Tarnazsadányban ölt a bika nevű dizájnerdrog

Tavaly szeptemberben meghalt egy 22 éves Heves megyei fiatalember, miután bika fantázianevű dizájner drogot fogyasztott. A család szerint bár vannak bizonyítékok, a terjesztőt máig nem vonták felelősségre. A konkrét tragédia általános és súlyos problémát jelez.

„Tegnap este fél kilenckor a 22 éves gyerekem elhunyt” – így kezdődik az RTL Klub tavaly szeptember végi riportja. Ebben a tarnazsadányi Lólé Gyula beszél arról hogy hogyan halt meg az előző este az egyik fia. Ifjabb Lólé Gyula elterült a földön, az apja és a másik fiú föltették a kanapéra. A fiatalember rettenetesen izzadt, majd remegni kezdett, végül görcsbe rándult. „Utána se kép, se hang. Ennyi volt” – mondja az apja. A mentő megérkezéséig az unokatestvérei próbálták újraéleszteni, majd az orvos is próbálkozott – hiába.

A „bika” okozta

„Gyuszi évek óta drogozott, nem tudtuk róla lebeszélni” – ezt már a fiú édesanyja, Lakatos Magdolna meséli lapunknak annak a tarnazsadányi háznak az udvarán, ahol a haláleset történt. „Rendes gyerek volt, sokat dolgozott, 12 órás műszakban volt a gyöngyösi gumigyárban. Három kisgyereket hagyott árván.” Édesapja szerint „Gyuszit mindenki szerette a településen, mindenkivel jóban volt, a temetésén annyian voltak, mint még sosem”. A szülei szerint 16–17 évesen kezdett drogozni, de tudomásuk szerint csak herbált szívott. A netről rendelte, vagy a helyi, környékbeli dílerektől szerezte be. Tavaly szeptember végén azonban valami más került hozzá: a hivatalosan 4F-MDMB-BICA nevű szintetikus kannabinoid, amelyet egyszerűen csak bikaként emleget a köznyelv (erről bővebben lásd Az új pszichoaktív anyagok című keretes írásunkat).

Az új pszichoaktív anyagok

A 4F-MDMB-BICA nevű szintetikus kannabinoid (amelyeknek hatásukban kevés közük van a kannabiszhoz, mivel túlingerlik azokat a receptorokat, amelyeket a THC csak aktivál – F. Zs.) 2020 tavaszán jelent meg Magyarországon az új pszichoaktív anyagok (ÚPA) piacán. A police.hu 2020 nyarán adott hírt az „új életveszélyes dizájner drog” felbukkanásáról, ősszel pedig már úgy írt róla, mint „végzetes hatással is járó, a korábbiaknál sokkal veszélyesebb” dizájner drogról. 2020 nyarán nagyjából húsz, a bikához köthető halálesetet jelentett a rendőrség: a legelsőt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, ahol egy 23 éves fiatalember halt meg a szertől. Előfordult még haláleset Nógrád, Szabolcs, Fejér és Tolna megyében, illetve Budapesten is.

A Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentéseiből kiderül, hogy az elmúlt években lassan, de biztosan emelkedik azon halálesetek száma, amelyek közvetlenül a droghasználathoz köthetők: 2019-ben ez 43 volt, míg a korábbi években 30 körüli esetről tudnak. A 2019-es 43-ból 26 esetben új pszichoaktív szer, vagyis dizájner drog okozott halált. A 2020-as adatok még nem érhetők el, illetve a jelentések nem részletezik, hogy évente hány haláleset köthető konkrét szerhez, például a bikához. Szakértők szerint viszont tavaly ez akár 40 esetben is előfordulhatott. Érdeklődtünk az ORFK-nál, hogy vannak-e pontos adataik arról, hányan hunytak el a bika nevű szer miatt 2020-ban és 2021 első tíz hónapjában. Tájékoztatásuk szerint a 2020-ra vonatkozó hiteles statisztika 2022-ben várható, de az előzetes adatok szerint 2020-ban 41 „bikás” eset volt azonosítható, amelybe beletartoznak a közvetett halálesetek is, például az, amikor közlekedési baleset vagy öngyilkosság esetén kimutatták a bikát az elhunyt szervezetéből. 2021-ben eddig négy olyan haláleset történt, amikor a bika kimutatható volt, de mindegyikben más anyagot is azonosítottak a szakértők.

