A kormány kutatóintézete kikutatta, hogy a magyarok nem szeretik Emmanuel Macront

  • narancs.hu
  • 2018. november 15.

Belpol

Szerencsére a fontos témákra mindig jut idő.

Nagyon fontos, minden fillért megérő kutatásról számolt be az MTI-nek a kormányhoz közel álló kutatóintézet, a Nézőpont. A kutatásból kiderült, hogy a kormány új európai ellenségének, Emmanuel Macronnak romlik a megítélése.

Nem is szaporítjuk a szót, íme, az MTI anyaga:

Romlik Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében a Nézőpont Intézet felmérése szerint.

Az októberi közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Emmanuel Macront már kevesebben kedvelik a V4-es országokban, mint amennyien rossz véleménnyel vannak róla – közölte a Nézőpont csütörtökön.

Emmanuel Macron az elmúlt évben rendszeresen bírálta a visegrádi együttműködés országait, és ez nyomot hagyott az elnök imázsán. Ismertsége és elutasítottsága is nőtt, miközben a róla jó véleménnyel lévők aránya nem változott a visegrádi országokban.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq


Míg 2017-ben a megkérdezettek 22 százaléka volt rossz véleménnyel a francia elnökről, idén már a négy ország népességének átlagosan 38 százaléka fogalmazott meg elutasító véleményt. Ugyanakkor nőtt a politikus ismertsége a visegrádi régióban: míg 2017-ben a visegrádi négyek felnőtt népességének 28 százaléka nem hallott a francia köztársasági elnökéről, idén ez az arány 18 százalék volt. Mindeközben annak ellenére nem változott az elnököt kedvelők 33 százalékos aránya a két felmérés között, hogy egyre nagyobb az ismertsége. Tehát a visegrádi együttműködés országaiban a francia elnök ismertsége azért növekszik, mert egyre rosszabb véleménnyel vannak róla – vonja le a következtetést a Nézőpont.

A tendencia nem nemzetspecifikus, minden V4-es országban nőtt az elmúlt év során a francia elnök ismertsége és elutasítottsága. Csehországban 30-ról 46 százalékra, Lengyelországban 25-ről 32 százalékra, Magyarországon 16-ról 40 százalékra, Szlovákiában pedig 16-ról 33 százalékra emelkedett a Macronról rossz véleménnyel bírók hányada. Mindez azt jelenti, hogy a V4-ek hozzávetőleg 50 milliós választókorú népességből több, mint 18 millióan utasítják el Emmanuel Macront, 6 millióval többen, mint egy évvel ezelőtt.

Az intézet októberben készítette közvélemény-kutatását Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.