„Magam is úgy látom, hogy itt komoly bajok vannak. A drogkereskedelem és a drogterjesztés komoly kihívást jelent. Azt gondoltuk, hogy ez alapvetően nagyvárosi jelenség. De azt látom, hogy most már nem így áll a helyzet. A vidéki szegénység soraiban is pusztít. Átfogó állami fellépésre lesz szükség, elvárom a belügyminisztertől, hogy a szükséges akcióterveket mindig készítse is el, hajtsa is végre” – mondta Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, még szeptember végén. A miniszterelnök Lukács Lászlónak válaszolt ezzel; a jobbikos képviselő a kormányfő beszédére reagálva felidézte, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön kétezer forintért vertek halálra egy idős embert, a pénz drogra kellett.
Azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet az Orbán által említett akciótervvel, kerestük a Belügyminisztériumot, de nem kaptunk választ. A Miniszterelnökségnél is érdeklődtünk, hogy történt-e előrelépés az ügyben, de ugyancsak nem érkezett reakció.
Cselekvésre márpedig szükség lenne, ugyanis Magyarországnak lassan öt éve nincs drogstratégiája: az utolsó ilyen dokumentum 2020-ra vonatkozott, ami azt tűzte ki célul, hogy kábítószermentessé teszi az országot – nyilvánvalóan ezt nem sikerült elérni. Manapság az ország egyes régióiban a dizájnerdrogok terjedése újra felfutóban van, és már nem csak a mélyszegénységben élőket érinti, hanem a középosztály alsóbb rétegeit is. Mindez pedig összefüggésbe hozható a romló gazdasági helyzettel.
Pár hete Nógrád megyében jártunk két kistelepülésen, Ságújfalun és Szalmatercsen, ahol a helyiek mesélték el, hogy a probéma már minden családot érint.
Stop Herbál!
A momntumos Lőcsei Lajos 2022 októberében indította el a Stop Herbál! névre hallgató mozgalmát. Heves megyei kistelepüléseken tart fórumokat, utcai rendezvényeket. A legutóbbi, tizennegyedik ilyen megmozdulás Erdőteleken volt. Lőcsei lapunknak azt mondta, „sajnos jók a számok”, ugyanis az 1500-2000 fős településeken tartott megmozdulásokra olykor több száz ember is ki szokott látogatni. Olyan településeken is, ahol korábban még soha nem mentek az utcára semmiért.
A képviselő szerint teljes az elkeseredettség, kilátástalanság: olyanok jönnek ki, akik közvetetten érintettek, a családjukban vannak fogyasztók. Ugyanakkor úgy látja, azon helyiek, akik azt gondolják, hogy nem érintettek, nagyot tévednek, mert ennek mindenki elszenvedője a herbál terjedésének. A dílerek a drogért cserébe bármit becserélnek, a fogyasztók pedig a saját környezetüket emésztik fel először. Ha pedig nincs mit otthonról elvinni, jönnek a betörések, lopások: a statisztikák szerint Heves megye az ország „legbűnösebb” megyéje, ami Lőcsei szerint összefüggésben van a kábítószerhelyzettel.
„Mindent elvisznek otthonról, hogy drogra cseréljék be. Hallottam olyat is, hogy malacvágáskor a hurkát, kolbászt is elvitte a gyerek”
– mondja Lőcsei.
Sok terjesztőnek a kábítószer a napi megélhetést jelenti, de az árusok csak a láncolat legalsó szintjét képviselik. Lőcsei is tapasztalja, hogy nyílik az olló, ugyanis már nem csak a legszegényebbek vásárolják az 1000-1500 forintért kapható szereket, hanem az alsó középosztályból lecsúszók is. A probléma nem egyik napról a másikra keletkezett: a szociális háló szétverése, a hűbéri rendszer kialakítása, illetve az érintett társadalmi réteg tudatos nyomorban tartása is kellett hozzá, és most a drogok okozta válság a hátrányos helyzetűekre nehezedik.
Halálesetek is történtek: október 20-án Újszászon emlékeztek meg egy fiatalról, aki öngyilkosságot követett el a drog miatt. Lőcsei két-három olyan esetetről tud, amikor fogyasztók akasztották fel magukat: bennük ugyanis egy tisztább időszakukban realizálódhat, milyen helyzetbe kerültek, ennek súlyát pedig nem képesek elbírni. A szülők pedig nem tudják, hogyan kezeljék őket, főleg akkor, amikor a gyerekeik tagadják függőségüket. Lőcsei ezt pontosan ismeri, ugyanis az ő rokonságában is van egy ilyen fiatal.