Az ÚPA-k nem minősülnek kábítószernek, az ilyenként beazonosított anyag az ún. C listára kerül, és maximum egy plusz egy évig maradhat rajta, ami további egy évvel meghosszabbítható. Ennyi idő alatt kell egy szakmai grémiumnak elvégeznie a kockázatelemzést és kell eldöntenie, hogy átkerüljön-e az A listára, a kábítószerek közé, vagy ha nem minősül kockázatosnak, lekerüljön a listáról. Ezt az elemzést korábban a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (OAC) végezte, amely azonban az egészségügyi háttérintézmények átszervezésekor, 2017. január 1-jével az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) része lett. Ám az ÁEEK tavaly novemberben szintén megszűnt, és átvette a helyét az Országos Kórházi Főigazgatóság. A kockázatelemzésnek így évekig nem volt gazdája – most a Nemzeti Drog Fókuszpont végzi, amely jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ alá tartozik.

A szülei biztosak benne, Gyula nem tudta, hogy aznap bikát vett és kapott a dílertől. A szerről hallott korábban a család, tudták, hogy a környező településeken is megjelent, a közeli Besenyőtelken augusztus végén szintén a bikától halt meg egy fiatalember. Ezt egyébként a kiérkező mentősök is említették a családnak; amikor megtudták, hogy mik voltak a tünetek és látták, mi a helyzet, sejtették, hogy a bika lehet a háttérben. „Beszéltünk a bikáról Gyuszival is, mondtuk neki, hogy azt semmiképp se vegyen, és meg is ígérte. Félt tőle. Azt mondta, ha utánadobnák, akkor sem kellene neki” – mondja Magdolna.

Az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény szerint „szűrővizsgálatunk során a vérmintából a szintetikus kannabinoidok csoportjába tartozó 4F-MDMB-BICA-t mutattuk ki.” Más új pszichoaktív anyagot (ÚPA), kábítószert, illetve bomlatlan gyógyszerhatóanyagot viszont nem tudtak kimutatni. A család a szakvéleményt elküldte Zacher Gábornak is, aki elmondta, hogy

az irat alapján egyértelmű, a fiuk halálát a bika okozta.

Az édesapa szerint miután kiderült, hogy a fia valószínűleg a bika fogyasztása miatt halt meg, az összecsődült falubeliek nagyon mérgesek lettek a dílerekre. „Nemcsak azért, mert a gyerek meghalt, hanem a bika miatt is. Hogy idehozták Zsadányba” – mondja a férfi. A településen sokan fogyasztanak dizájner drogokat, de erről a szerről gyorsan elterjedt, hogy veszélyes, így próbálták elkerülni. „Azt hallottuk, hogy Gyöngyösön valaki majdnem meghalt tőle, meg a környéken több faluban rosszul lettek tőle, volt, aki kómába esett. Féltünk, hogy megjelenik nálunk is” – teszi hozzá Magdolna. Fia halála után októberben a szintén Heves megyei Bükkszentmártonon egy 27 éves, november elején a mellette lévő Balaton községben egy 26 éves férfi halt meg a bikától.

Az egri és hevesi romatelepeken dolgozó civil forrásaink egyöntetűen állítják, hogy a dizájner drog használata óriási probléma náluk is. Hallottak a bika miatti halálesetekről, és bár náluk hasonló nem történt, sok fogyasztót és terjesztőt ismernek. A hevesi romatelepen, az ún. Krakkóban, ahol az ott élők a koronavírus-járványnál nagyobb bajnak tartják a droghelyzetet (lásd: Nem akarnék még meghalni, Magyar Narancs, 2021. május 19.), egy ott dolgozó forrásunk szerint majdnem mindegyik családban van dizájner drogot fogyasztó. Ha pedig egy dílert elkap és elvisz a rendőrség, rögtön jön helyette másik. „Ha nagy a kereslet, a kínálat igazodik ehhez” – mondja, s hozzáteszi, egyre fiatalabbak kezdenek herbált szívni. „Beszélgetek 14–15 évesekkel, akik rendben vannak. Aztán eltelik két hónap, jönnek velem szembe, le vannak fogyva, be van esve a szemük, önmaguk árnyékai. Akkor már tudom, hogy a herbál van a dologban. Szemmel látható a változás.”

Hiába tudja mindenki

Tarnazsadányban köztudott, hogy ifj. Lólé kitől vette a bikát, ahogyan az is, hogy a Gyöngyöstől alig 25 kilométerre fekvő településen kik árulnak dizájner drogokat. Amikor a fiatalember meghalt, a szülei és egyik testvére tanúvallomást tettek a Hevesi Rendőrkapitányságon, és felajánlották a rendőröknek, hogy nézzenek bele az áldozat e-mailjeibe, telefonjába, hogy azt is be tudják azonosítani, miket és kitől vásárolt az interneten. Írtak egy listát a lehetséges tanúkról is. A fiukkal ott volt a halála napján egy barátja is, aki kint várakozott, amíg Gyuszi a dílertől kábítószert vásárolt, így Magdolnáék kérték, hogy őt is hallgassák ki. A fiú azonban értelmi fogyatékossággal él, ami miatt a rendőrség végül őt nem idézte be tanúként. Beszéltek viszont Patrikkal, Gyuszi testvérével, aki szintén sok információval rendelkezik a tarnazsadányi terjesztőkről. Miután a tanúvallomásából kiderült, hogy egy alkalommal ő is fogyasztott kábítószert, a rendőrség szabálysértési eljárást indított ellene, és megbüntették 150 ezer forintra. Ezt Patrik nem tudta kifizetni – ahogy erre a hozzá hasonló helyzetben lévő falubeliek sem lennének képesek –, így kérésére közérdekű munkára változtatták át a pénzbüntetést.

