A járvány csak kiélezte a konfliktusokat közös képviselők és lakók között

Belpol

Mindenki otthon van, csúcson működik a villamos-, a víz- és a gázhálózat, elromlanak a liftek, garázskapuk. Mindenki ingerült. Az egyik közös képviselő megspórolná a papírmunkát, a másik meghal, és nem lehet helyette újat választani. Az alábbi történetek az országban bárhol előfordulhattak volna.

„Nem stimmeltek a számok a pénzügyi beszámolóban, 2020 januárjában, a legutóbbi közgyűlésen. Ezt előadtam, a közös képviselő pedig szóban korrigált, majd kérte, ezt fogadjuk el” – mondja Török József, aki egy szegedi harminclakásos társasház esetével kereste meg a Magyar Narancsot (azóta már elköltözött onnan). „Képtelenség, mondtam, hogy szóbeli kiegészítés alapján fogadjunk el egy éves pénzügyi beszámolót. Újabb közgyűlést kell összehívni. Ebből vita lett, a közös képviselő határozat nélkül zárta be a közgyűlést. Teltek a hetek, vártam, hogy kifüggessze a közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot, amit a törvény szerint 8 napon belül meg kell tennie. Aztán jött megint a vírus. Eltűnt a ház életéből.”

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben személyes jelenléttel járó közgyűlést nem lehetett tartani, csak olyat, amelyet írásban bonyolítanak le.

Lesz, ha összehívom

Török József azt mondja, műszaki probléma tudomása szerint nem volt a házban az utolsó tíz évben, amióta ott lakott, pénz sem tűnt el, általában rendben mentek a dolgok. „Egyet leszámítva: a közös képviselő, aki egyéni vállalkozó, nagy ívben tojt mindig a formai követelményekre. Például nem mellékelt részletező leírást az éves közgyűlési meghívókhoz, azt szóban adta elő. Meg is mondta, fölösleges az a sok papír, nagy része megy a kukába olvasatlanul. Megjelent a kormányrendelet, hogy a veszélyhelyzet elmúlta után 90 napon belül közgyűlést kell tartani. Augusztusban, amikor megint láttuk a közös képviselőt, egy idős úrral megkérdeztük tőle, mikor lesz közgyűlés, Tamás. Azt felelte, majd ha ő összehívja. Nem hívta össze. Négyen a tulajdonosok közül törvényességi vizsgálati kérelmet adtunk be a jegyzőhöz.”

Ebben rögzítették, hogy az összes jegyzőkönyvet több hónapos csúszással kapják meg, a 2020. januári közgyűlésről pedig végképp nem kaptak, továbbá már a meghívóban sem kaptak meg bizonyos mellékleteket. Az éves elszámoló lapon – amelyet nem fogadtak el – nem is volt rajta, melyik évre vonatkozik. A négy tulajdonos szeptemberi beadványa nyomán a szegedi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája október 27-én megindította a vizsgálatot.

Marhatrágya

A polgármesteri hivataltól kapott iratban az áll, hogy a közös képviselő még májusban szintén a jegyzőhöz fordult. Megkérdezte, mit tehet így, hogy a 2019-es beszámolót nem sikerült elfogadni. Mint előadta, azért nem készített jegyzőkönyvet a félbeszakadt ülésről,

„hogy ne kelljen többletköltségbe sodornia a társasházat, amennyiben valamelyik tulajdonostárs megtámadja a bíróság előtt, mely vélhetően sikeres lett volna”.

Az is kiderült, hogy a januári közgyűlés nem csak a beszámoló miatt volt parázs hangulatú. Az egyik tulajdonostársnak nem tetszett, hogy a kertgondozáshoz hozatott marhatrágyát a közös költségből vették, ez szerinte a pénz elherdálása. Mások úgy látták, hogy igenis a ház érdeke, hogy a környezete szépen nézzen ki. A közös költség összege miatt is vita támadt, mert nem a lakásméret arányában fizetnek, hanem egységesen.

