A kerepesi fideszes polgármester és a szélsőjobb

  • narancs.hu
  • 2020. június 25.

Belpol

Másfél évtizede erdei túléléssel, bozótmíveléssel foglalkozik, videón mutat be késeket, de tervez is, például a Betyárseregnek – a betyárkésről megjegyzi, „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. A Deák téri gyilkosság ürügyén verset írt. Gyuricza Lászlóról, Kerepes fideszes polgármesteréről van szó. Ajánló a Magyar Narancs friss számából.

A tavalyi helyhatósági választáson már nem indult az akkor 67 éves kerepesi polgármester, az egykori újságíró, MIÉP- és Jobbik szimpatizáns Franka Tibor, aki 2006 óta vezette a Pest megyei települést. Így nyílt meg az út Gyuricza László előtt, aki a Fidesz–KDNP színeiben egy erősen tagolt és sokszereplős polgármesterjelölti versenyben végül 35 százalékkal is simán befutott. Összesen hatan indultak, s közülük öten szereztek 10 százaléknál többet a voksokból. Gyuri­cza a település első fideszes polgármestere.

false

 

Fotó: betyarsereg.hu

A legnagyobb videómegosztón több évre visszamenően sok száz, késekkel kapcsolatos Gyuricza-féle ismertetőt találni. Ezek közül a magyar betyárkésről szóló a legérdekesebb. A 2014-es videóban, amelyet eddig több mint 60 ezren láttak, Gyuricza arról beszélt, hogy addig négyszer tartott „polgári túlélő oktatást a Betyársereg harcosainak”, majd hozzáteszi, megtiszteltetésnek veszi, hogy maguk közé engedték a betyárok. A betyárkés bemutatásakor nagy részletességgel magyarázza: úgy tervezte a darabot, hogy „késharcra legyen alkalmas”, míg az elkészült és bemutatott példánynál külön kiemelte, hogy a „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. Azt sem rejti véka alá, hogy „erdei munkára éppúgy alkalmas, mint erőszakos cselekményre, ami hajdanán a betyárok sajátja volt”. Hogy ez miért és kik ellen lehet fontos és elengedhetetlen a 21. században, arról Gyuricza nem beszél, de aki akarja, nagyon is jól értheti e szavakat. A bemutatott betyárkés díszes tokján a Betyársereg címere látható.

A közel kilencperces videó végén a polgármester „közös termékbemutatót” tart Tyirityán Zsolttal, a szélsőjobboldali Betyársereg vezetőjével. (Tyirityán „gyorsnak, hangtalannak” és olyannak nevezi a kést, „amit nem kell tölteni”. Mint megjegyzi, mindez a hazai késkultúrát fogja gazdagítani. A késről úgy beszél Tyirityán, mint amely „a férfiasság alapvető kul­tú­rá­jához hozzátartozik”. A főbetyár összegzése: „Klasszikus kocsmai késeléshez alkották a betyárkést”, amelynek „pengevastagsága és hossza brutális”.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számából többek között kiderül, hogy mi a véleménye a fideszes polgármesternek a Betyárseregről, vagy hivatali asszisztenséről, aki a Rend és Igazságosság Párt támogatója és az ún. „érpataki modellt” dicséri egy internetes bejegyzésében, illetve mit ért azon Gyuricza László, hogy őt csak a „hozzáadott érték érdekli”, megemlékezünk továbbá a Deák téri késelés ürügyén írt költeményéről is.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.