok kérik őket számon, akik nyolc éve olyan állapotban adták az országot. A vitán előkerült, hogy a magyar diákok egyre nagyobb arányban mennének külföldre tanulni, de a Fidelitas elnöke szerint ezzel nincs semmi gond, csak az a lényeg, hogy jöjjenek majd haza a fiatalok. Ő egyébként úgy látja, hogy egyre többen jönnek haza, és egyre kevesebben mennek külföldre, ám ezt az adatok nem támasztják alá.
Érvényesíteni akarják a prioritásokat
A kormány korábbi döntése miatt 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, aki rendelkezik egy középfokú nyelvvizsgával. Ez az előrejelzések szerint azt fogja előidézni, hogy a mostaninál is kevesebb fiatal fog bejutni a felsőoktatásba. Kunhalmi Ágnes szerint a kormány ezzel is tudatosan akarja szanálni a gyerekeket, miközben a felsőoktatás minősége fokozatosan romlik. A világ 500 legjobb felsőoktatási intézményét összesítő sanghaji listán évek óta már egyetlen magyar egyetem sincs, míg 2010 előtt ezen a listán ott volt az ELTE és a szegedi egyetem is. Böröcz erre nem mondott semmit, csak azzal érvelt, hogy a kormány által bevezetett kancellári rendszer gazdaságilag rendbe tette az oktatást, és aki szerint a kormánynak nem fontos a felsőoktatás, nem mond igazat. Amikor a vitát vezető Ónody-Molnár Dóra, a 168 Óra újságírója a gender szak megszüntetése kapcsán rákérdezett arra, hogy mostantól arra lehet-e számítani, hogy a kormány mondja meg, mit lehet tanítani, a Fidelitas elnöke azt mondta, „a kormánynak vannak prioritásai, és ezeket szeretné is érvényesíteni a felsőoktatásban”.
A beszélgetés egyébként igazán fideszes módon ért véget: Böröcz szerint amiről Kunhalmi beszélt, azok a problémák nem léteznek, és inkább a valódi problémákról kellene beszélni. Amikor valaki rákérdezett a közönségből, hogy mik lennének a valódi problémák, Böröcz csak ennyit mondott: „A valós probléma? A migráció!” Ekkor elég sokan nevettek fel a teremben.
A kormány végletesen értelmezi a fenntartói jogot
A rendezvény második felében a felsőoktatás aktív szereplői beszélgettek a felsőoktatásról, és ekkor már migránsozás sem volt. Polónyi István oktatáskutató szerint bár korábban is voltak olyan intézkedések, amelyek az egyetemi autonómiát korlátozták, a Fidesz iszonyú radikálisan nyúlt hozzá az autonómia szűkítéséhez, a fenntartó jogát a kormány végletesen értelmezi.
| ||
Szolcsányi Péter, az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának alelnöke azt mondta, hogy amíg az állam tartja fenn az egyetemeket, addig gazdaságilag nem tudnak teljesen függetlenek lenni. Szerinte azonban a helyzet náluk jelenleg egészen elkeserítő: az ELTE ÁJK-nak sokkal kevesebb pénze van, mint korábban, ezért például kevesebb ösztöndíjat is tudnak adni, aminek köszönhetően csökken a hallgatók egy részének a motivációja is.
Balogh Ákos Gergely, a Corvinus korábbi kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy az autonómia nem igazán pénzügyi kérdés, aki akar, ma Magyarországon tud jó felsőoktatási képzést kapni, a tanészékek pedig az anyagi problémák ellenére tudnak jó képzést nyújtani. „Az viszont probléma, hogy nincsenek itthon elitegyetemek. Ilyen intézmények létrehozását még egyetlen kormány sem merte meglépni” – mondta Balogh. Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese szerint azonban kérdés, hogy egy elitegyetem létrehozásával tovább akarnánk-e fokozni a magyar felsőoktatás egyenlőtlenségeit. Fodor azt mondta, most azonban a legfontosabb, hogy a kormány azonnal fejezze be a beavatkozást az egyetemi autonómiába: „Az elmúlt másfél évben azzal foglalkoztam, hogy próbáljam megszüntetni az állami beavatkozást egy magánegyetem életében, ami egy fillért nem kap az államtól.”
Címlapkép: MTI/Marjai János