A közös képviselő azt mondta a hivatalnak, a 2019-es beszámolót a számvizsgáló bizottság ellenőrizte, és elfogadásra javasolta, de „véletlenül az ellenőrzés előtti analitikai kimutatás került fénymásolásra”, és ezért nem egyezett az ő szóbeli kiegészítésével. A többség a szóbeli pontosítást elfogadta volna, de az említett tulajdonostárs nem. A vita nyomán „a jelenlévő lakók türelme elfogyott a tulajdonostárs értelmetlen okfejtései miatt, és elkezdtek a közgyűlésről elmenni a hitelesítőkkel együtt”. Azt is elmondta a vizsgálat során, hogy a lakók többsége kérte, a lehető legkevesebb papírt nyomtassa, másolja, ezen is spórolnának.

 
Tiltó táblák, hogy mit nem lehet 
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András
 

A polgármesteri hivatal szerint a közgyűlésre szóló meghívó megfelelt a törvényeknek, ám azt csak bíróság tudná megállapítani, tanúk meghallgatásával, mi történt. Írásbeli határozat híján tényleg nincs mit megtámadni a bíróság előtt, viszont attól, hogy elmentek a jegyzőkönyv-hitelesítők és félbeszakadt a közgyűlés, jegyzőkönyvet még kellett volna készíteni. És amint ismét lehetett volna, tényleg dönteni kellett volna a 2019-es beszámolóról, ami elmaradt. A jegyző ezért felhívta a társasház figyelmét arra, hogy mihelyt elmúlik a veszélyhelyzet, 60 napon belül tárgyaljon és döntsön a 2019-es beszámolóról. Ha a megadott idő alatt nem áll helyre a törvényesség, a jegyző pert indít a társasház ellen a járásbíróságon.

Török Józsefet ez a jelentés, és az ismételt levelükre jött reagálás arról győzte meg, hogy

a társasházak védtelenek ilyen helyzetben, a jegyző nem tud érdemi törvényességi felügyeletet biztosítani.

„Egészen addig nincs ezzel baj, amíg nem alakul úgy, hogy egy tulajdonos, akivel esetleg perben állunk a felhalmozott tartozása miatt, meg nem semmisítteti a bírósággal az összes, törvénysértő módon összehívott közgyűlésünk határozatait” – ez Török József véleménye.

„Egy összeg máshol szerepelt, mint ahol kellett volna. Ennyi történt. Elismertem. Ha még a közgyűlés előtt szól, lehetett volna korrigálni, de csak ott szólt. Ebből származott az egész konfliktus. A közgyűlést hamarosan összehívom” – válaszolja a Magyar Narancs kérdésére az ügyben érintett közös képviselő, Vámos Tamás. 

Mivel mindenki otthon volt

A koronavírus-járvány közepette volt, hogy abból adódott probléma, hogy az elhunyt közös képviselő helyett nem lehetett újat választani. Ilyenkor az egyik tulajdonosnak kellett átvennie ezt a feladatot, a veszélyhelyzet végéig.

Az, hogy most júniustól már lehet közgyűlést tartani, illetve július 1-jétől el lehet fogadni az elmaradt beszámolókat is, nagy segítség – mondja Kaplonyi György, a társasházi közös képviselők szakmai érdekvédelmi egyesületeként működő Magyar Társasházak Országos Szövetségének elnöke. „Ez az időszak igazi nehézséget azokban a társasházakban okozott, ahol felújításra készültek, hitelfölvételre. Azért volt lehetőség arra, hogy a tulajdonosok 10 százalékának kérésére írásos döntéssel lehessen határozni, így sürgős ügyekben lehetett dönteni. Emiatt két-háromszor több munkával járt a közös képviselet. Elkezdődik egy felújítás valahol, megbontják, amit kell, és kiderül, nagyobb a baj, mint gondolták, életveszélyes a függőfolyosó. Újra kell tervezni az egész munkát. A költségvetés újbóli elkészítése, a hitel is elintézhető volt, sok levéllel, utánajárással.”

Kaplonyi szerint sok tulajdonos – miközben alig mozdult ki, és csak a legszükségesebb ügyeit intézte –, azt gondolta, azért nem készült el a beszámoló, mert a közös képviselő csinált valami sandaságot.

A gyanakvást, ami egyébként is jellemző erre a kapcsolatra, felerősítette a pandémia, minden körülményével.

