A Jobbik még nem döntött a közös listáról

Belpol

Eddig a több lista mellett érveltek, mert szerintük az több mandátumot jelentene. A tárgyalás folyamatos a többi ellenzéki párttal.

„A döntésünket mindent alaposan mérlegelve, hamarosan meg fogjuk hozni, konkrét dátumot nem szeretnék mondani. Itt most nem gyors, hanem helyes döntésre van szükség” – közölte lapunkkal Jakab Péter. A Jobbik elnökétől és frakcióvezetőjétől a Narancs.hu azt kérdezte, mikor hozzák meg a döntést arról, hogy közös listán indulnak-e a többi ellenzéki párttal a 2022-es országgyűlési választáson.

A kormány november elején az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett a választási törvényre vonatkozó módosításokat is benyújtott. Ennek alapján az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát az eddigi 27-ről 50-re emelnék, a hivatalos indoklás szerint a kamupártok elleni fellépés részeként. Arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja az ellenzéki összefogást azt írtuk:

Innentől két út áll az ellenzék előtt: vagy teljesen közös lista lesz, vagy két lista. Ráadásul, mivel minden listához minimum 50 egyéni jelöltnek kell kapcsolódnia, a kétlistás megoldás is csak két, nagyjából egyenlő erőt képviselő blokk mellett működhet, az nem nagyon játszik, hogy öt párt elindul egy listán, a Jobbik vagy a Momentum pedig egyedül egy másikon, hiszen a többiek aligha adnák oda az egyedül induló pártnak a választókerületek majdnem felét.

Majd november 24-én Volner János képviselő gondolt egyet és benyújtott egy módosító javaslatot a választási törvény újabb tervezetéhez, a Fidesz-KDNP pedig támogatta is azt az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Volner János javaslata szerint a jövőben a választásokon csak az a párt állíthat pártlistát, amelyik

legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A közös listán való indulásról szinte mindegyik ellenzéki párt nyilatkozott már, legutóbb a Momentum. Fekete-Győr András a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy:

„Tíz év után először nyílik valódi esély arra, hogy mi, magyarok lerázzuk magunkról a Fidesz keleties, korrupt uralmát. 2022 nem egyszerű kormányváltást, hanem valódi korszakváltást fog jelenteni, közösségünk pedig készen áll arra, hogy ennek érdekében az ellenzéki pártokkal közösen dolgozzon. A Momentum Mozgalom Küldöttgyűlése a mai napon felhatalmazta a párt Elnökségét, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártokkal közös listát állítson.”

Így már csak a Jobbik nem mondott véleményt a közös listáról. Jakab szerint „a Jobbik azért érvelt az elmúlt hónapokban a több lista mellett, mert meggyőződésünk, és akár az önkormányzati választások megyei eredményei is azt mutatják, hogy a több lista több mandátumot jelent. A Fidesz nyilván ennek tudatában akarja közös listára kényszeríteni az ellenzéket.”

Majd hozzátette, hogy „az ellenzéki pártokkal való tárgyalás folyamatos, pártelnöki szinten immár a harmadik tárgyaláson vagyunk túl, számos kérdésben sikerült is megegyeznünk, hiszen közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal készülünk a közös kormányzásra és a valódi rendszerváltásra.”

Jakab szerint „akárhogy is írják át a választási törvényt, mindenre meg lesz a válaszunk. 2022-ben végső rohamra indulunk a rezsim ellen. És összefogva le is tudjuk győzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.