Készül az új drogstratégia?
A képviselő célja az volt, hogy magasabb politikai szintre emelje a témát:
kormányzati körökből úgy értesült, hogy elkezdtek dolgozni egy új Nemzeti Drogstratégián.
Ennek fő eleme a szigorítás lesz valószínűleg. Azzal egyetért, hogy a mérgeket tűzzel-vassal üldözni kell, de kell egy hosszú távú terv is, mely tartalmazza egyebek mellett a prevenciót. Ebbe az irányba kevésbé mozdul a kormány, ráadásul a dizájnerdrogokat összemossák a kannabisszal, ami teljesen más történet: egyrészt mások a fogyasztók, másrészt a dizájnerdrogok bizonytalan összetételűek, a patkányméregtől a csavarlazítóig bármit tartalmazhatnak, míg a kannabisz etében „tudod mi nő ki a földből”.
A témát Lőcsei az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülésére is bevitte a közelmúltban, azonban a fideszes képviselők tartózkodása miatt nem tárgyalták a javaslatait. (Vagyis: alakuljanak a megyei rendőr-főkapitányságokon kizárólag dizájnerdrogokkal foglalkozó csoportok, legyen 0-24 órás rendőri jelenlét, valamint felelősségrevonásra a szerek szervezetre gyakorolt hatása alapján is sor kerülhessen). Így marad a további nyomásgyakorlás. Ezzel együtt Lőcsei úgy látja, a témával nem lehet választást nyeri, mert a legszegényebbeket érinti. Személyesen „nem tudta kikerülni”, ugyanis egy érintett településen, Tarnaörsön él; apák a lakásán mondták neki, hogy „nem azért szavaztunk magára, hogy ezzel az üggyel ne foglalkozzon!”. Lőcsei azt is bizonyítani akarja, hogy nem kizárólag romák tehetnek a drogok terjedéséért, ugyanis több százan jönnek el cigányok a demonstrációkra – miközben a szélsőjobboldali pártok azt kommunikálják, hogy a romák a felelősek a helyzetért.
Romák keresik meg Vona Gábort
A Momentum és a Második Reformkor (2RK) között e téren együttműködés jött létre. Vona Gábor 2018 óta foglalkozik a témával, a verpeléti Stop Herbál! tüntetésen is felszólalt. A roma származású Lőcsei sokat gondolkodott, hogy egy platformra helyezkedjen a Jobbik egykori elnökével. Abban bízik, hogy Vona ismertsége segíthet az ügynek.
Vona Gábor a Narancs.hu megkeresésére elmondta, 2018 óta nem javult a helyzet, ezért kereste a szövetségeseket. Lőcsei következetesen foglalkozott a kérdéssel, ráadásul mindketten Heves megyeiek, így „nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb összefutnak az útjaink”.
„Megrázó volt szembesülni azzal, hogy Orbán Viktor egy parlamenti felszólalásában elárulta, neki most esett le, hogy vidéken drogprobléma van. Ez dermesztő. Számomra teljesen érthetetlen a belügynek és úgy általában a politikának a nemtörődömsége. A helyiek szerint a dílerek számtalan településen jóban vannak a rendőrökkel, a rendőrök pedig nem tudnak mit tenni; jelenleg sem megfelelő jogszabály, sem megfelelő felhatalmazásuk nincs. A szerhasználók számára pedig sajnos vonzó a herbál, mert olcsó kábulathoz jutnak az életük nyomorából. Nagyon sok roma anyuka keres meg, hogy segítsek valahogy, mert elveszik a gyereke. De ez nem csak a szegregátumokat érinti már, hanem terjed, amit a legalább két éve tartó mélyebb gazdasági válság csak súlyosbít.”
Vona szerint a probléma főképpen Északkelet-Magyarországot érinti, azon belül is látványosan az 5000 fő alatti településeket. A hosszútávú megoldás ezen régiók fejlesztése, a vérkeringésbe való bekapcsolása és a valódi oktatási reform lenne, de azonnali lépésekre is szükség van.
„Főképp a dílereknél látjuk a lehetőséget a beavatkozásra. Általában köztudott minden településen, ki a díler, hol lakik, de nincs intézkedés, vagy csak nagyon ritkán. A rendőri jelenlét erősítése és a speciálisan erre a feladatra delegált állomány az ország bizonyos pontjain elkerülhetetlen. Érdemes volna elgondolkodni az önkormányzati rendőrség felállításának lehetőségéről, ezt több polgármester is javasolta. Ezen felül a civilek bevonását tartom nagyon fontosnak”. Hozzátette, azt is meg kellene fontolni, hogy aki közterületen ilyen szert használ, annak legyen kötelező a rehabilitáció. A jogszabályban az összetétel helyett – ami lehetetlen irány –, inkább a hatást kellene megcélozni, és így megteremteni az erőteljesebb fellépés lehetőségét a rendőrség számára a dílerekkel szemben.
