A Jobbik még nem döntött a közös listáról

Belpol

Eddig a több lista mellett érveltek, mert szerintük az több mandátumot jelentene. A tárgyalás folyamatos a többi ellenzéki párttal.

„A döntésünket mindent alaposan mérlegelve, hamarosan meg fogjuk hozni, konkrét dátumot nem szeretnék mondani. Itt most nem gyors, hanem helyes döntésre van szükség” – közölte lapunkkal Jakab Péter. A Jobbik elnökétől és frakcióvezetőjétől a Narancs.hu azt kérdezte, mikor hozzák meg a döntést arról, hogy közös listán indulnak-e a többi ellenzéki párttal a 2022-es országgyűlési választáson.

A kormány november elején az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett a választási törvényre vonatkozó módosításokat is benyújtott. Ennek alapján az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát az eddigi 27-ről 50-re emelnék, a hivatalos indoklás szerint a kamupártok elleni fellépés részeként. Arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja az ellenzéki összefogást azt írtuk:

Innentől két út áll az ellenzék előtt: vagy teljesen közös lista lesz, vagy két lista. Ráadásul, mivel minden listához minimum 50 egyéni jelöltnek kell kapcsolódnia, a kétlistás megoldás is csak két, nagyjából egyenlő erőt képviselő blokk mellett működhet, az nem nagyon játszik, hogy öt párt elindul egy listán, a Jobbik vagy a Momentum pedig egyedül egy másikon, hiszen a többiek aligha adnák oda az egyedül induló pártnak a választókerületek majdnem felét.

Majd november 24-én Volner János képviselő gondolt egyet és benyújtott egy módosító javaslatot a választási törvény újabb tervezetéhez, a Fidesz-KDNP pedig támogatta is azt az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Volner János javaslata szerint a jövőben a választásokon csak az a párt állíthat pártlistát, amelyik

legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A közös listán való indulásról szinte mindegyik ellenzéki párt nyilatkozott már, legutóbb a Momentum. Fekete-Győr András a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy:

„Tíz év után először nyílik valódi esély arra, hogy mi, magyarok lerázzuk magunkról a Fidesz keleties, korrupt uralmát. 2022 nem egyszerű kormányváltást, hanem valódi korszakváltást fog jelenteni, közösségünk pedig készen áll arra, hogy ennek érdekében az ellenzéki pártokkal közösen dolgozzon. A Momentum Mozgalom Küldöttgyűlése a mai napon felhatalmazta a párt Elnökségét, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártokkal közös listát állítson.”

Így már csak a Jobbik nem mondott véleményt a közös listáról. Jakab szerint „a Jobbik azért érvelt az elmúlt hónapokban a több lista mellett, mert meggyőződésünk, és akár az önkormányzati választások megyei eredményei is azt mutatják, hogy a több lista több mandátumot jelent. A Fidesz nyilván ennek tudatában akarja közös listára kényszeríteni az ellenzéket.”

Majd hozzátette, hogy „az ellenzéki pártokkal való tárgyalás folyamatos, pártelnöki szinten immár a harmadik tárgyaláson vagyunk túl, számos kérdésben sikerült is megegyeznünk, hiszen közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal készülünk a közös kormányzásra és a valódi rendszerváltásra.”

Jakab szerint „akárhogy is írják át a választási törvényt, mindenre meg lesz a válaszunk. 2022-ben végső rohamra indulunk a rezsim ellen. És összefogva le is tudjuk győzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.