A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a függetlenségét és önrendelkezési jogát, különösen a jelenlegi diktatórikus, önkényuralomra törő politikai vezetés idején. Az ELTE az ország legnagyobb egyeteme, több ezer egyetemi polgárral, ha a hallgatók együtt tiltakoznának, akkor ezt a megalkuvó beleegyezést az ELTE vezetése nem tehetné meg magának, s minden bizonnyal a kormánynak is meg kellene hátrálnia. Persze ehhez szükség lenne arra is, aminek ebben az országban sajnos nyoma sincs: állampolgári öntudatra, a saját jogok érvényesítésének képességére és az összefogásra.
Az összefogásra, hiszen csak sok ember együtt képes bizonyos (elfogadhatatlan) helyzetekben pozitív változást kiharcolni.
De, mint látni, ez a szemlélet szinte teljesen elsorvadt a rendszerváltozás óta, és Orbán éppen ezt az általános társadalmi passzivitást és beletörődést kihasználva építi fel önkényuralmi rendszerét, és vonja egyre szorosabbra a hurkot a magyar társadalom körül. Az elmúlt évtizedeket történéseit figyelve jól nyomon követhető, hogyan képes egyetlen ember tízmillió ellenállásra képtelent a saját szolgájává (neki mindenben kiszolgáltatottá) tenni.
A megalkuvás és a beletörődés – társadalmi méretekben – az emberi közösségek, társadalmak rákos daganata. Amíg ez nem változik, addig a magyar társadalom pusztulása feltartóztathatatlan.
Figyelmébe ajánljuk
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Madártávlat
Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásaiban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.
Ki a pancser?
- Domány András
Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?
„Oroszország nem megbízható partner, minden további ebből következik”
- Bod Péter
A világgazdasági centrumok közötti verseny, a Covid-19 gazdaságra gyakorolt hatása, az évek óta zajló orosz–ukrán háború az unió egészét érintő fejlesztési tervek újragondolására késztették Brüsszelt.

