A kerepesi fideszes polgármester és a szélsőjobb

  • narancs.hu
  • 2020. június 25.

Belpol

Másfél évtizede erdei túléléssel, bozótmíveléssel foglalkozik, videón mutat be késeket, de tervez is, például a Betyárseregnek – a betyárkésről megjegyzi, „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. A Deák téri gyilkosság ürügyén verset írt. Gyuricza Lászlóról, Kerepes fideszes polgármesteréről van szó. Ajánló a Magyar Narancs friss számából.

A tavalyi helyhatósági választáson már nem indult az akkor 67 éves kerepesi polgármester, az egykori újságíró, MIÉP- és Jobbik szimpatizáns Franka Tibor, aki 2006 óta vezette a Pest megyei települést. Így nyílt meg az út Gyuricza László előtt, aki a Fidesz–KDNP színeiben egy erősen tagolt és sokszereplős polgármesterjelölti versenyben végül 35 százalékkal is simán befutott. Összesen hatan indultak, s közülük öten szereztek 10 százaléknál többet a voksokból. Gyuri­cza a település első fideszes polgármestere.

false

 

Fotó: betyarsereg.hu

A legnagyobb videómegosztón több évre visszamenően sok száz, késekkel kapcsolatos Gyuricza-féle ismertetőt találni. Ezek közül a magyar betyárkésről szóló a legérdekesebb. A 2014-es videóban, amelyet eddig több mint 60 ezren láttak, Gyuricza arról beszélt, hogy addig négyszer tartott „polgári túlélő oktatást a Betyársereg harcosainak”, majd hozzáteszi, megtiszteltetésnek veszi, hogy maguk közé engedték a betyárok. A betyárkés bemutatásakor nagy részletességgel magyarázza: úgy tervezte a darabot, hogy „késharcra legyen alkalmas”, míg az elkészült és bemutatott példánynál külön kiemelte, hogy a „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. Azt sem rejti véka alá, hogy „erdei munkára éppúgy alkalmas, mint erőszakos cselekményre, ami hajdanán a betyárok sajátja volt”. Hogy ez miért és kik ellen lehet fontos és elengedhetetlen a 21. században, arról Gyuricza nem beszél, de aki akarja, nagyon is jól értheti e szavakat. A bemutatott betyárkés díszes tokján a Betyársereg címere látható.

A közel kilencperces videó végén a polgármester „közös termékbemutatót” tart Tyirityán Zsolttal, a szélsőjobboldali Betyársereg vezetőjével. (Tyirityán „gyorsnak, hangtalannak” és olyannak nevezi a kést, „amit nem kell tölteni”. Mint megjegyzi, mindez a hazai késkultúrát fogja gazdagítani. A késről úgy beszél Tyirityán, mint amely „a férfiasság alapvető kul­tú­rá­jához hozzátartozik”. A főbetyár összegzése: „Klasszikus kocsmai késeléshez alkották a betyárkést”, amelynek „pengevastagsága és hossza brutális”.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számából többek között kiderül, hogy mi a véleménye a fideszes polgármesternek a Betyárseregről, vagy hivatali asszisztenséről, aki a Rend és Igazságosság Párt támogatója és az ún. „érpataki modellt” dicséri egy internetes bejegyzésében, illetve mit ért azon Gyuricza László, hogy őt csak a „hozzáadott érték érdekli”, megemlékezünk továbbá a Deák téri késelés ürügyén írt költeményéről is.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.