 

Az anya

Fotó: Sióréti Gábor

Új pszichoaktív szerek fogyasztásánál nincs lehetőség elterelésre küldeni a szerhasználót, mint például a marihuána esetében. Ehelyett vagy büntetőeljárás indul az érintett ellen kábítószer birtoklása miatt, vagy – szerencsésebb esetben, ahogy Patrikkal is történt – szabálysértési eljárás. Az utóbbinak közérdekű munka, pénzbüntetés vagy elzárás lehet a vége, az előbbi esetében akár ötévnyi szabadságvesztés is kiszabható.

A rendőrség lefolytatta a rendkívüli halál­eset miatti közigazgatási eljárást, amelynek végén megállapították, hogy Gyula halála kapcsán nincsenek idegenkezűségre utaló nyomok. Ezt követően nagyjából egy évvel ezelőtt kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás indult, amely információink szerint még mindig felderítési szakban van, vádemelés nem történt. Az ügyről tájékoztatást kértünk a Hevesi Rendőrkapitányságtól is, ám adatvédelmi okokra hivatkozva nem adtak tájékoztatást. A család nem elégedett a rendőrség munkájával.

Lapunknak arról számoltak be, hogy a dílereknél idén nyárig házkutatást sem tartottak, akik tovább folytatták a bizniszt, egészen a nyár közepéig.

Lóléék ezt tudják, látják, hallják, hiszen a terjesztők háza az utca túloldalán van. A család ezért az év elején a TASZ-hoz fordult segítségért. A jogvédő szervezet korábban nem foglalkozott ilyen típusú büntetőügyekkel; ám ez az eset szorosan összefügg a szegénységben élő, roma származású emberek egyenlő méltóságával és az állami szervek előítéletes gyakorlatával, és azzal a problémával, hogy az állam a dizájnerdrog-problémára büntetőjogi eszközökkel, nem pedig szociális eszközökkel reagál, ezért elvállalták az ügyet – mondta el lapunknak Landgraf Erna, a TASZ egyenlőségprojektjének munkatársa.

Dizájner drogok és mélyszegénység

„A dizájner drog a mélyszegénységben élők drogjává vált – mondja Szécsi Judit szociális munkás, az ELTE TÁTK oktatója –, mert nagyon intenzív hatásúak, olcsók és gyorsan kiütnek. Az ilyen szereket használók nem a pozitív hatást várják, hanem hogy gyorsan adja meg a ne legyek itt élményét.” A Nemzeti Drog Fókuszpont adatai alapján 2019-ben a szintetikus kannabinoidok grammját általában 500 forintért lehetett beszerezni az utcán, egy besodort cigit pedig akár 100 forintért is; ezzel szemben egy gramm marihuána utcai ára általában 2500 forint volt. Szécsi Judit több olyan kutatásban is részt vett, amely a szegregátumokban vizsgálta a szerhasználatot: szerinte az egyéni indokok (például rendezetlen családi viszonyok, bántalmazás, gyerekkori traumák) mellett fontosabb a társadalmi dimenzió, a szegénység, a kilátástalanság, a jövőkép-nélküliség. „A túlélési stratégia a szegénységben az, hogy csak a ma van, azt kell megoldani, hogy ma legyen mit enni, ma legyen mivel begyújtani, és ezért mindent meg kell tenni.” A dizájner drog használata szintén ilyen: azonnal hat, és rögtön „elviszi” egy időre a használót a kilátástalanságból.

Szemelyácz János addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy véli, ezek a szerek ideiglenes enyhülést nyújtanak a fogyasztóknak, a hosszú távú hatásai azonban teljesen kiszámíthatatlanok. „Ezért nem lehet megspórolni a prevenciót a szegregátumokban sem, és ezért nem lehet megoldani a problémát rendészetileg. Sőt nem is (csak) addiktológiai konzultánsokra van szükség, hanem elsősorban a szociális problémák kezelésére. Vissza kell adni a mobilitás lehetőségét ezeknek az embereknek.” Szemelyácz János szerint addig, amíg nincs rendes oktatás, munkalehetőség, szabadidős, sport- vagy kulturális program, vagy például buszjárat a szomszédos nagyobb városba, addig egy addiktológiai szakember egymaga nem megy sokra.

