A Jobbik még nem döntött a közös listáról

Belpol

Eddig a több lista mellett érveltek, mert szerintük az több mandátumot jelentene. A tárgyalás folyamatos a többi ellenzéki párttal.

„A döntésünket mindent alaposan mérlegelve, hamarosan meg fogjuk hozni, konkrét dátumot nem szeretnék mondani. Itt most nem gyors, hanem helyes döntésre van szükség” – közölte lapunkkal Jakab Péter. A Jobbik elnökétől és frakcióvezetőjétől a Narancs.hu azt kérdezte, mikor hozzák meg a döntést arról, hogy közös listán indulnak-e a többi ellenzéki párttal a 2022-es országgyűlési választáson.

A kormány november elején az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett a választási törvényre vonatkozó módosításokat is benyújtott. Ennek alapján az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát az eddigi 27-ről 50-re emelnék, a hivatalos indoklás szerint a kamupártok elleni fellépés részeként. Arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja az ellenzéki összefogást azt írtuk:

Innentől két út áll az ellenzék előtt: vagy teljesen közös lista lesz, vagy két lista. Ráadásul, mivel minden listához minimum 50 egyéni jelöltnek kell kapcsolódnia, a kétlistás megoldás is csak két, nagyjából egyenlő erőt képviselő blokk mellett működhet, az nem nagyon játszik, hogy öt párt elindul egy listán, a Jobbik vagy a Momentum pedig egyedül egy másikon, hiszen a többiek aligha adnák oda az egyedül induló pártnak a választókerületek majdnem felét.

Majd november 24-én Volner János képviselő gondolt egyet és benyújtott egy módosító javaslatot a választási törvény újabb tervezetéhez, a Fidesz-KDNP pedig támogatta is azt az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Volner János javaslata szerint a jövőben a választásokon csak az a párt állíthat pártlistát, amelyik

legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A közös listán való indulásról szinte mindegyik ellenzéki párt nyilatkozott már, legutóbb a Momentum. Fekete-Győr András a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy:

„Tíz év után először nyílik valódi esély arra, hogy mi, magyarok lerázzuk magunkról a Fidesz keleties, korrupt uralmát. 2022 nem egyszerű kormányváltást, hanem valódi korszakváltást fog jelenteni, közösségünk pedig készen áll arra, hogy ennek érdekében az ellenzéki pártokkal közösen dolgozzon. A Momentum Mozgalom Küldöttgyűlése a mai napon felhatalmazta a párt Elnökségét, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártokkal közös listát állítson.”

Így már csak a Jobbik nem mondott véleményt a közös listáról. Jakab szerint „a Jobbik azért érvelt az elmúlt hónapokban a több lista mellett, mert meggyőződésünk, és akár az önkormányzati választások megyei eredményei is azt mutatják, hogy a több lista több mandátumot jelent. A Fidesz nyilván ennek tudatában akarja közös listára kényszeríteni az ellenzéket.”

Majd hozzátette, hogy „az ellenzéki pártokkal való tárgyalás folyamatos, pártelnöki szinten immár a harmadik tárgyaláson vagyunk túl, számos kérdésben sikerült is megegyeznünk, hiszen közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal készülünk a közös kormányzásra és a valódi rendszerváltásra.”

Jakab szerint „akárhogy is írják át a választási törvényt, mindenre meg lesz a válaszunk. 2022-ben végső rohamra indulunk a rezsim ellen. És összefogva le is tudjuk győzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.