Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció

  • Janisch Attila
  • 2018. augusztus 12.

Publicisztika

Szégyen, hogy az intézmény ellenállás nélkül adta meg magát.

A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a függetlenségét és önrendelkezési jogát, különösen a jelenlegi diktatórikus, önkényuralomra törő politikai vezetés idején. Az ELTE az ország legnagyobb egyeteme, több ezer egyetemi polgárral, ha a hallgatók együtt tiltakoznának, akkor ezt a megalkuvó beleegyezést az ELTE vezetése nem tehetné meg magának, s minden bizonnyal a kormánynak is meg kellene hátrálnia. Persze ehhez szükség lenne arra is, aminek ebben az országban sajnos nyoma sincs: állampolgári öntudatra, a saját jogok érvényesítésének képességére és az összefogásra.  

Az összefogásra, hiszen csak sok ember együtt képes bizonyos (elfogadhatatlan) helyzetekben pozitív változást kiharcolni.

De, mint látni, ez a szemlélet szinte teljesen elsorvadt a rendszerváltozás óta, és Orbán éppen ezt az általános társadalmi passzivitást és beletörődést kihasználva építi fel önkényuralmi rendszerét, és vonja egyre szorosabbra a hurkot a magyar társadalom körül. Az elmúlt évtizedeket történéseit figyelve jól nyomon követhető, hogyan képes egyetlen ember tízmillió ellenállásra képtelent a saját szolgájává (neki mindenben kiszolgáltatottá) tenni.
A megalkuvás és a beletörődés – társadalmi méretekben – az emberi közösségek, társadalmak rákos daganata. Amíg ez nem változik, addig a magyar társadalom pusztulása feltartóztathatatlan.


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.