A TASZ azt firtatta, hogy milyen hatékonysággal nyomoz a rendőrség az ügyben, s mennyiben fókuszál a fogyasztók helyett a terjesztői hálózatokra. Hogy erről minél többet megtudjanak, szükség lett volna arra, hogy az elhunyt szülei sértetti jogállással rendelkezzenek a büntetőeljárásban – amihez viszont annak kellett volna bebizonyosodnia, hogy Gyulát a kábítószer-vásárlásnál megtévesztették. Csakhogy ezt a rendőrség nem vizsgálta. A család számára fontos lett volna, hogy ne csupán kábítószer-kereskedelemnek, hanem – a megtévesztés miatt – életellenes cselekménynek is minősítse a rendőrség a történteket. Ezt nehéz bizonyítani, a rendőrség nem is tett különösebb erőfeszítést rá, így ez nem sikerült. Magdolna és Gyula nem sértettek, csupán tanúk (ún. egyéb érdekeltek), ezért csak igen szűk körben ismerhetik meg az eljárás iratait, s jogilag a mozgásterük erősen behatárolt. Ügyvédjük, Hüttl Tivadar indítványokat nyújtott be a rendőrséghez, például arról, hogy kit hallgassanak még ki tanúként, és kikérte a rendőrségtől a Gyula haláláról készült szakértői véleményeket. Ezeket végül csak a közigazgatási eljárásból sikerült megszerezni, a boncolási jegyzőkönyv, az igazságügyi orvos szakértői vélemény és a toxikológiai jelentés helyett a Hevesi Rendőrkapitányság csupán Magdolna saját tanúvallomását küldte meg. Az ügyvéd elkísérhette volna az édesanyát a kihallgatásra is, ha annak időpontjáról szabályszerűen értesítették volna, és nem a kihallgatás előtt egy nappal – így viszont nem tudott elmenni vele.

Megoldatlanul

Az általunk megkérdezett szakértők szerint az ilyen szerektől bekövetkezett haláleseteknél az a legfőbb probléma, hogy sok esetben maga a terjesztő sem tudja, milyen anyag van nála, milyen következményei lehetnek a használatának. Sokszor a dozírozás a probléma, vagyis hogy rosszul keverik össze az anyagot, ezért bizonyos adagok sokkal erősebbek a többinél. Nagy tétel esetében előfordul az is, hogy betonkeverőben keverik a szert, ezért nem egyenletesen mértékben oszlanak el benne az összetevők. Ahogy a szakértők fogalmaznak, „orosz rulett, hogy ki mit kap”. Egy a konkrét ügyet közvetlenül nem követő, de a dizájner droggal kapcsolatos eljárásokat ismerő rendőr forrásunk szerint nem egyszerű egy dílert felelősségre vonni, ha valaki szabad akaratából megy hozzá vásárolni, használja a megvett szert, amiről sokszor sem a használó, sem a terjesztő nem tudja, mi az, vagy milyen erős.

A Lólé család állítja, egy év alatt „ennyi bizonyítékkal” már a végére lehetett volna járni az ügynek. A megyei bűnügyi híreket végigböngészve kiderül, hogy Tarnazsadányban több eljárás indult dílerek ellen. Például 2020 áprilisában (tehát még a haláleset előtt) egy 47 éves férfit vettek őrizetbe és hallgattak ki gyanúsítottként új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt; 2021 márciusában egy 29 éves férfi otthonában tartott házkutatás után kábítószernek minősülő, fehér színű anyagot találtak, a férfit letartóztatták; 2021 szeptemberében szintén egy házkutatás után egy 25 éves férfi ellen indult eljárás, az ő esetében nem terjesztés, hanem birtoklás miatt. A 2020 októberében a Heves megyei Bükkszentmártonban történt haláleset után pedig a település polgármestere osztotta meg a Facebook-oldalán, hogy „a bélapátfalvai rendőrőrs munkatársai elfogták a terjesztéssel alaposan gyanúsítható férfit, akit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett”.

 

Az apa és az özvegy

Fotó: Sióréti Gábor

Ifj. Lólé Gyula több mint egy éve meghalt. A településen az emberek tudják, hogy ki adta el neki a bikát. Testvére lassan ledolgozza a fogyasztásért kapott büntetését. A szülőket bántja, hogy a terjesztőt viszont nem vonták felelősségre. „A 2020-as évemet nem kívánom senkinek – mondja Lólé Gyula –, a Covid miatt több családtagomat eltemettem, aztán eltemettem a 22 éves fiamat is. Azt gondolná az ember, hogy idővel csillapodik a méreg meg a szomorúság bennünk, de nem így van. Egyre csak gyűlik.”