„Mi az irodánál tizenhárman vagyunk, 200 házat kezelünk, az alvállalkozói kör harminc-negyven fő – sorolja Kaplonyi György –, együtt átéltünk már sok mindent, és nem hittem volna, hogy még újat láthatok ebben a szakmában. Mindenki otthon volt. A házak berendezéseit pedig nem arra tervezték, hogy folyamatosan a legnagyobb igénybevétellel működjenek. A gáz- és áramfogyasztás is megnőtt, többet jártak a liftek, garázskapuk. Több lett egy idő után a túlhasználatból adódó meghibásodás. A hibát rögtön jelentették, mert azonnal észrevették, és elvárták, hogy azonnal reagáljunk. Megsokszorozódott a hibabejelentések száma. A javítás meg akadozott, mert a szerelők megbetegedtek, volt egy barátom, aki meghalt. Az idősebbek visszavonultak, vállalkozások szűntek meg, ez országszerte jellemző" – sorolja.

 
Nem arra tervezték, hogy folyton használják
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András
 

"Egyik társasházunk megrendelte a lomtalanítást" – tér át egy másik esetre. "Megszerveztük, eldőlt az időpont, az is, mikor küldjük ki az értesítéseket. Egy nappal előtte az egyik kollégám megkapta az értesítést, hogy pozitív lett, és többen is panaszkodtak. Be kellett zárnom az irodát. Nem ment ki az értesítés a tulajdonosoknak, a hulladékszállító cég viszont jött, de alig vihetett valamit, mert a többség nem értesült az időpontról. A tulajdonosok fölháborodtak. Magyaráztam, hogy ez vis maior helyzet, de azt mondták, nem érdekli őket, fizesse ki a közös képviselő a lomtalanítás költségét. Máshol két lakásba nem tudtak bemenni az elektromos hálózat fölújításán dolgozó villanyszerelők egy hónapon át, karantén miatt. A többi tulajdonos ott is reklamált: miért álltunk meg, tán lelépett a vállalkozó? Nem felejtem el, amikor az iroda dolgozóinak hetven százaléka beteg volt, és haldoklott a kollégám, az egyik tulajdonos azt mondta, ez az én problémám.”

Csináljátok meg

 A vízóra- és a gázóraleolvasást végző cég szinte ugyanolyan tartalmú levelet küldött a társasházak kezelőihez. Tájékoztatás arról, hogy a leolvasó kollégájuk a rendkívüli helyzetre való tekintettel nem tud kimenni a helyszínre, ezért azt kérik, hogy a közös képviselők olvassák le mindenütt és diktálják be az óraállást. „Levelet írtam nekik – idézi fel Breuer András, a 130 házat kezelő budapesti Ferox Bt. egyik cégvezetője –, többször is elnézést kértek utána, igazat adtak. Az egyik biztosító kárfelmérője is írt: ő nem fog odamenni kárt becsülni, viszont a mi kollégánk menjen oda, és fényképezzen, lehetőleg minél többször. Épp csak azt nem írta, hogy a fizetését is elutalná a cégünk számlájára. Különben a veszélyhelyzet idejére vonatkozó jogszabály is arról szól, hogy mindenki vackolódjon be, lehetőleg senki se találkozzon senkivel, vigyázzunk a nagyszülőkre – én is többszörös nagyszülő vagyok –, ugyanakkor a paragrafus azt is kimondja, hogy

a közös képviselőnek fokozott figyelemmel kell eljárnia. És nem mondhat le, tekintettel a rendkívüli helyzetre.”

Ilyen körülmények között a szokásosnál jobban fájt, hogy – mint Breuer András említette – Jakupcsek Gabriella műsorában egy vérig sértett lakástulajdonos nyilatkozott, és amit mondott, a levegőben maradt érdemi válasz nélkül. „Egy másik tulajdonos arról beszélt nyilvánosan, kiszámolta, nem annyi a közös költsége, amennyit kérnek tőle, nem fizet, és most jön a végrehajtó. És nem volt egy ember ott, aki megmondja, ha a közgyűlés azt a közös költséget szavazta meg, akkor fizetnie kell.”

A Ferox Bt. házanként szervezett segítőket, hogy ha valaki bajban van, ahelyett legyen valaki, aki bevásárol, elmegy a patikába. A felhívást jó néhány helyen érdektelenség fogadta, de akadtak lelkes fiatal hölgyek. Arra azonban nem volt lehetőség, hogy az egy sarokkal odébb lévő épületbe is átmenjenek, ha ez szükséges. Meg kellett érteni, máshol húzódnak most a segítőkészség határai.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk