A kormány kutatóintézete kikutatta, hogy a magyarok nem szeretik Emmanuel Macront

  • narancs.hu
  • 2018. november 15.

Belpol

Szerencsére a fontos témákra mindig jut idő.

Nagyon fontos, minden fillért megérő kutatásról számolt be az MTI-nek a kormányhoz közel álló kutatóintézet, a Nézőpont. A kutatásból kiderült, hogy a kormány új európai ellenségének, Emmanuel Macronnak romlik a megítélése.

Nem is szaporítjuk a szót, íme, az MTI anyaga:

Romlik Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében a Nézőpont Intézet felmérése szerint.

Az októberi közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Emmanuel Macront már kevesebben kedvelik a V4-es országokban, mint amennyien rossz véleménnyel vannak róla – közölte a Nézőpont csütörtökön.

Emmanuel Macron az elmúlt évben rendszeresen bírálta a visegrádi együttműködés országait, és ez nyomot hagyott az elnök imázsán. Ismertsége és elutasítottsága is nőtt, miközben a róla jó véleménnyel lévők aránya nem változott a visegrádi országokban.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq


Míg 2017-ben a megkérdezettek 22 százaléka volt rossz véleménnyel a francia elnökről, idén már a négy ország népességének átlagosan 38 százaléka fogalmazott meg elutasító véleményt. Ugyanakkor nőtt a politikus ismertsége a visegrádi régióban: míg 2017-ben a visegrádi négyek felnőtt népességének 28 százaléka nem hallott a francia köztársasági elnökéről, idén ez az arány 18 százalék volt. Mindeközben annak ellenére nem változott az elnököt kedvelők 33 százalékos aránya a két felmérés között, hogy egyre nagyobb az ismertsége. Tehát a visegrádi együttműködés országaiban a francia elnök ismertsége azért növekszik, mert egyre rosszabb véleménnyel vannak róla – vonja le a következtetést a Nézőpont.

A tendencia nem nemzetspecifikus, minden V4-es országban nőtt az elmúlt év során a francia elnök ismertsége és elutasítottsága. Csehországban 30-ról 46 százalékra, Lengyelországban 25-ről 32 százalékra, Magyarországon 16-ról 40 százalékra, Szlovákiában pedig 16-ról 33 százalékra emelkedett a Macronról rossz véleménnyel bírók hányada. Mindez azt jelenti, hogy a V4-ek hozzávetőleg 50 milliós választókorú népességből több, mint 18 millióan utasítják el Emmanuel Macront, 6 millióval többen, mint egy évvel ezelőtt.

Az intézet októberben készítette közvélemény-kutatását Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.