„A Juhász Péter-féle fütyülés ma már bűncselekménynek számítana”

Az október 1-től hatályos gyülekezési törvény az eddiginél több lehetőséget ad a tüntetések előzetes megtiltására. A Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel beszélgettünk a módosításról. Részlet a friss Magyar Narancsból.

Az október 1-től hatályos gyülekezési törvény az eddiginél több lehetőséget ad a tüntetések előzetes megtiltására. A friss Narancsban a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel beszélgettünk a módosításról. Következzék egy kis ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Jobb vagy rosszabb lett az új gyülekezési törvény, mint amilyen a régi volt?

Hegyi Szabolcs: Szerintem rosszabb lett.

M. Tóth Balázs: Szerintem nem lett rosszabb. Az előző gyülekezési törvényünk 29 éves jogszabály volt, a gyülekezési jog számos részletkérdését nem szabályozta, ami nem csoda, hiszen ’89 előtt nem létezett gyülekezési jog, nem volt mire támaszkodni. Számos gyakorlati kérdésre a rendőrség, a bíróság vagy az Alkotmánybíróság adott valamilyen választ, de nem volt egységes a jogalkalmazás. Vitatott volt a gyülekezés fogalma, hogy ki egy tüntetés szervezője, rendezője, résztvevője, milyen az ő viszonyuk egymáshoz és a rendőrséghez. Nem volt világos, mit kell kezdeni a versengő, azonos helyre és időpontra bejelentett gyülekezésekkel. Ezeket a hiányokat az új törvény pótolja. A tüntetések előzetes tiltását új koncepcionális alapra helyezi a szabályozás, erről van elvi vitánk Szabolccsal. Korábban két szűken meghatározott esetben lehetett megtiltani egy tüntetést, és volt egy csomó másik ok, ami lehetővé tette, hogy a már tudomásul vett rendezvényt feloszlassák. Az új törvény szerint viszont azt a gyülekezést, amit fel lehetne oszlatni, előre be is lehet tiltani.

(...)

Hegyi Szabolcs: Előzetes tiltáskor a rendőrségnek a jövőre nézve kell mérlegelnie, ezért fontos, hogy ezt a lehető legpontosabb, legobjektívebb indokok alapján tegye. Ennek a követelménynek az előző törvény inkább megfelelt, mint a mostani. A gyakorlat úgy nézett ki egyébként, hogy ha a hatóságnak kétségei voltak a bejelentéssel kapcsolatban, egyeztetésre hívta a szervezőt, ahol azt is közölhette vele, hogy ha ebben a formában valósul meg a tüntetés, azt az első pillanatban fel fogják oszlatni. A bejelentőre volt bízva, ezt bevállalja-e, vagy módosít a rendezvény paraméterein. Az új törvény alapján a rendőrség könnyebben dönthet a tiltásról, bár az pozitívum, hogy tiltó határozat helyett feltételeket is előírhat – például a hangerőre, az időtartamra –, amelyek mellett mégis megtartható a problémásnak ítélt gyülekezés.

(...)

MN: A versengő tüntetések szabályozását – vagyis hogy az először bejelentett rendezvény élvez elsőbbséget – általában a törvény pozitívumaként szokták említeni. De amellett is érvelhetnénk, hogy az ellentüntetéshez vagy egy tüntetés megzavarásához is joga van a polgároknak. Ezt nem korlátozza az új szabályozás?

M. Tóth Balázs: Nem korlátozza, mert csak abban az esetben tiltható meg a később bejelentett tüntetés, ha a két rendezvény együttes megtartása fizikailag kizárt. Ha a Kossuth téren harmincan szeretnénk tüntetni a mosómedvék jogaiért, huszonheten meg a kacsaúsztatók felújításáért, minden további nélkül tudomásul vehető mindkét rendezvény. Ez a szabály inkább az olyan abszurd helyzeteket előzheti meg, mint amikor a Milla tüntetésein körbe kellett kordonozni a szélsőséges ellentüntetőket a tömeg közepén, a Szabad sajtó úton. A tiltakozáshoz való jogot egy sokkal súlyosabb dolog üresíti ki. A büntető törvénykönyv legújabb módosítása szerint az is bűncselekmény, ha valaki erőszakmentesen megzavar egy tüntetést. Ez nyilván a Juhász Péter-féle fütyülős tiltakozásokra reagál. Az ma már bűncselekménynek számítana, de legalábbis nyilvánvalóan felmerülne a büntetőeljárás lehetősége.

A lapot keressék az újságárusoknál vagy vásárolják meg online.