Menekülés a kilátástalanságból
2015 óta vannak kutatások a területet érintően, és az látszik, hogy növekszik a függő típusú, problémás szerhasználat a kistelepüléseken, mondja Szécsi Judit egyetemi adjunktus, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének munkatársa. A segítségnyújtás (ambulancia, rehab, kórház) nem, vagy csak nehezen elérhető. A rendőrség akkor avatkozik be, amikor valaki ön- és közveszélyessé válik, de utána nincsenek továbbutalva a megfelelő helyre. A kapacitáshiány is szembetűnő, de nem csak a rendőrségnél, hanem például a családsegítőknél is, akik nagyjából heti négy órát töltenek egy-egy településen.
Szécsi Judit szerint a szerhasználók a kilátástalan, jövő nélküli, ingerszegény környezetből való kijutást keresik. A tehetségük nincs kiaknázva, sport- és kulturális programok sincsenek, unaloműzésből is szívnak. A településeken a nyolc általánost végzettek száma felülreprezentált (70-80 százalék), a családok egymásra vannak utalva, a zsúfolt lakóhelyeken a szerhasználat is jóval inkább szem előtt van a rokonok, így a fiatalok számára, mint a városokban, ahol elszigeteltebben zajlik a különböző szerek fogyasztása. A falvakban élő függők az utcán szívnak, ami szembetűnővé teszi a jelenséget. A helyiek félnek, hogy bántalmazzák őket, ellopnak tőlük valamit, vagy a betépett állapotban lévők kárt tesznek magukban.
„Az idézett körben a leggyakrabban használt szerek: szintetikus kannabinoidok (biofű, herbál, varázsdohány stb.) és katinon-származékok (leginkább kristály néven, de a kristály más is lehet, pl. MDMA). A hatóanyag külföldről érkezik, a terjesztők többnyire helyiek, a szegregált településeken, a mélyszegénységben élők körül kerülnek ki. Előfordulnak közöttük önkormányzati képviselők is. Tudtommal a rendőrség az utóbbi időben több ilyen helyi terjesztőt kapott el a hátrányos helyzetű régiókban” – írta megkeresésünkre Rácz József egyetemi tanár, az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatója.
A szalember kifejtette, a szintetikus új pszicoaktív szerekhez (ÚPSZ) való hozzáférés egyszerű és olcsó, a fő motiváció nem a rekreáció, hanem a mindennapi túlélés, menekülés a szegénység, pszichológiai problémák és a kilátástalan élethelyzet elől. „A problémát komplex módon, társadalmi integrációt segítő programokkal kell kezelni. Nem elégséges a pusztán az addikciókra fókuszált megközelítés.”
Egy kutatás részletesebben vizsgálta a menekülési stratégiákat, mely három fő formát azonosított: fájdalomtól való menekülés (fizikai és pszichológiai), szociális körülmények elől való menekülés (szegénység és kirekesztettség), személyes korlátoktól való menekülés (személyiségbeli vagy testi gátak). „A kutatás interjúalanyai közül sokan használták az ÚPSZ-t pszichológiai problémák, például depresszió és reménytelenség kezelésére. Bár az ÚPSZ használatának rövid távú pozitív hatásai vannak, mint a stressz és a szorongás csökkentése, hosszú távon súlyos következményekkel járhat, beleértve a függőséget és a pszichés károsodást.”
Erre nincsenek konkrét adatok, de a gazdasági helyzet romlása a szerhasználat fokozódásával jár Rácz szerint. A Drog Fókuszpont adatai alapján 2021-ben 12 fő halt meg dizájnerdrog túladagolás miatt, 78 személy a szerhasználat közvetett okaként (pl. öngyilkosság, baleset).
Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy minél több adatot megtudjunk a témában, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Ha önnek vagy ismerősének öngyilkossági gondolatai vannak, vagy azt észleli, hogy barátja, rokona segítségre szorul, akkor hívja a 116-123-as lelki elsősegély-telefonszámot. Ha öngyilkossági szándéka van, hívja a 112-t! Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen civil szervezet nyitóoldalán megtalálható a pszichiátriai gondozók országos listája és térképe.
(Címlapképünk illusztráció)
