A Jobbik még nem döntött a közös listáról

Belpol

Eddig a több lista mellett érveltek, mert szerintük az több mandátumot jelentene. A tárgyalás folyamatos a többi ellenzéki párttal.

„A döntésünket mindent alaposan mérlegelve, hamarosan meg fogjuk hozni, konkrét dátumot nem szeretnék mondani. Itt most nem gyors, hanem helyes döntésre van szükség” – közölte lapunkkal Jakab Péter. A Jobbik elnökétől és frakcióvezetőjétől a Narancs.hu azt kérdezte, mikor hozzák meg a döntést arról, hogy közös listán indulnak-e a többi ellenzéki párttal a 2022-es országgyűlési választáson.

A kormány november elején az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett a választási törvényre vonatkozó módosításokat is benyújtott. Ennek alapján az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát az eddigi 27-ről 50-re emelnék, a hivatalos indoklás szerint a kamupártok elleni fellépés részeként. Arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja az ellenzéki összefogást azt írtuk:

Innentől két út áll az ellenzék előtt: vagy teljesen közös lista lesz, vagy két lista. Ráadásul, mivel minden listához minimum 50 egyéni jelöltnek kell kapcsolódnia, a kétlistás megoldás is csak két, nagyjából egyenlő erőt képviselő blokk mellett működhet, az nem nagyon játszik, hogy öt párt elindul egy listán, a Jobbik vagy a Momentum pedig egyedül egy másikon, hiszen a többiek aligha adnák oda az egyedül induló pártnak a választókerületek majdnem felét.

Majd november 24-én Volner János képviselő gondolt egyet és benyújtott egy módosító javaslatot a választási törvény újabb tervezetéhez, a Fidesz-KDNP pedig támogatta is azt az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Volner János javaslata szerint a jövőben a választásokon csak az a párt állíthat pártlistát, amelyik

legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A közös listán való indulásról szinte mindegyik ellenzéki párt nyilatkozott már, legutóbb a Momentum. Fekete-Győr András a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy:

„Tíz év után először nyílik valódi esély arra, hogy mi, magyarok lerázzuk magunkról a Fidesz keleties, korrupt uralmát. 2022 nem egyszerű kormányváltást, hanem valódi korszakváltást fog jelenteni, közösségünk pedig készen áll arra, hogy ennek érdekében az ellenzéki pártokkal közösen dolgozzon. A Momentum Mozgalom Küldöttgyűlése a mai napon felhatalmazta a párt Elnökségét, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártokkal közös listát állítson.”

Így már csak a Jobbik nem mondott véleményt a közös listáról. Jakab szerint „a Jobbik azért érvelt az elmúlt hónapokban a több lista mellett, mert meggyőződésünk, és akár az önkormányzati választások megyei eredményei is azt mutatják, hogy a több lista több mandátumot jelent. A Fidesz nyilván ennek tudatában akarja közös listára kényszeríteni az ellenzéket.”

Majd hozzátette, hogy „az ellenzéki pártokkal való tárgyalás folyamatos, pártelnöki szinten immár a harmadik tárgyaláson vagyunk túl, számos kérdésben sikerült is megegyeznünk, hiszen közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal készülünk a közös kormányzásra és a valódi rendszerváltásra.”

Jakab szerint „akárhogy is írják át a választási törvényt, mindenre meg lesz a válaszunk. 2022-ben végső rohamra indulunk a rezsim ellen. És összefogva le is tudjuk győzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.